Széll Kálmán tér - a „Vár kapuja”

@Somfai Ágnes: Kedves Ágnes, nagyon köszönjük az utánajárást! Pásztor Erika

@Zöldi Anna: Kedves unokatesóm, pontosan! :) A terv leírása azzal kezdődik, hogy mi a jelenlegi és mi a jövőbeni közlekedési funkció. Ebből kiindulva mi lehet az építészeti koncepció? Majd megvonni az egyenleget, hogy ebből mit sikerült átverni a közlekedésen és mit nem. Amit sikerült, arra büszkék vagyunk, az a miénk a sikertelenségekből pedig le lehet vonni a tanulságot, ami pl. az Örs vezér terénél még jól fog jönni. Hogy a megnyert területeken (és ez a lényeg, mekkora területeket lehet megnyerni a jelenlegi helyzethez képest)lucskos űrsajtok vannak-e, vagy krómozott síkidomok, lényegtelen. Ez csak egy ruha, ami húszévenként úgyis elavul, tehát ki kell cserélni. (Nagyon zárójelesen hozzátéve, hogy a tér területének minél nagyobb arányú lefedésére való törekvést építészeti pótcselekvésnek tartom, az építész mindenáron házat akar kreálni minden munkából, mintha a burkolattervezés és a zöldfelületek értelmes kialakítása és berendezése nem lenne kielégítő építészfeladat)

@Zöldi Anna: Kedves Anna! Ha jól értem, nem költői a kérdésed (?), ezért megpróbálok válaszolni rá. Még egyszer átfutottam a hozzászólásokon, de továbbra sem találtam olyan kérdést,amire választ várt volna bárki is - eltekintve néhány átfórumozó Urbanista látogatótól, de azt már ott kiveséztük. Biztos vagyok benne, hogy olvastad az Önkormányzati döntést előkészítő anyagot (előterjesztés), akárcsak a BKK anyagát. Szerintem elég jól összefoglalják a közlekedésre vonatkozó elveket, ha ahhoz képest több infóra lenne szükséged, továbbra is bátorítanálak a személyes kapcsolatfelvételre, így írásban elég körülményes, főleg, ha azt sem tudom, mire vagy pontosan kiváncsi (biztos én vagyok az értetlen). Hogy ki tette fel ide az anyagot, passz, én legalábbis nem tudom. Barátsággal: Szabó Tamás János

@oso: Az Urbanista blogban adott infórmációidat ezúton is köszönöm - remélem nem kaszálnak el érte a feletteseid (netán kusshadó és kusshadást elváró kollégáid). A társadalmi egyeztetés ugyanis számomra sem arról szól, hogy magántelefonok és magánemailek sora után kapjon csak infómorzsákat az ember egy állami/fővárosi nagyberuházás terveiről, alakulásáról - netán megszüntéről. Mint olvasom a BKK lesz hivatott ezügyben majdan tájékoztatást adni (mikortól is?), de ennek eredményességére nem tennék nagy fogadásokat. A "szelíden javaslóknak" pedig addig is fagyott sünt kívánok! Köszönettel: Városjáró

@szoke: A háznyúlvány az igazi gát, de ha elbontanák a benzinkutat, akkor egy flikk-flakkal valóban elvezethető lenne a kétirányú kiszélesített forgalom. Aztán már csak egy alagút kell a Duna alá egész a Bajcsy-ig, és kb meg is lennénk. :)

