Nézőpontok/Vélemény
Szoba kilátással
2009.12.11. 13:45
A Clark Ádám térre tervezett szálloda dr. Anthony Gall által bemutatott elvi építési engedélyezési tervét december 10-i ülésén támogatta a tervtanács. Tudósítás és tervek.
Támogatta a Központi Építészeti és Műszaki Tervtanács december 10-i ülésén a Clark Ádám térre tervezett szálloda dr. Anthony Gall által bemutatott elvi építési engedélyezési tervét. Ahhoz, hogy Budapest leghíresebb foghíjtelkének sorsa végre megoldódjon, az érvényes szabályozási tervet is módosítani kell.
A Clark Ádám tér és a Fő utca sarkán lévő üres telken eredetileg egy Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota, a Budai Takarékpénztár épülete állt, de ez a második világháborús bombázásokban elpusztult az Alagút bejárata előtti, három oldalról zárt tér szinte összes többi épületével együtt. Csak a Hunyadi János út sarkán álló, íves bérház maradt épen, lecsupaszított homlokzatokkal, és két gangos belső udvarral, amelynek lakói hatvan éve élvezhetik a különleges panorámát. Ehhez az épülethez kell csatlakoznia az új beépítésnek az egyik oldalon, a másikon pedig a Fő utca historizáló házsorának utolsó, tömör tűzfallal záruló tagjához. Sok szó esett már a telek szerencsétlen formájáról, az eredeti szabályos téglalap nagyjából kétötödét ugyanis levágták a Clark Ádám téri körforgalom kialakításakor. A szabálytalan alakú maradéktelek formája egy észak felé némiképp kihegyesedő negyedkörcikkre emlékeztet. Noha a hasonló esetleges telekformák nem ritkák a történelmi városokban, ezúttal egy olyan viszonylag újkeletű képződményről van szó, amelynek végleges építészeti megoldását eddig nem sikerült megtalálni.
Pedig tervek bőven születtek. Az utolsó nyílt, országos tervpályázatot a jelenlegi befektető írta ki két évvel ezelőtt, de azon a zsűri egy olyan extrém építészeti megoldást díjazott, amely éppen a telek legértékesebb adottságát, a páratlan panorámát hagyta kiaknázatlanul. Nem csoda, hogy a tulajdonosnak esze ágában sem volt a nyertes házat megépíteni, és a pályáztatástól is végleg elment a kedve – megfontolandó tanulság a jövőbeli zsűrorok számára, hogy a rangsor felállításakor érdemes az élet szempontjait is figyelembe venni.
7/15
Kilátás a Várhegyről
Kilátás a Várhegyről
A megbízott tervező, dr. Anthony Gall két éve dolgozik a szálloda elvi engedélyezési tervén, amely a befektető, a kerület, a városlakók és a szomszédok számára egyaránt elfogadható. Aczél Péter I. kerületi főépítész most azt kérte a tervtanácstól, mondjon véleményt az eredményről, és adjon tanácsot a kerületnek, érdemes-e módosítani az érvényes szabályozási tervet. A jelenlegi telekforma ugyanis véglegesnek tekinthető, a teljesen megváltozott környezetben nincs értelme az eredeti utcavonal helyreállításának. A szabályozási tervben szereplő 3,3-as szintterületi mutató gátolja a kis területű telek (676 m2) beépítését. A terv szerint a beépítési mutató 5,5+0,5-re változna.
Anthony Gall terve a korábbi pályázat legtöbb díjazott alkotásával ellentétben nem birkózik a kialakult furcsa helyzettel, hanem teljes szívvel, ellenérzések nélkül elfogadja a kirajzolódó szabálytalan, íves felületekkel határolt tömegformát. Az így létrejött, legyező alakú hotel száz ablakának háromnegyede a Dunára, maradékuk egy belső udvarra néz. Ez a belső kert a terv egyik rokonszenves gesztusa: egy légteret alkotva összekapcsolódik a szomszéd ház két belső udvarával, nem falazza el a lakókat, hanem amennyire a szűkös adottságok engedik, kárpótolja őket a panoráma elvesztéséért. A szálloda gyalogos főbejárata a Clark Ádám tér tengelyébe kerül, innen nyílik a tágas, kétszintes előcsarnok és a kertre néző társalgó. Az utcafronton étterem és üzlet kapott helyet, a ház legtetején egyedi kialakítású, tetőteraszos panoráma-kávézó. A közös terek nagyvonalúsága üdítő kivétel manapság, akárcsak az egyértelműen megjelölt, méltóságteljes főbejárat. Mindez olyasféle – a helyszín által megkövetelt – rangot ad az épületnek, amely a régi nagyszállók világát idézi.
