Épülettervek/Hallgatói terv

Szilvaház manufaktúra

1/23

témaválasztás

szilva felhasználási lehetőségei

helyi szilvafajták

szilva helyi felhasználása

aszalás

ciberézés

Panyola

helyszín

övezeti szabályozás

helyszínrajz

előképek

formakeresés

funkciós ábra

alaprajz

metszet

metszet

homlokzat

homlokzat

homlokzat

homlokzat

energetikai vizsgálat

makett fotó

Varga Csaba

?>
témaválasztás
?>
szilva felhasználási lehetőségei
?>
helyi szilvafajták
?>
szilva helyi felhasználása
?>
aszalás
?>
ciberézés
?>
Panyola
?>
helyszín
?>
övezeti szabályozás
?>
helyszínrajz
?>
előképek
?>
formakeresés
?>
funkciós ábra
?>
alaprajz
?>
metszet
?>
metszet
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
energetikai vizsgálat
?>
makett fotó
?>
Varga Csaba
1/23

témaválasztás

szilva felhasználási lehetőségei

helyi szilvafajták

szilva helyi felhasználása

aszalás

ciberézés

Panyola

helyszín

övezeti szabályozás

helyszínrajz

előképek

formakeresés

funkciós ábra

alaprajz

metszet

metszet

homlokzat

homlokzat

homlokzat

homlokzat

energetikai vizsgálat

makett fotó

Varga Csaba

Szilvaház manufaktúra
Épülettervek/Hallgatói terv

Szilvaház manufaktúra

2014.09.13. 10:00
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Varga Csaba

Földrajzi hely:
Magyarország, Panyda

Vélemények:
2

Szilvaház manufaktúra diplomamunka

URL:
Varga Csaba portfólió

Tervezés éve:
2014

Bruttó szintterület:
480 m2

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Varga Csaba diplomamunkájának a témája egy szilvalekvár-főző és aszaló manufaktúra, ami kiegészül egy vendéglátó funkciót betöltő kóstoló épülettel is. A helyszín Panyola egy szatmári kis falu, amit a helyiek csak a „szilva szülőhazájának" neveznek. A manufaktúra neve is ezt idézi, Szilvaház.

A gazdálkodó életforma megjelenik a hagyományokban és szokásokban is, hiszen a helyiek nagy része mezőgazdaságból él. A lakók büszkék a település múltjára, a máig fennmaradó szokásaikra, amiket fesztiválokon, és gasztronómiai rendezvényeken adnak tovább a fiatalabb generációnak.
A három folyó ölelésében elhelyezkedő település a jó táptalajnak és a kiemelkedően magas páratartalomnak köszönhetően ideális környezetet biztosít a szilva termeléshez.

A település igazi kincse az ún. “nemtudom szilva", amely mára hivatalosan is bejegyzett szilvafajta. A különleges adottságú szilvából itt lelhető fel a legnagyobb mennyiség az országban. A szívós, bőséges termést adó fa, apró gömbölyű termése lekvár és pálinka készítésre magas cukor tartalma miatt különösen alkalmas.

témaválasztás
1/23
témaválasztás

Panyola többek között a Hungarikumnak is számító pálinkájáról híres (Panyolai Elixír). A környékre jellemző „ciberézés" hagyományát, azaz lekvár főzés hagyományát itt is őrzik, amelynek folyamata 2013-ban a szellemi kulturális örökség részévé vált. A szilva sokszínű felhasználási lehetőségei közül az aszalásnak is komoly hagyománya van a településen. A régen minden házhoz tartozó aszalóházak mára eltűntek, de egyre többen próbálkoznak azok újraépítésével.