@városjáró: Tetszik amit olvasok a hozzászólásokban, ezt már akár közösségi tervezés kezdeménynek is lehetne hívni. A fórumon is megjelent Helsinki déli kikötőjének tervpályázata. Az ottani városfejlesztési iroda úgy gondolta valamit kéne kezdeni a kikötővel, az mégsem jó, hogy Helsinki egyik történeti központját, parkolók lepik el, és kamionok hajtanak rajta keresztül. A személy és teherautók, buszok ki és behajózása nem hagy életteret a városnak. Persze itt előtte, nem is olyan rég még tehervonatok jártak. Itt van egyébként a városháza és az elnöki rezidencia is. A kikötő egyik legszebb helyén egy befektető ötcsillagos szállodát akart építeni. Ahogy az szokás meg is terveztette Herzog és de Meuronnal. A terv kiverte a biztosítékot az egyébként nyugodt finneknél, úgyhogy a városvezetés sem tudta támogatni. Azonban rájöttek, hogy valamit mégis kellene csinálni ezzel a kikötővel. Egy finn iroda, az ALA készített egy átfogó rendezési koncepciót a térre. A+ minőségű látványokkal és tanulmánnyal. Arra jó volt, hogy a szaunákban már ez is szóba került. Két évig beszélgettek róla, a város pedig mindent megtett, hogy a problémára ráirányítsa a figyelmet. 2012-ben Helsinki lesz a "Világ Design Fővárosa". Erre készülve írták ki a kikötő nemzetközi ötletpályázatát. A pályázat nyertes terve alapozza meg a terület 20-30 éves fejlesztési koncepcióját, és ennek alapján készítik el a fejlesztés stratégiáját. A zsűriben tervező és tanító építészek mellett, városfejlesztéssel, ingatlanfejlesztéssel és projekt lebonyolítással foglalkozó építészek és nemépítészek vannak és persze Steven Holl. A zsűri csak egy merítést csinál a beérkező tervekből, amit kiállítanak Helsinkiben, de az összes tervet a pályázat honlapján közzéteszik. Egy fél évig bárki hozzászólhat, utána ezt nyilvánosan összegzik és nyertest hirdetnek, vagy második fordulót írnak ki és nyertest hirdetnek. A pályázaton bárki elindulhatott. Hallgatók és gyakorló építészek, várostervezők, designerek, mérnökök, szakmához közeliek és távoliak. Regisztrációs díj nem volt. A pályázókat arra ösztökélték, hogy minél színesebb, minél több építészeti és mérnöki társszakmából álljanak a csapatok. A kikötőben évi 2.000.000 ember fordul meg. Egyetlen hajó 2500 embert és rengeteg autót, buszt és kamiont tud elvinni. A kikötőben egyszerre maximum 8 hajó lehet a 4 terminálban. Az utasokat 3 villamosvonal, buszok és kb 1500 parkoló szolgálja ki. A tengeri hajózás jó adófizetője a városnak, úgy kellet minél több, a városlakókat szolgáló funkciót és területet létrehozni, hogy a kikötő további működését maximálisan figyelembe kellett venni. A nagy hajók városképi elemek... Akit még ennél is jobban érdekel: http://www.kirjavasatama.fi Amikor hajdanán elértük a finnekkel Európa határát és az útjelző táblánál megálltunk, akik tudtak olvasni azok délre mentek, a többiek északra. Ezt állítólag ők mondják magukról... Hát azóta egy kicsit változtak a dolgok. Ja és mi is "egyszerűen próbálunk élni és túlélni", úgyhogy magyar pályázatok híján megcsináltuk ezt.

@dagi08: Nagyon jó ez a finn példa, remek! Egy valami van benne, gondolkodásilag, ami elkelne itt is: hosszú táv, hosszú táv, hosszú táv, hosszú táv, hosszú táv... Vicces, hogy mindez ott (és sok más helyen) akkor zajlik ilyen szép, megfontolt "ráéréssel"), mikor a 'rohanó világról' beszélgetünk (nem feledve hogy itt a "ráérés" persze itt messze nem semmittevést jelent). Fontos lenne tudnunk, mivel nem kell, de nem is szabad rohanni, illetve mivel és hogyan kell és lehet felhasználni az időt. (Apropó 'idő' ill. 'időtlen nyugalom': Steve Reich 75-éves születésnapi koncertje a MüPában hó végén. ;-) )

@városjáró: Péter kollégám megtette, hogy hozzászólt, úgyhogy immáron én sem hagyhatom szó nélkül, márcsak azért sem, mert a fentebb citált, a meghívásos tervpályázaton győztes beépítési koncepciót jegyző építész csapat egyik vezetőjeként az egyik fő elkövetője vagyok (ezer jaj és kín és keserv). Hogy mi fos, s mi nem, nem szintem eldönteni. Ami az érdemi részét illeti, javaslom felkeresni BKK honlapját -még akkor is,ha ez egy kicsit macerásabb - kicsivel többet mond el a koncepció közlekedési részéről és a városépítészetéről is. Remélem senki sem gondolja komolyan, hogy négy látványterv és két oldalnyi szöveg készült el pályázati anyagként. Hogy mely buszvonalakat javasoljuk összevonni, hogyan tűnhet el a térről a buszpályaudvar, szűnhett meg az ötös busztól induló halálos futás a tér felé, mivel járna a villamos végállomás kitelepítése innen, miért nem látjuk értelmét föld alá vitt útnak, bevásárlóközpontnak, dombnak, miért nem terveztünk épületet (hiába keresitek) csak egy emelt szintű parkot stb.: nos ezek legalább annyira izgalmas kérdések, mint hogy miért a Finta már megint(?). Számomra meglepő, hogy a nyilvánossággal (magán érdeklődők, rádió, internet stb.) számos olyan kérdésen átrágtuk már magunkat, amelyek itt a nyilvánvalóan felkészült és körültekintően tájékozódó hozzászólók részéről felmerült. Ennek megfelelően akit további részletek izgatnak, ne habozzék, keressen meg bennünket, vagy csörögjön ránk, laikus érdeklődök tucatjainak sikerült már a kérdéseikre választ kapniuk így , sikerülni fog ez kollégáknak is. Természetesen, ha kiíró lehetővé teszi, izgalmas lenne egy kiállítás valamennyi pályázó anyagából (akik közül kettő neve helyesen forog közszájon). Barátsággal: Szabó Tamás János Finta(elnézéstkérünk)Stúdió

@oso: "Egyszerúen próbálnak élni és túlélni, ahogyan azt ma az egész szakma teszi." Ez a lényeg, nem kell több duma.