5/15
Anthony Gall terve
Anthony Gall terve
Az íves homlokzat esetében láthatólag alapvető követelmény volt az illeszkedés a környező történelmi épületekhez (és a kerületi építéshatóság esztétikai elvárásaihoz). A hagyományos lyukarchitektúra mélyen ülő ablaknyílásaival erős plasztikus hatást kelt. Szokatlan részletgazdagságot jelent a párkányok és lizénák homlokzatra feszülő raszterhálója és a félgömb-sorokból képzett ornamentika. A kétszintes földszint határozottan elkülönülő lábazati sávot alkot, amelyre 3 + 2 tagolású emeleti zóna kerül. A legfelső szint visszahúzott, a homlokzat a tervek szerint egységes öntött kő vagy kerámiaburkolatot kap.
Skardelli György opponenciájában dicsérte a ház telepítését, jól működő funkcionális felépítését és tömegformálását, de azt javasolta, hogy a tervező kerülje a homlokzat cizellálását, hagyja el az összes rátétet, az egyik tervváltozaton látható bejárati előtetőt és „bízzon a tektonikai erejű szerkesztés erejében". Az opponens javasolta az elvi építési engedélyezési terv elfogadását.
11/15
Homokzatvázlat, Anthony Gall
Homokzatvázlat, Anthony Gall
A tervtanács tagjai gyakorlatilag vita nélkül tudomásul vették, hogy a szabályozási terv módosítása a telek beépítésének elengedhetetlen feltétele. A hozzászólók többsége elismerte a terv érdemeit, de többen azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a bemutatott terv „biztonsági játék", és sajnálatosnak nevezték, hogy a tervező „kihagyta a ziccert", és nem akart egy merészebb, kortárs építészeti gesztussal új városi jelet létrehozni. A homlokzat esetében Skardellivel egyetértve az ornamentika elhagyását, a bemutatott változatnál egyszerűbb, főleg fény-árnyék hatásokkal operáló homlokzatterv készítését javasolták. Mindez nem lehetett akadálya az elvi építési engedélyezési terv elfogadásának, mivel a végleges építési engedélyezési tervet úgyis megtárgyalja még egyszer a tervtanács.
Zsuppán András
17:19
Én leginkább az Alkotmánybíróságot szeretném itt látni (esetleg egy másik hasonló közintézményt). Meg egy tervet, amelyik a szomszéd ház telkével is számol. Mert anélkül ez így a Jobb híján kifújtuk purhabbal című történetre emlékeztet.
10:22
Rendkívül nagyra tartom A. Gallt, és most olyan csalódott vagyok (magamban), hogy ez nem tetszik.
"Another kő+üveg" épület. :(
10:58
@Mizsei Anett: És mit szeretnél látni itt kedves Anett? Csak üveg another Ratzen Bad..? :)
17:04
@Alagi: :) Nem.
Ha azt kéne leírnom, hogy IGAZÁN mit szeretnék itt látni, akkor: NEM hotelt.
Valamit, amihez nekem is lehet(ne) közöm (jelen pénztárcámmal). Például parkot. Valami rafinált "kilátót". Hangulatot. Domboldalt. Kiállítást. Kávézót. Stb. Ha már álmodozunk... :D
És ha hotel: akkor meg dögöset. Ideillőt. Ha már a lábam se tehetem a helyre, akkor valami olyat, ami meggyőz arról, hogy ide semmilyen más épület nem kerülhetett, csak az. De egy ívelt kőburkolt-üvegezett "irodaház-hotelt"...? Vagy csak nekem van csömöröm a Kálvin tér, Astoria és társaiktól?
07:22
Aranyfog helyett gazdaságos pótlás a főváros leghíresebb foghíjtelkén - ezzel a címmel ír a tervről a nol.
részlet Szalai Anna írásából
Az időközben cégtulajdonossá vált Wing-csoport inkább saját tervezőjét, a pályázaton is induló Anthony Gallt bízta meg a tervek elkészítésével. A pontos felkérés megfogalmazásában egy szállodaszakértő is közreműködött.
