Design/Formatervezés

Szemerey Samu: A táj mint a múlt és jelen identitása Kappadókiában

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Szemerey Samu: A táj mint a múlt és jelen identitása Kappadókiában
Design/Formatervezés

Szemerey Samu: A táj mint a múlt és jelen identitása Kappadókiában

2002.04.04. 09:30

az igen sajátos térkultúrával rendelkező törökországi Kappadókia építészeti világa, és e világ megváltozása a közelmúlt társadalmi-kulturális átalakulásainak hatására...

A dolgozat a táj, az építészeti környezet kialakítása és az emberi térérzékelés összefüggéseit és ezek változásait vizsgálja. Az elméleti modell bemutatása egy konkrét példán keresztül: az igen sajátos térkultúrával rendelkező törökországi Kappadókia építészeti világa, és e világ megváltozása a közelmúlt társadalmi-kulturális átalakulásainak hatására - ez adja a gondolatmenet keretét.



A táj elméleti konstrukció, elemző és absztrakt gondolkodás eredménye és tartalmazza a mindenkori kultúra viszonyait a térbeli környezethez. Az ember első lakása, saját tere a barlang, ami a természeti környezettől jelentősen különböző, absztrakt tulajdonságokkal bír; ezeknél fogva alapvető hatása volt az ember tér- és időfogalmának kialakulására. Az ´otthon´ létrejötte a tájhoz való viszonyra is hatással van, koordinátarendszert teremtve a káoszban, és viszont: a táj elgondolása az épített környezetben tükröződik. Ennek a viszonynak egy archaikus formája maradt fenn Kappadókiában, ahol a barlang- és épített terek, a topológiai és metrikus térfogalmak együtt élnek, az itteni emberek identitását és életét a táj hordozza, ez határozza meg.



Ez a viszony alapvetően átalakult, amikor a társadalmi-gazdasági változások nyomán megjelentek az ´új´ kultúra reprezentáns elemei, mint a televízió vagy a turizmus. Ezek merőben különböző tér- és tájfogalommal rendelkező jelenségek, amik az emberek életébe beépülve átalakítják azok saját térértelmezését és identitását is. A közelmúlt változásai nyomán Kappadókia lakói - saját ösztöneik megváltozása nyomán - ´száműzettek´ saját tereikből és a tájból, ami az új építészetben és az életmód gyors megváltozásán is látszik. Ez azonban felborította az eddig működő szimbiózist, és felgyorsult a táj illetve az attól elválaszthatatlan helyi térkultúra eróziója. Ezzel párhuzamosan a táj jelentése és annak reprezentációja is átalakult, új értékeket is felmutatva - a tanulmány ezen változásokról nyújt, szándéka szerint értékítélet nélkül, összefoglaló képet.

Szemerey Samu

Kappadókiához vezető linkek

http://www.uni-koeln.de/~a0144/
Andus Emge német kultúrantropológus professzor oldala, aki már lassan húsz éve él Kappadókiában. tanulmányok, fotók, rengeteg anyag.

http://133.13.185.182/platform_c/index.html
a platform_c workshop honlapja
(2000 szeptemberében építészek, urbanisták, képzőművészek...)

Kappadókia reprezentációja, kiragadott példák:

http://www.cappadocia.gov.tr/
a ´hivatalos´ török weboldal, némi angol szöveggel és fotókkal, turistacsalogatóul

http://www.great-adventures.com/destinations/turkey/cappadocia.html
amerikai utazási oldal, jellemző szöveggel: szürreális, kalandos, holdbeli világ, meselények stb.

A teljes dolgozat - angol nyelven - a csatolt dokumentumban olvasható. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.