@oso: Engem most (de nem csak most) leginkább a nyilvánosság teljes kizárása üt szíven, ha egy KÖZhasználatú KÖZterület KÖZpénzből történő rekonstrukciója kerül a terítékre. Jelen esetben ez odáig is elment, hogy még a város főépítészét is sikerült körönkívülre rekeszteni. Miközben azt is tudom, hogy itt még a nyerteseket is leküldték kutyába (tervezési díjban, de nem csak abban), elfogadhatatlan számomra egy olyan mondat, hogy  "ha a kíró lehetővé teszi", meg "valamennyi pályázó, akikből még csak nem is tudhatjuk pontosan kik voltak". EZ AZ ELEMI MINIMUM! Mivel a megbízó történetesen a KÖZ, akinek pusztán az ideiglenes megbízott szolgái a Főpolg.Hiv és a BKK.

Én egyébként maximálisan nem értek egyet azzal a felvetéssel, hogy a Moszkva tér elsősorban közlekedéstervezési feladat. Nem az, legalábbis nem annak kéne lennie, mert éppen attól néznek ki ennek a városnak a terei úgy mint egy túlméretezett közlekedési csomópont, mert ezt a tézist valamikor a 60-as években elfogadtuk. A korszellem viszont azt kívánja tőlünk, hogy ezen a tézisen lépjünk túl és minden KÖZteret elsősorban mint KÖZÖSSÉGI teret vegyünk számba, aminek adott esetben lehet nagyon fontos, kiemelt eleme a közlekedés megtervezése, de ez akkor se a vezérelem, és manapság már nagyobb kompromisszumkészséget várunk el egy közlekedéstervezőtől is annál, hogy bocsi, de most éppen csak egy ilyen sugarú ívvonalzó volt a raktáron. Mondjuk ez mellékszál, mert a terv ebben (közösségi tér) jobba teljesít mint a mostani állapot, ami pirospont a terv készítőinek.

Másrészről azonban viszonylag egyszerű képletről beszélek: én befizetem az adót (részvényese vagyok a Budapest és a Magyarország nevű vállalatnak) és ezért cserébe nyílt, közérthető, szolgáltató, informatív viszonyokat és netántán némi beleugatást szeretnék abba, hogy a "részvényeim" mire fordítódnak. És ez tökéletesen független attól, hogy milyen építészeti minőségről beszélünk, hogy tetszik-e a terv vagy sem (mert ez részben legyen tervezői szabadság kérdése és én mint KÖZember még akkor is teszek rá, ha mint SZAKember egyáltalán nem és KÖZemberként csakis az érdekel, hogy működik-e terv funkcionálisan, illetve a keretből meg lehet-e csinálni, arról pedig ebben a publikációban nem kaphattunk választ, pedig milyen jó lenne egy helyen mindent megtalálni telefonhívás és hosszas BKK honlap böngészés nélkül). Továbbá szerintem a hirig jelentős része egyedül azzal van összefüggésben, hogy aki KÖZinfromációt birtokol, legyen az tervező, BKK, politikus, az ne csak telefonhívásra, vagy megbízói engedélyre adja azt ki, hanem ez legyen természetes, mert ez KÖZinformáció, amit se a BKK-nak, se magának Hutiray Gyulának nincs joga hónapokon keresztül visszatartani, mert nem államtitok. Én egyébként még élénken emlékszem egy Vitézy Dávid nevű karakán élharcos fiatalemberre, aki a civil kurázsi minden pozitív elemével felvértezve bírálta a valóban nagyon is gázos metro4 tervezés agyontitkolt paramétereit és egyáltalán az egész metro ügyet magát kérdőjelezte meg. Igaza volt és drukkoltam neki. Hát...ahogy mondani szokás, "rablóból lesz a legjobb pandúr"?

@bardóczi: Kedves Sándor, mint oly sokszor, most is egyetértek minden szóval (így egy hosszú hozzászólásom megspórolódott) ;-).

@bardóczi: Alapvető probléma, hogy a BKK hirtelen elkezdett diszponálni nem csak a közlekedési beruházások felett, hanem az összes budapesti közterületi beruházás felett. Ennek az arcátlanságnak a bevezetője volt, amikor a Károly-körút és a Március 15 tér átadása kapcsán a BKK mint a terület terveztetését levezénylő szervezet jelenítette meg magát (köze nem volt hozzá, nem is volt még akkor BKK). Általánosságban azt látom, hogy főépítész immár nincsen, van helyette BKK. Oltári nagy gáz. A BKK-ba (néhány általam kétségkívül felkészültnek tartott közlekedésmérnök mellett) pedig beült néhány kontraszelektált építésznövendék, akik elkezdték a tervezéseket kézivezérelni (ahelyett, hogy építészeti referensekként a közlekedési beruházásokon belül jelenítették volna meg a városépítészeti szakma elvárásait és fontosságát). Ennek most esik konkrétan áldozatul a Roosevelt tér, ahol e kontraszelektáltak egyike saját torz építészeti vízióit kéri számon a tervezőkön - megkerülve tervtanácsot, nyilvánosságot, mindent.