Az ausztrál származású, régóta Magyarországon élő építész nem titkoltan a befektető, a kerület és városlakók számára egyaránt elfogadható tervet szeretett volna készíteni. A kompromisszumkeresés eredménye befogadhatóan átlagos. Az épület homlokzata párkányokkal osztott, kőszerű anyaggal burkolt, konzervatív megjelenésű, a szomszédokhoz és a környezethez való illeszkedése példás. Egyetlen különlegességét a bárként hasznosítható tetőterasz adja, míg a földszinten egy étterem, illetve üzletek kapnának helyet. (...)
Az érintett budavári kerület főépítésze, Aczél Péter nem kívánta véleményezni a tervet, az engedélyezési eljárás végeredményéről pedig különösen távolinak tartotta nyilatkozni. Egyelőre nincs miről beszélni – mondta –, hiszen a beruházó még be sem nyújtotta be a kérelmét.A tervek február végére a főépítész asztalán lesznek – jelenti ki Kokas Ferenc. A jelenlegi elképzelések szerint az építkezés még az idén elkezdődhet és 2011 végére reális közelségbe kerülhet a szálloda megnyitása.
11:59
Ki ne emlékezne rá és bizonyára mindenki látta már élőben is Frank O. Gehry 1999-ben épült berlini irodaházát, amely jó példája a műemlékjellegű környezetbe tervezett új épület homlokzatképzésére. A visszafogott, egyszerű, statikus geometriája, és monolit anyaghasználata adja a homlokzat sugárzó erejét, eleganciáját.
Az opponenciában elhangzott homlokzati cizelláltság letisztítása kiemelné az arhitektúrát és megmutatkozhatnának a ház igazi építészeti értékei.
Landmarkról csak annyit, hogy jót kell csinálni és nem a harsogás a lényeg. Az időtálló igazi értékeket nem lehet hangerővel közvetíteni, és az elismerést agresszivitással megszerezni.
http://www.e-architect.co.uk/berlin/dz_bank_berlin.htm
http://www.marmomacc.eu/MarmoArteCultura/template_en.asp?sezione=opere&pagina=gehry
Fullár Andráswww.fullar.hu
15:42
A két emlitett jelzőt (landmark/boutique hotel) a pályázat kiirója valamint a várt megoldást meghatározó pályázati kiirás szövege használta. Semmi köze azon feltételeknek ahhoz a szükséglethez, hogy szükséges-e ezen a helyen valamilyen speciális épitett elem vagy sem. Ismételve: a két fogalom a pályázat feltételei voltak s minden egyes hozzászólásomban ezen tényt hangsúlyoztam s mint olyan, hiszek a pályázati feltételek betartásában s abban is, hogy egy pályázat kiirásának célja és értelme van. Nem tudom, hogy annak idején az Ybl által tervezett épület s akkor minek minősűlt, ha ma még helyén állna, bizonyára környezetének méltó társa lenne. Feltétlenűl méltóbb, mint amit az itt közölt s jóváhagyott tervek illusztrálnak. Valójában s mindössze ez az érv, mely eddigi észrevételeimet összegezi. A javasolt szálloda - a maga esetlegességében, átlag minőségében - nem képes kiegésziteni azon hangulatot, melyet az elpusztitott egykori épület - a maga határozottságával, bizonyos szerkesztési elvek/arányok/stb betartásával - sugárzott. Mint azt sok-sok megépűlt példa mutatja, a huszonegyedik században is lehet olyan épületet (szállodát is) tervezni/épiteni, mely szép és méltóságteljes anélkűl, hogy (egy sok esetben félre értelmezett s félre magyarázott) "landmark" lenne vagy sem. Kellemes ünnepeket s boldog új esztendőt Mindenkinek!
06:32
Mint már bátorkodtam mondani, nem vagyok kiművelt landmarkológus - tehát lecsó barátunk szerint bizonyára hülye is - ezért utánanéztem a neten a dolognak, hogy kupálódjak egy kicsit. Beírtam, hogy „Budapest”, meg hogy „landmark”. Hát mi jön ki elsőre? Egy „a view on cities” nevű honlap, amelyik azt állítja, hogy „the Chain Bridge is one of Budapest's most famous landmarks”.