Az általam tervezett épület a település északi határán az Öreg- Túr ölelésében fekvő legelőn helyezkedik el. A telek jelentős kiterjedése lehetővé teszi további mintagazdaságok kialakítását.

formakeresés
12/23
formakeresés

A manufaktúra három funkciót foglal magába; a lekvár főzést, az aszalást és a vendéglátást. A fő épület, a középen elhelyezkedő főző épület. Ebben kap helyet a lekvárfőző konyha, a raktár és a személyzetet kiszolgáló kisebb helyiségek is. Az aszalók egy fedél alatt, de az aszalóházak hagyományait idézve külön lettek kialakítva, lehetőséget adva a béraszalásra is. A vendéglátó funkciót ellátó kóstoló épület hivatott az idelátogató turistákat bevezetni a szilva termesztés és feldolgozás rejtelmeibe. Hatalmas üvegfelületeivel, tökéletes panoráma tárul fel az Öreg-Túrra és a telken kialakított mintagazdaságra is. Az ide telepített helyi szilvafajtákból álló mintakert hiteles képet ad az alapanyagok sokféleségéről. A termelés mellett az épület kialakítása is a helyi építési hagyományokat követi. Ezt példázza az a formai kialakítás, ami a kóstoló és főző épület tornácos világában vagy az aszalók hagyománytisztelő nyeregtetős háziban jelenik meg. Az átforduló burkolattal, az ablakok aszimmetrikus elhelyezésével és az ipari jelleget adó szalagablakok használatával megpróbáltam a racionális parasztházak formai világát és a kortárs építészeti nyelvet közös nevezőre hozni. A három különálló épülethez egy homogén anyagra volt szükség, ami összefogja és egységessé is teszi azokat. A favázat egy átforduló fa deszka burkolat fed le. Az egyszerű geometriának és méreteknek köszönhetően, a helyi anyagok is alkalmasak a megvalósításra. A külső burkolat egy, a szilvafa kéregét, egyedi szürke színét imitáló sötét pácot kap. Az árnyékolást felnyitható, vörös színű helyenként eltolható falamellák biztosítják, amelyeket eredeti szilvafából képzeltem el. Ezek jól ellensúlyozzák a sötét külső “kéreg" színvilágát. Az épületeket egy látszó beton talapzat fogja össze, melynek nyers felülete jól illeszkedik a rusztikus környezethez.

metszet
15/23
metszet

Az épületszerkezetileg kényesebb helyeken, mint belső csatorna és vápa kialakítás sötétszürke lemezt használok. Ezzel azonos színben jelennek meg a kémények és a lamella tartó profilok is, amik ipari jelleget kölcsönöznek. Az ablakok kiosztása is ezt erősíti. A zártságot mutató főhomlokzaton hosszanti szalagablakok futnak végig. Az épület, mint a hagyományos parasztházaknál megszoktuk a védett udvar felé nyílik fel.

A tervezésnél cél volt a környezettudatos megoldások alkalmazása is. Erre utal a természetes anyagok használata, mint faburkolat és fa szerkezet, a cellulóz szigetelés, az esővíz gyűjtése és a különböző gépészeti megoldások, mint a talajszondás fűtés, a rekuperátor és a keletkező hulladék újrahasznosíthatósága.

Panyola az általam tervezett Szilvaház manufaktúra révén nemcsak szilvatermő, de gyümölcsfeldolgozó központ is lehetne, ami a helyiek számára újabb megélhetést biztosítana és tovább öregbítené a település fő profilját adó szilvatermesztés hagyományát.

Köszönöm az önkormányzatnak és a Panyolaiaknak a kutatási munkám során a helyi hagyományok megismerésében nyújtott segítséget.

 

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2014.09.13.
15:16

Nagyon tetszik. Én csak ide járnék szilvát majszolni, aszalni, szilvalét inni és szilvapálinkát kóstolni. És közben megfuttatni a tekintetemet a Tiszahát billiárdasztal-síkján. A helyiek azonban - azt hiszem - másként gondolnák. Egy ennyire sötét tónusú ház már eleve kihívás az átlagos megjelenésű épületekhez szokott szemlélőnek, de a ház hagyományos homlokzatképzéssel jól párosuló tömegelrendezése, a tágas szétnyújtózás udvart ölelő varázsa mégis becsábítaná a szilvában így vagy úgy érdekelteket. Benn azonban már barátságosabb berendezés kéne fogadja őket. Világos falak, nem minimalista síkokkal-sarkokkal, hanem életszerű idomokkal határolt bútorzat, konyhát, ivót, vendéglőt idéző, meghitt tér... A terv fő erénye a ház nagystílű telepítése, valamint a hagyományos homlokzati kontúrok erőteljes, szinte karizmatikus alkalmazása.

Lazzlo
2014.09.14.
07:48

@Pákozdi Imre: Jó téma, szép munka

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.