@bardóczi: "....Én egyébként maximálisan nem értek egyet azzal a felvetéssel, hogy a Moszkva tér elsősorban közlekedéstervezési feladat. Nem az, legalábbis nem annak kéne lennie, mert éppen attól néznek ki ennek a városnak a terei úgy mint egy túlméretezett közlekedési csomópont, mert ezt a tézist valamikor a 60-as években elfogadtuk...." Ez mind igaz. Azonban ahogy egy gőzmozdonyt sem lehet úgy megtervezni, hogy közben egy autó-dizájnprospektust tanulmányozok, ugyanúgy a Moszkva-térrel sem lehet tisztán építészeti oldalról indulva semmit sem kezdeni, mert az alapvető meghatározottsága más. És az erre a térre vonatkozó jó terv onnan ismerszik meg, hogy a kőkemény közlekedési meghatározottságból kiindulva érvényesíti az élenjáró építészeti látásmódot (lásd még: pályaudvar, repülőtér). nem baj, ha egy tér a közlekedésről szól, ez a tér soha nem fog alapvetően másról szólni, szerkezeti beágyazottsága okán. Azt kell elérni, hogy a tér úgy szóljon a közlekedésről, hogy eközben mindazt felvonultatja, amit kizárólag az építészeti szakma tud hozzáadni a tervhez (arányok, tagolás, üres és tömör, fenntarthatóság, integráció, stb.). ha mindez nem valósul meg, akkor az építészet csak kabát lesz egy rosszul működő struktúrán és a fene megette az egészet.

@felucca: sejteni vélem, hogy ugyanazt mondjátok: az építész ilyen esetben nem egyeduralkodó döndnökként kér irányító szerepet, hanem koordinátorként, generáltervezőként, s eképp a legtermészetesebb, hogy a közlekedési-közlekedésmérnöki szempontokat IS integrálja (mérlegelve, súlyozva, az értékén kezelve), és nem egy egyszerű diktátor-csere történik. A lényeg pont ez: az építésznek (papírforma szerint) PONT feladata és képessége az integrálás, az EGÉSZ, míg a szaktervezőnek PONT csak a "rész"-re van rálátása.

@mB: Íme a megoldás: idézet az alanti honépról "A Széll Kálmán tér a budai hegyek közti völgyek természetes metszéspontjaként kikerülhetetlen közlekedési csomópont, ugyanakkor a város felé megnyílva a belváros egyik kapuja, ugyanakkor kapuja a Budai Várnak is, ennél fogva az sosem lehet egy csendes, motorizált forgalomtól mentes városi zárvány. Funkcióiban a gépkocsiforgalom számára egyszerre kell átengedőnek és feltartóztatónak lennie. A mindennapi használatban legyen kissé visszatartó, hogy ösztönözzön a tömegközlekedés használatára, de legyen megengedő, ne zárja ki az alkalmi használatot." Ezt tényleg csak egy koordináló építész tudje megérteni! Ryhe

@városjáró: Kedves Városjáró! A tér lehetőségeit nagyban korlátozza a honvédelmi, és polgári védelmi funkció. Nos társadalmi egyeztetés? Ezt komolyan gondolja? 2011 MO. :-)

@folgabor: Én komolyan gondolom a társadalmi egyeztetést. Ahol csak tudom, számon is kérem - láthatóan nem sok sikerrel :( A Trombitás kertet átfogóan nem ismerem, csak amennyire az utcáról belátni. Elhiszem, hogy a fák előregdtek, bár legtöbbször akkor derül ki "visszafordíthatatlan betegedés", ha épp útjában vannak egy nagyobb mértékű fejlesztésnek. Az átkötések terveit egyébként magam is szkeprikusan figyelem, tekintve annak anyagi vonzatára. Pláne, hogy ha jutna rá pénz, akkor valószínűeg juthatna metróból felvezető liftekre is - vagy egy Széna térre vezető mozgólépcső kiépítésére. Hacsak nem ezt vágná keresztbe az Ön által említett polgári védelmi vonatkozás. (Más kérdés, hogy erről is őszintébben kéne nyilatkozni, mert anélkül könnyen rövidlátónak tűnhetnek a tervezők/építtetők, pedig nem is (teljesen) azok.) Az Urbanista Blogon épp most folyik a polémia a tervekről. Érdemes bekukkantani oda is. http://urbanista.blog.hu/2011/10/20/megsem_lesz_lyukacsos_ursajt_a_szell_kalman_teren_szolidabb_megoldas_valosul_meg_a_tervezok_valaszol?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_10_20&utm_campaign=index

@oso: nem oda teszi a választ, ahova szeretném írni, sajnos. az a lényeg, hogy akárhogy is magyarázzák a tervezők, ilyen cikket leközölni nagyon snassz. ez a fórum arra való, hogy az építészek innen tájékozódjanak, arra hivatkozni, hogy másutt a sajtóban megtalálható, amit innen hiányolunk, szintén snassz. pláne ha ilyen hosszan magyarázzák - ennyi erővel válaszolni is lehetne. a közölt anyag semmitmondó, nem érinti a lényeget - az, hogy ez elsősorban közlekedési csomópont, erre vonatkozott. nyilván építészeti eszközökkel oldandó meg a tér "arca" de a kiindulás, az építészeti lehetőségeket meghatározó feltételek mégiscsak alapvetően a közlekedés rendezéséből adódnak, és vszeg annak alávetettek. de legjobb esetben is párhuzamosak. azonban ezt a közölt anyagot nézve egyre inkább úgy tűnik, a semmin vitatkozunk, és igaza van annak, aki a túlélést említette.