Mondja már meg egy hites landmarkológus, hogy
1. Vajon hülyeséget állít az „a view on cities” és a Lánchíd mégse landmark?
2. Ha a Lánchíd mégis egy landmark, aztán neadjIsten az Alagút is az, esetleg még talán a Sikló is, akkor hány landmark szükséges ott egy rakáson, hogy Buda mégse legyen már olyan nyomorúságosan vidéki?
3. Visszaveszi az Unesco a világörökség címet, ha nem lesz a Várhegy tövében legalább x db landmark/m2?
Bizonyára póriasan igénytelen vagyok, ha már akkor minden elismerésem azé az ezzel a szerencsétlen foghíjjal kínlódó építészé lenne, aki oda nem egy "landmarkot", hanem "csak" egy olyan tökös házat sikerítene, mint Yblé volt.
A.G. kolléga úré sajnos nem olyan. Ahhoz túlságosan nikotex.
08:29
@zapata: Ybl háza valószínüleg nem volt "landmark". Már csak azért sem, mert akkoriban ez a fogalom nem létezett. Ha megnézzük a fotót, az épület jól illeszkedett az Alagút és a Vár architektúrájához. Funkcióját valószínüleg jól ellátta. Ennyi. Hogy "tökös" épület lenne, az azért túlzás. (Pl. az Operaház az, ha már Ybl.) De nem is rossz. Namost ugyanezt el lehet mondani akár Anthony Gall épületéről is. És valóban nem kell ide újabb landmark. Mert van elég a környéken.
16:43
"Az annyi mint 1 milliárd!"Szerintem ez a ház elég ramaty helyen van. Ki szeret ekkora forgalom mellett lakni? Ha az önkormányzatnak akad egy akár csak egy hajszállal is jobb telke, amelyet némi engedménnyel odaadna (tekintettel a megtalált Funkcióra, arra, hogy EZ, IDE pont passzol, sőt, nem csak lyukat töm be, de hiányt is pótol), és ha az upgrade miatt a lakók is beszállnának, akkor máris nem eladási árról, hanem bekerülési ár alatti összegről van szó."görcsös landmark-csináló igyekezetből már éppen eleget láttunk mostanában,"Ennek valószínűleg valamilyen kollektív kisebbrendűségi érzés lehet az oka. És az ilyesmi könnyen torzulhat odáig, hogy végül minden belvárosi foghíjban potenciális landmarkhelyet látunk. Aki pedig nem érti, hogy miért kell a Várba vagy a Lánchídhoz (de mondhatnám a Szervita teret is) odalandmarkolni egyet, az hülye. Miközben a valódi ziccereket meg kihagyjuk, mert vagy szennyvíztisztítót teszünk oda, vagy engedjük pusztulni (rozsdaövezet).
12:16
Mondják, a poéta nem lesz, hanem születik. És a "landmark"? lehet egyáltalán landmarkot csinálni? Görcsök közt vajúdva szülik meg vagy csak egyszerüen váratlanul megszületik és kész? Mindenesetre görcsökből, görcsös landmark-csináló igyekezetből már éppen eleget láttunk mostanában, a dolognak ez a része már talán túl is van teljesítve, csak épp a landmarknak nem akaródzik világrajönni.
Nézem a képeket az Ybl-házról. Többek között landmarkológus sem vagyok, úgyhogy nem tudom, az landmark volt-e vagy sem. De senki sem vitathatja, hogy eddig az volt a legjobb.
06:29
Nem értem, minek ide landmark. ("RÁM figyeljetek! Mert itt ÉN vagyok a Főszám. Ez az ósdi híd, meg ez a lyuk mögöttem csak közlekedési útvonalak, amelyek azért vannak, hogy meg tudjatok közelíteni ENGEM. Mert ez a hely itt RÓLAM szól." "Ja, és ha legközelebb erre jártok, vegyétek le a kalapotokat! ELŐTTEM.")Nem értem, minek ide hotel. Egy privát dolog. Külföldieknek. Lánchíd, Alagút, Vár alja, "0" kilométer stb. közepébe. És nem, nem a kurucinfó főszerkesztőségét képzelem ide.Luxusbutik. 2,65-ös belmagassággal. Mert különben gát/z van.A tűs kilátó érdekes ötlet. Több értelme van, mint a városházinak.Vajon készültek valaha tervek a Hunyad J. úti telek figyelembevételével is? Vajon tényleg nem lehet olyan funkciót találni és olyan tervet készíteni, amelyért megérné lebontani a meglévő épületet?