@városjáró: nagyon érdekes, köszönöm - és nagy nagy kár, hogy ezeket a válaszokat egy másik blog kapja meg, nem a szakmai, kérdésekkel éppen nem fukarkodó honlap olvasóközönsége. bár hiányérzet így is marad az emberben: mert miközben a terv milyenségén tűnődünk, azért az nehéz kiverni a fejemből (ahogy írta is már valaki), hogy itt egy roppant nagy *köz*tér beruházása indult el mindennemű pályáztatás és közös diskurzus nélkül, sőt: merő *közlekedéstechnikai* problémaként, amiben mindegy mellékesen helyet kapott az építészet is (gondolom akinek amelyik ismerős kéznél volt). nem érdemelnének többet a köztereink? szomorú egy helyzet.

@másik: A Blaha esetében ugyanez a helyzet - ahogy én tudom. Odadobták a feladatot az Europeumosoknak, akik nem sok enegriát toltak bele amikor lerajzoltatták végül a tér sterilizálását. :(

@oso: Csak ugy naivan. Szerintem szoktak ilyen esetekben konzultalni a tulajdonosokkal. Koltseges szorakozas vaklakinek a nagantulajdonara az illeto hozzajarulasa nelkul epuletet vagy mas mutargyat tervezni az eurpai normak szerint. Vagy -van -lehet-johet penz a milliardokat ero ingatlanok kisajatitasara? Konnyen onceluva valhat a tervezgetes.

@dóczépéter: Nagyon szomorú, hogy a Moszkva tér kapcsán még azelőtt az építészeti arculatról kezdünk beszélni, mielőtt még bárki tudná (a nyerteseket is beleértve), hogy hány villamos és milyen viszonylaton fog áthaladni a téren, megtörténik-e a BKV és a Volán-végállomás (abszolút szükséges) integrációja, csökkenthetők-e a közútfelületek, hogyan fog működni Budapest legtöbb járatot befogadó buszvégállomása. Ezeknek a kérdéseknek az elleplezésére tökéletesen alkalmasak ezek a látványtervek, mert tudható, hogy mindenki a buborékokkal fog foglalkozni, nem a lényeget adó kérdésekkel. Szerintem ez egyébként gyorsan avuló építészet, 10-15 év múlva mosolyogni fogunk ezeken a formákon. Kevesebb arculatot és több funkciót kívánok!

@dóczépéter: Ne vegye dícséretnek a "vidéki Zaha" jelzőt, mert ezzel a világ egyik legerőszakosabb, a építendő objektum környezetére deklaráltan tojó építészirodájához hagyja hasonlítani magukat. Zaha Hadidot Magyarországon evidens módon pozícionálja Martinelli téri, elvetélt terve, amit az akkori Tervtanács egyenletesen szaporodó lélegzettel, pirosodó arccal tanulmányozott, majd egy halk, gyötrelmes sikollyal jóváhagyott... A Moszkva, pardon, Széll Kálmán tér beépítésére alkotott előzetesük tetszik, az eljárás már nem. Ezt írtam fentebb, és idemásolom, hogy megkíméljem a visszalapozástól: "Ezek után a pályázat kiírása elemi erkölcsi kötelessége volna a Fővárosnak. És nem azért, mert Finta József látványterve ne tetszene: nekem speciel tetszik. Mint öreg Moszkva tér-járó, bőven elképzelhetőnek tartom, hogy egy jótékony amőba terpeszkedjen e nagyon kusza, hatfelől hatfelé forgalmat osztó, végletesen beszorított közlekedési csomópont felett. Viszont a helyfoglalás Finta József-féle, tolakodó gesztusa miatt, amit megtapasztalhattunk már a lágymányosi szerencsétlen plázahíd-terv és a Raiffeisen torony kapcsán (100 méter magas építményt tervez a 30 és az 55 méteres övezet határára...), tehát emiatt az erőszakos stipistopi-mentalitás miatt, annak visszaszorítására, ki kellene írni a tervpályázatot. Aztán, ha történetesen Finta győz, akkor éljen és hajrá."

@Pákozdi Imre: Ne vegye javaslatnak ;-), mert nem kell utánanézni dolgoknak/életműveknek, de hadd tegyem mellé a magam pár "Zaha-élményét": két épületét (együttesét) láttam Innsbuckban (ja: meg egyet idén Párizsban), mindkettő számtalan különböző szálon kapcsolódott a környezetéhez, az egyiknek (a síugrósáncnak) az összes pályázati terve is épp ki volt épp állítva a helyi építészeti központban (ó-ó, a "sztár" pályázaton indul?...), ahol a sok kiállított terv között bizony én is a legkiválóbbnak gondoltam, de talán a város maga is, hiszen azóta az egyik jelképe. (Ahogy a hegyre vezető kábelvasút megálló-sorozata is közszeretetnek örvend, igazán nagy élmény volt látni - méltó a 100 éves, a saját korában igen innovatívnak számító kábelvasúthoz, a helyhez, a hegyhez.) A budapesti projekt: tudható, hogy a tervtanács NEM fogadta el az első javaslatot, azt 8 méterrel alacsonyabbra kérték átalakítani, ezt pediglen a "sztár"... (hatásszünet, levegővétel, felkészülés), elfogadta, s láss csudát, az épületét alacsonyabbra vette, így kapott aztán elvi engedélyt (ettől persze még nem kell szeretni a tervet). Ismétlem: nem javaslatként mondom, nem kell annyira foglalkozni vele, de elfér itt talán egy másik vélemény is, amely NEM kizárólag "deklarátan tojó" építésznek gondolja a londoni hölgyet.