12:07
@lecsó: Lebontani??? Persze szakmailag értem én, de számoljunk már egy kicsikét! Abban van vagy 30 lakás. Átlag 60 nm-rel számolva (alábecsülöm szerintem). Az 30x60=1800 nm. Ottani árak: kb 5-600e Ft/nm. Az annyi mint 1 milliárd! Csak a (ház)telek. És akkor arra jön az építési költség.Lebontani???
16:54
Én őszintén és valójában az épitészeti megoldás minőségéről szerettem volna vitatkozni s nem a két bizonyos angol szó valódi jelentéséről. Aki résztvett azon a pályázaton s figyelmesen olvasta annak szövegét, bizonyára találkozott a két speciális s nem magyar kifejezéssel. A két szó értelmezését illetően nem kivánok a lexikon magyarázatával vitatkozni csupán a lényegre szeretnék szoritkozni. A "landmark" szóval kapcsolatban szeretném kiemelni a meghatározókat, mint " due to physical features...historical significance...easily recognizable monument, building, other structures..." Azaz - nagyon röviden - a kiiró valami olyat épület jellemzőre utalt, mely fizikai megjelenésénél fogva jelentős, speciális, könnyen felismerhető s sajátosan egyedi. (Rövid, szabad s nem szó szerinti forditás.) A "boutique" jelző (főnév) értelmezése a "...intimate, luxurious or quirky hotel environments..." jellemzőkkel fejezhető ki legjobban. Az intim szó magyar jelentése nem szorúl kiegészitésre, a luxurious sok mindent magában foglal (sumptuous, opulent, rich, etc), pompa talán a legjobb magyar értelmezése s a "quirky" egy roppant tág fogalom. Ha emlékezűnk a nyertes tervre az a terv jellemezhető, mint "quirky", valami nagyon "különleges", más mint a többi s talán egy kissé "bolondos" is. (Luzern-ben van egy "boutique" szálló, "The Hotel" melyet Jean Nouvel tervezett. Szerencsém volt egy alkalommal abban megszállni, ott találhatók a túlméretezett menyezet-fal képek John Malkovich filmjéből, különleges fűrdőszoba stb.) Őszintén én is mindig csodálkozom az idegen szavak halmazán magyar szövegekben. Az aki három vagy négy nyelvet beszél és használ, kénytelen automatikusan arra gondolni amire a szó olvasásakor reagál s melyet a szó a közhasználatban jelent. Nem azért használtam ezen két szót, mert csillogtatni kivántam esetleges angol tudásomat, hanem a kiirásból idéztem. Lévén, hogy épitészeti megoldásról vitatkozunk, kérdezem én, hogy a kérdéses javaslat jellemezhető-e az első szónak megfelelő meghatározókkal? Terveztem s épitettem a második szónak "megfelelő" szállodát s talán ezen alapon mondhatom - a látottak alapján! - a bemutatott terv javaslat nem tartozik a második szónak megfelelő kategóriába. (A szobák mérete, azok bútorzási alaprajza, a "hagyományos" szoba-fűrdőszoba kapcsolat, a szekrények helye, a függőfolyós lakóépület belső udvarára tájolás, azon szobák bútorzási alaprajza nem jellemezhető, mint pompás stb. -Tudom, hogy a Lánchid Pesti oldalán is vannak belső szobák, lásd az árkülönbséget + a belső udvarok minőségét. - Bármennyire is furcsán hangzik, de ezek a szállodák - a "boutique" - egy nagyon speciális vendégseregre és pénztálcára épűlnek. Legalább is ezt az utasitást kaptam mikor is ezzel a munkával foglalkoztam s ez a filozófia kisért végig az állandó és egyedi ellenőrzések, tárgyalások folyamán.) Bocsánatot kérek az idegen szavak használatáért s sajnálom, hogy a téma mellékvágányra tévedt. Meggyőződésem, hogy a kiirás jellemzői meghatározzák a pályázat végeredményét.
07:32
érdemes megnézni, hogy ama bizonyos pályázatra AG milyen tervet nyújtott be:
10:48
@Mócsi Gábor: Tényleg érdemes megnézni. AG mentségére legyen mondva, hogy az akkori és mai tervén a szobaegységeket az exteriőrben egyaránt egy (kvázi) négyzet igyekszik megjeleníteni. Bizonyára ez a két terv közös alaphangja...
06:27
Landmark, boutique...Nem tudom, csak én nyúlok-e a wikipédia után, ha ilyen kontextusban használják ezeket a szép "magyar" szavakat? Tisztában vagyok vele, hogy annak idején a pályázati anyagban is ez szerepelt, beszéljünk tehát mi is külföldiül:
Landmark: "In modern usage, a landmark includes anything that is easily recognizable, such as a monument, building, or other structure. In American English it is the main term used to designate places that might be of interest to tourists due to notable physical features or historical significance. Landmarks in the British English sense are often used for casual navigation, such as giving directions. This is done in American English as well."
Boutique hotel: "Boutique hotel is a term popularised in North America and the United Kingdom to describe intimate, usually luxurious or quirky hotel environments. Boutique hotels differentiate themselves from larger chain/branded hotels and motels by providing personalized accommodation and services / facilities. Sometimes known as "design hotels" or "lifestyle hotels", boutique hotels began appearing in the 1980s in major cities like London, New York, and San Francisco.[1] Typically boutique hotels are furnished in a themed, stylish and/or aspirational manner. They usually are considerably smaller than mainstream hotels, often ranging from 3 to 50 guest rooms."
Thank you for Wikipedia.
Ezen exegézis alapján ez a plan csak egy kicsit landmark, viszont approximative boutique. Ergo kb. 60 percent-ben konveniál az originál projekt tendernek.
18:36
Korszerűség nem jelent hangoskodást. Szavakkal roppant nehéz kifejezni mit is érthetünk az alatt s példák bemásolása szinte lehetetlen, igy csupán egy roppant jellemző megoldásra utalnék: New Town Hall, Murcia, Spain, 1998, Rafael Moneo. Egy megépitett épület, mely a "Plaza of Cardinal Belluga" lezáró épülete szemben állva egy történeti "Cathedral"-al s létre hozva egy ugyancsak történeti téren. Mondhatnánk, hogy a környezet kényszere, a "context" hasonló ahhoz a Lánchid Budai oldalán. A "New Town Hall" egy igazán korszerű épület, mind tartalmában s mind épitészeti kifejezésében, anyag használatában s homlokzatképzési eszközeiben. Ez az épület egyszerűen: szép, kifinomúlt, méltóságteljes, elegáns, nem bántó, egyedi s szinte tökéletesen űl környezetében. Mondjuk -s nyugodtan mondhatjuk, hogy az épület egy "instant", azonnali "landmark" a szó igazi és pozitive értelmében. Miért irom mindezt? Csupán azért, hogy valahogyan példával is érzékeltessem, hogy korszerűség - bár nagyon előremutatható is lehet - magában foglalhatja a "klasszikus" szépség, kifinomúltság, elegancia, méltóság, időtlenség, stb fogalmát is azaz egy korszerű épület nem feltétlenűl kell kiabáljon ahhoz, hogy korszerű és korhű legyen. (Érdekes módon a fenti eszközöket maga Frank Gehry is alkalmazza példáúl a Toronto-i Art Gallery épületénél.) Visszatérve a Dr. Anthony Gall javaslatra, engedtessék megkérdezni: "klasszikusan" szép az, kifinomúlt-elegáns-méltóságteljes-időtlen -e a terv javaslat s valójában egy korszerű tervjavaslat az? Fenti jelzők - szerintem - nem alkalmazhatók a javasolt terv jellemzésére. Fenntartom, amit az előzőekben irtam: egy routine és esetleges megoldás. S talán még annyit: az alaprajzi kialakitást, a szobák méretét illetően ez minden lesz de nem egy "boutique" hotel. A kiiró nagyon eltávolodott eredeti ötletétől.
09:23
Ahhoz képest,hogy 97-es terv, elég progresszív...