@mB: Persze, hogy elfér ez a vélemény, készséggel belátom. Ha már a Tervtanács és kései, középületek tervezését oktató prókátoruk nem látta ill. látja be elsőre, hogy Zaha Hadid Martinelli téri tojása mennyire nem fért volna el (8 méterrel alacsonyabban sem) ott, ahová a Belváros teljes mibenvalóságát semmibe véve a londoni hölgy oda merészelte koncipiálni. A Tervtanács jóváhagyásával.

@Pákozdi Imre: Ájj-ájj, kár volt belemennem.. :-) Két állítás hangzott el fentebb, e kettőre reagáltam volna: 1.) hogy ZH a környezetére MINDIG fittyet hányó, deklaráltan erőszakos, és hogy 2.) a budapesti projekt előtt mindenki egyből, elsőre behódolt. E kettőt cáfoltam volna, az utóbbi projekt helyénvalóságáról, építészeti minőségéről egy szót sem ejték, így annak nem-elférését sem volt szerencsém sem "belátni", sem nem-belátni. Üdv: mB

@mB: Igaza van. Elsodort a terv iránti ellenérzésem.

@Rebecca: nem vagyok benne biztos hogy ez a szemlélet lenne mögötte. Ha levesszük a "zaha-szemüveget" (ami mindenkire felugrott), akkor azt látjuk hogy a nagyon sokszínű, kócos-koszos teret egy többé-kevésbé egységes gesztussal próbálja összefogni (nem mellesleg ezzel megidézve a korábbi hatszögek egységesítő szándékát is, ha más nyelven is), ilyetén módom - ha elkészülne - érzésem szerint pont emiatt az összefogás miatt sokkal kevésbé lenne kirívó mint azt többen is mondják, egységes, nagyvonalú arcot adna a térnek - nekem ez a törekvés olvasható ki. A terv szándéka hogy rend legyen a téren - szerintem ezt is érdemes észrevenni, nem csak az ehhez használt eszközöket, formát. Na mindez persze nem változtat az alapkérdésen, hogy mi is ez a terv tulajdonképpen? Rajzmelléket egy szabályozáshoz, vázlatterv, vagy valami más? A kidolgozottság mértéke miatt már nagyon nehezen tudok melléképzelni egy majdani pályázatot - mire? Mit? (Valami tisztázás amúgy is jó lenne, mert a látványtervek minta két különböző (egy "puha" és egy "hegyes") változatot mutatnának - rosszul látom?) Úgyhogy kíváncsian várom a terv (és a tér) utóéletét.

@mB: Ha a terv szándéka az volt, hogy rend legyen a téren, az szándéknak üdvös, csak hát a szándék magában kevés. Én éppen ezt a rendet nem tudom kiolvasni a leközölt képi fragmentumokból, amik nekem inkább egymástól független töredékeknek tűnnek, mint egy koherens egész részeinek. Persze nem ártott volna egy-két áttekintő képet is adni a tervről, netán még egy helyszínrajzot is...

@Rebecca: Ezek után a pályázat kiírása elemi erkölcsi kötelessége volna a Fővárosnak. És nem azért, mert Finta József látványterve ne tetszene: nekem speciel tetszik. Mint öreg Moszkva tér-járó, bőven elképzelhetőnek tartom, hogy egy jótékony amőba terpeszkedjen e nagyon kusza, hatfelől hatfelé forgalmat osztó, végletesen beszorított közlekedési csomópont felett. Viszont a helyfoglalás Finta József-féle, tolakodó gesztusa miatt, amit megtapasztalhattunk már a lágymányosi szerencsétlen plázahíd-terv és a Raiffeisen torony kapcsán (100 méter magas építményt tervez a 30 és az 55 méteres övezet határára...), tehát emiatt az erőszakos stipistopi-mentalitás miatt, ennek visszaszorítására, ki kellene írni a tervpályázatot. Aztán, ha történetesen Finta győz, akkor éljen és hajrá. A Rajk-féle Lehel téri csarnok esete más. Nem csupán azért, mert az épület tetszik, bennem újra és újra derűt kelt, hanem mert Rajk úr teljesen más mentalitású építész.

@városjáró: Na, hála Istennek, akkor ezek szerint eggyel több csirkefogót üdvözölhetünk a történetben. És amilyen tehetséggel mindig megtalálja zsák a fótját...

@városjáró: Tisztelt Jólinformált Városjáró! Hogyan kellene lebeszélni? Erőszakkal? Vagy pénzzel? Egy Svéd befektető 28 000 000 000 azaz huszonnyolcmilliárd forintot, azaz egymilliárd Svéd Koronát akart befektetni a Moszkva téren. Páros lábbal rúgták ki. Most meg azt mondják nincsen pénz. Szerintem Buda első fogadójából 1686!!! , Gundel Károly( Vendélátás Emlékei )kutyaszaratót kellen csinálni. Esetleg menhelyet hajléktalanoknak. Eladó az ingatlan. Úgy lehetne lebeszélni, hogy valaki megveszi, és felajánlja közcélra. a tulaj várja a Széchenyieket, és Deákokat, Eötvösöket. Semmit sem preferált a tulaj, csak a lehetséges vevők preferáltak, mert így logikus. Ki az ördög? A Svéd király barátja? Vagy valaki más?

@folgabor: Kedves Gábor, csak annyira vagyok jólinformált, amennyire egy kerületi közmeghallgatásokat néző/hallgató polgár jólinformált tud lenni. :) A svédekkel részemről semmi baj. A kérdés, hogy mit kértek volna a 28 milliárdért cserébe? Egyébként a nyitókérdésére a válaszom természetesen az hogy "pénzzel". Ha az ingatlan eladó, akkor úgyis csak ez a lényeg. Csak a fákat ki ne vágják és gépjárműforgalmat ne tegyenek a kert helyére! - mondom én. Bár a Mammut1 garázsához ez lenne a legideálisabb - térkép szerint legalábbis. Csak hát a hely szelleme ugye. Ha már egyszer 1686.

@városjáró: Kedves Városjáró! A svédek nem ajándékozni jöttek volna, de jutott volna ebből a csekélyke összegből tér rendezésére. Nos azt kérék, és semmi mást, hogy ne 40 % legyen a beépíthetőség, ám nem akartak 110 % ot, ( közterület fölé építéssel) mint tették azt a Mammut tulajdonosok Bencze B György pm úr segedelmével. Ha ismeri a Trombitáskertet, tudhatja, hogy a fák körbe vannak építve. Ugyan akkor sajnos teljesen fertőzöttek,mint a legtöbb vadgesztenyefa városunkban. Sajna hosszú távon nem tudják elkerülni a kivágást. A Mammut mélygarázsának megépítésével eltünt a karszt furrás a pincéből, így a fák tápláléka is fogytán van. Ha ismerné az eddig áltatlam rendelt ötletterveket láthatná hogy mindig környezetbarát épületben gondolkoztunk. A József Úr (Finta) által kiötölt bontással azért várnék egy cseppet. Arra is kíváncsi lennék, hogy ha négy milliárd van a felújításra, mennyit szánnának a Mc Donalds, Starbags, Fotex, Katedra, St Jupát,Retek u Branch pékség. és hasonló kaliberű vállalkozások által tulajdonolt ingatlanok megvételére vagy kisajátítására.Itt nem említem a szerelmemet, a Trombitást. Tudtomal ez már nagyon sok nullát tartalmazó ajánlatokkal sem sikerült. Egyébként ha megkeres, szívesen beszélgetek, mivel a Moszkva tér jövöje szívügyem. Még annyit: Soha semminemű ügyben sem az önkormányzatok, sem más szervek nem keresték meg a tulajdonosokat. Tisztelettel és üdvözletel: Gábor okl.éü mérnök.

@folgabor: Köszönöm a lehetőséget. Alkalomadtán élnék majd vele. Önnek milyen elképzelései, tervei voltak (vannak) a Moszkva tér átépítésével kapcsolatban? Izgalmas lenne beemelni ebbe a polémiába. üdv Városjáró

@városjáró: Kuldok egy elerhetoseget. Nov 10 utan barmikor:-) Szerintem nem csak beszelni cselekednunk is lehetne. Vannak otleteim. Ha levelet valtunk adok mobilt is. foldvarigabor@t-online.hu Szep napot. Gabor

@kékharis: En lennek a csirkefogo. Szeretettel udvozlom. Mivel ez egy forum es inkognitoban arc nelkul lehet csirkefogozni, szivesen vallalom a szocsatat. Szzo sincs arrol amit varosjaro irt. Kerdes hogy ki a zsak es ki a fot. Az onkormanyzat, es a szazmillokat bezsebelo tervezo irodak egyetlen alkalommal sem egyestettek a tulajdonosokkal. Pedig az elmult 25!!! evben keszult egy par kukaba kerult terv. Mit kellene tenni egy tulajdonosnak, azon kivul hogy evtizedekig alkalmazkodiik a kurzusokhoz MEG A KUPIHOZ. Beruhazzon? Vagy bontsa el Buda legregibb vendeglojet? udvozlettel: csirkefogo ( eredeti vegzettsegem baromfiipari mernok.