Mondjuk Bán Feri...:-)
09:39
@kid_: igen, még a forrás is megjelölhető: "A" Stúdió
szerk. (Vargha Mihály)
10:21
@kid_: A korábbi pályázatnál az egyik kulcsfogalom a korszerűség (vagy előremutatás vagy progresszivitás) volt, aminek a visszhangjai a mostani tervnél újra felerősödnek. Engem ez a fogalom érdekelne, ha van valakinek kedve bekapcsolódni: mit is jelent a korszerűség, mit is várunk el egy progresszív háztól?
Számomra a kérdés – hogy valamerre el is indítsam a dolgot – ott ad okot csodálkozásra, hogy a progresszivitás szignifikánsan két javaslatnál jön elő: a múltkori díjazottnál, ahol a szobák nem kaptak abnlakot és a közlekedők 90 széles sötét középfolyosók voltak, illetve a fent beidézett Bán Ferenc terv, ami egyszerűen kilép a telekhatárról – ami egy korábbi állapotot felidézve érthető lenne, de hát ma már nem a korábbi állapot van. A korábbi telekméret egy (a Lánchíd tengelyére) szimmetrikusan komponált szituáció volt, amit most CSAK az egyik oldalon visszaidézve nagyon erősen aszimetrikus (sosemvolt) helyzetet „rekonstruál”, a körforgalomnak sem téve jót. Illetve: miközben a ház kilép a kontúrból, addig ezt CSAK formailag teszi, ezt a plusz lehetséges teret élettel nem tölti meg, hiszen a szobák a meglévő íves kontúrt követik – a keret pedig csak egy többé-kevésbé posztmodern elemekkel operáló kulissza marad, ami ott is csak applikáció, ahol a homlokzattal érintkezik, hiszen – ha jól veszem ki a rajzokból – a hatalmas oszlopoknak semmiféle tartószerepük nincsen.
Van e két korábbi épületnek tehát számomra egy olyan korszerűségsugallata, ami mintha ezt üzenné: szembemenni a megszokottal, szembemenni az adott keretekkel (netán a költségkeretekkel), kicsit talán még valamiféle fricskát is jelenteni a kiíró, a város felé.
Az én korszerűségélményem viszont olyan épületekhez kapcsolódik, amelyek maximálisan kihasználták a keretek adta játékteret, vagy olyan alternatív felvetésekkel éltek, ami miatt érdemes volt újrarajzolni a pályát – vagy amelyikek korszerű anyag- és térhasználatuk révén racionláisabbak, takarékosabbak. Amik nem szembemennek, hanem tovább. A fenti két korábbi pályázatnál ezt nem érzem – érzek viszont olyan önmagukért való ötleteléseket, amik nem a jelen helyzetből következnek, amik nem azt gazdagítják és nem azt írják tovább.
(Mindezek után én amúgy üdvözlöm Antony Gall tervét, amiben azt a felismerést vélem felfedezni, hogy a telek kis mérete (és a beépítendő négyzetméterszám) vélhetőleg nehezen viselne valami túlontúl hangos gesztust. A mostani, konzervatívabb eszközkészlete érzésem szerint helyénvaló – a gombócokat én is levenném, a zsűri szavait visszhangozva elegendőnek érzem a homlokzat plasztikáját ezek nélkül a kis golyócskák nélkül is.)
A kérdés ismét, visszakanyarodva: mi is tehát a korszerűség, hogy fogalmazzuk meg az ezzel kapcsolatos elvárásainkat?
22:14
volt a telekre landmark-jellegű, okos alaprajzú, tökös épület tervezve.
elkaszálva, elfelejtve.
helyette jöhet a walder-i iparbarokk újragondolása.
bonta
22:15
@gaspar_bonta: Ez valoban szép lett volna. Modernsége ellenére szerintem sok konzervativabb izlésu civilnek is tetszett volna (mint amilyennek magamat is tartom). Dehat nem ezt hoztak ki nyertesnek, hanem a "vanilia pudingot".
Egyedul az elulso oszlopot tartom furcsanak, nem log bele a korforgalomba?