@kékharis: Kerem olvassa az alabbi dialogust, abbol sok minden kiderul. Az elnezes kereset szivesen vennem, es csak tajekozatlansagbol eredo fellangolasnak vennem :-)

@Yan Gable: Zöldi Anna 48 éve nézem a moszkva teret (és sajnos csökött agyam számára ez már csak moszkva tér marad - egyébként nem árt ezen elgondolkodni, mindaz, amit ezerrel igyekszünk átírni, tagadni,már mintegy ötven éve zsigeri reflex, olyanok számára is, akik a felét már a szép, új világban töltötték. ötven az több mint a negyven, amire előszeretettel hárítjuk a ma minden gondját-baját. lehet, hogy mi vagyunk a hibásak? de ez csak matematika - bár most, hogy így számot vetettem vele, megdöbbentem.) 47 éve pedig naponta minimum kétszer átgyalogolok a moszkva téren, és mivel máig Bkv-vel közlekedem, volt alkalmam tapasztalatot szerezni bőven. Mélyen egyetértek az előttem szólóval: ez nem a március 15. tér, habár buda szíve, - ez itt egy közlekedési csomópont, elsősorban az, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, sőt, vszeg ez határoz meg minden további lépést. A vízfelületek, lukas buborék kontra hajtogatott szalag, bezöldített villamossínek mellett jó lett volna valamit ebből is látni - nyilván elkészült, ha már a főmterv a generális. így, első olvasatra érdekes, bár dicséretes módon felhasználóbarát ötlet a buszok és villamosok száműzése (hova?) a burkolt felületek és biciklitárolók kedvéért. Jó lett volna egy helyszínrajz - egyszóval. a csicsa ehhez képest mellékesnek tűnik - akár beesik a lyukakon az eső, akár csak a nap tűz be irgalmatlanul. leginkább az egységes - közlekedési és téralakítási szempontokat azonos súllyal kezelő - szemlélet hiányzik a bemutatóból. persze a vár kapuja is fontos dolog (habár tudomásom szerint van már neki) pláne, ha figyelembe vesszük, mi készül a várban - ugyancsak pályázat nélkül. ide idézném (kommentár nélkül) e tárgyban az építész kamara tagságától érkezett kérdésre adott megnyugtató választ: Kálmán Ernő hangsúlyozta: a MÉSZ ma is azt vallja, hogy a minőségi építészet tervpályázatokon jön létre. Én most is rálátok a moszkva térre az ablakból, negyedikről, úgyhogy a struktúra remekül kirajzolódik. sokéves használói tapasztalatomat némi építészeti tudással megfejelve akár ötleteket is tudtam volna adni - de senki sem kérdezett, sok kollégámmal egyetemben. SŐt, attól tartok ez tipikusan az a terület, ahol az előkészítés során a civil véleményeknek legalább akkora teret kellene engedni, mint a szakmának, legyen ez bármily macerás. Annyi tervváltozatba, amennyi erre térre már készült, bőven belefért volna a nyilvános diskurzus. finta józsef azt nyilatkozta valamelyik lapnak(elnézést, a pontos forrásra nem emlékszem) hogy a térre szánt összeg a jelenlegi tervek szerint olyan csekély, hogy annyiért belefogni sem érdemes. ha így van, miért pont a szerencsétlen, meglévő, építészetileg mégiscsak karakteres metró-kijárat elbontásra kell költeni, mindjárt az első ütemben? és így tovább - de engem (minket) senki sem kérdezett. tényleg jogos - ámbár naiv - kérdés: meddig asszisztál ehhez az építész szakma? és meddig lehet az újabb és újabb megalomán őrületekre optimistán rálegyinteni: úgysem lesz rá pénz. persze nem kárhoztatható kizárólag az építész szakma, sőt, a szakma tényleg csak asszisztálhat, nem diktálhat. a döntő szó a politikáé. az átkos negyven év derekán, 1959-ben országos pályázatot írtak ki egy mintalakótelep felépítésére, amelyen a leendő típuslakásokat óhajtották kikísérletezni. az erről szóló kiállítás a kiscelli múzeumban megtekinthető, amint maga lakótelep is óbudán - érdemes is, mert messze jobb tervek születtek, mint akár azok, amik ma egy-egy lakóparkban lakás címén futnak. az akkori politikának - ki tudja miért - fontos volt a nyilvánosság. jó lenne ez ma is megtapasztalni. és akkor - nem bánom - megpróbálom megszokni a széll kálmán teret.

@Dragan Primitity: Nem vidéki és nem Zaha Hadid. Kedves kékharis, nincs egy becsatolható fotód a hajdani Széll Kálmán térről, a negyvenes évek elejéről? Én láttam valahol, és el tudom képzelni, hogy akkoriban, kb. ilyen színvonalú ellenérzést kelthetett az a modernista építmény-együttes is. Amely pedig mai szemmel gyönyörű lenne...

@Pákozdi Imre: A gályapadról most nem tok küldeni, de ami nekem megvan, az látható ebben a kincsesbányában is: http://hampage.hu/trams/moszkvater.html és http://hampage.hu/trams/moszkvater2.html és http://hampage.hu/trams/moszkvater3.html :)

@Pákozdi Imre: Pont nem a terv újszerűségével van a gond, hanem inkább a jelenleg divatos építészet B-kategóriájú másolásával.

@Dragan Primitity: ...hogy a nyilvános pályázat hiányát most ne emlegessem. Bár ennek persze nincs közvetlen köze jelen terv építésyeti minőségéhez. ... Azonban ha ezt a gondolatot folytatjuk, általában a pályázatok azt a célt szolgálják, hogy minél több tervet tudjon a kiíró megvizsgálni és azok közül a legjobbat tudja kiválasztani.