21:23
Olyan jó lenne, ha az épitészfórumon épiteszetről s tisztességesen lehetne valmilyen szakmailag is értékelhető ezmecserét folytatni. Én próbáltam ezt tenni, sajnos meglehetősen furcsa reakciókat provokálva. A vészlépcső kérdéséhez: nagyon-nagyon sok szállodát terveztem s épitettem tevékenységeim során (egyet még az Aga Khan dijra is felterjesztették) sajnos egyet sem Magyarországon. Soha eddig nem láttam még középfolyosós megoldást ahol is a folyosó egyik vége "zsákutca". Menekűlni minden esetben két irányban szükséges. Elhiszem, hogy lehet egy másik lépcsőt is "betenni", a terv lapok azt a másik lépcsőt - a szobaszinteken nem illusztrálják. Erről csupán ennyit. A legutóbbi pályázattal kapcsolatban: igenis a kiiró vagy a kiirás határozta meg egyértelműen, hogy a kiiró egy "landmark" és "boutique" hotelt akar. Ezen tény azért fontos, mert a benyújtott tervek nagy része arra a két "jellemzőre" reagált. Mindkét meghatározó egy erős kényszert jelent mikor is valaki (legyen az akár egy stupid épitész) egy ennyire fontos helyre egy "landmark" és "boutique" hotelt próbál tervezni. (Én résztevettem a legutóbbi pályázaton - mint azt irtam már ezen a fórumon - legalább 16 változatot készitettem s egyet sem adtam be, mert - bár "boutique"-nak "boutique" volt mind, de egyik sem volt "landmark"). Hangsúlyozom, hogy a kiiró nem használta a "szép", "kifinomúlt", "a hely értékét kifejező és kiemelő", "a hely múltját értékelő" stb jellemzőket mint meghatározókat. A Hadid-ok, Gehry-k és a Libeskind-ek világában a "landmark" kifejezésről senkinek nem jut Pei, Moneo, Larsen, Siza vagy Fehn az eszébe. Maga a "landmark" szó, ma már csupán Bilbao-t vagy Denver-t jelentheti, a múzeum Washington DC-ben vagy a "klasszikus" tér - és homlokzatképzés pl. Moneo által már ismeretlen fogalom gyakorlatilag mindenki számára. A pályázati jury is ezen szemléletnek lett áldozata. (Az persze érthetlen, hogy a kiiró miért a pályázat lebonyolitása után s miért nem a zsürizés alatt "ébredt" fel!) Szebb épület, jobb épitész. Nem nagy szavak ezek Tisztelt Mocsi Úr. Igen is lehet itt szebb épület s egy jobb épitész vagy egy épitész más szemlélettel valójában képes lett volna ezen a helyen értékesebbel is kijönni. Nem kivánok én itt senkit sem támadni vagy megsérteni. Érdemes lenne a homlokzati valamint az alaprajzi arányokat megvizsgálni. Mint egy hozzászóló emlitette, kérem a déli csatlakozást értékelni. A homlokzati ritmus nem az arányok (divine?) szerkesztésének hanem a szobák kiosztásának az eredménye s mint olyan esetleges. A földszinti bejárat helye ugyancsak esetleges nem az egésznek része vagy következménye. Az ornamentika - melynek használatával nekem abszolute semmi bajom nincs! - majdnem, hogy gyerekes. (Érdemes volna annak használatát illetve annak (post)"modern" alkalmazását értékelni Portland-ban). Valahogyan minden esetleges, routine s nem fejezi ki két esztendő munkáját s valahogyan nem is igazán olyan szép. Az hogy "landmark?! Nem az! Sem a "régi", sem az "új" értelmezés szerint. (Sorry Dr. Anthony Gall!) Én nem a "ziccert" hanem a lehetőséget sajnálom.
20:46
@lszb: Jó építész...Egy kis fejtörő a témához. A két évvel ezelőtti pályázat nyertese (2. díjasa) nem nyitott ablakot az utca felé. Közvetlen fény nem érte volna a szerencsétlen szállóvendégeket. Mindez a Dunaparton, a Várhegy lábánál. Rémlik valami az OTÉK-ból is, a "huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség" és a természetes megvilágítás kapcsolatáról. Ez alapján egy sima építési előadó elkaszálhatta volna tervet, jogszabálysértő volta miatt. Kérdés: akkor most a terv szerzői (4 név), jó építészek? Továbbá a zsűri (10 név), akik ezt a tervet nyertesnek hozták ki, jó építészek? (Direkt nem írok neveket, pedig elég "jónevű" társaság.) És még ki sem léptünk egy tervpályázat, meg ezen telek keretei közül, máris 14 építésszel kapcsolatban vagyunk bizonytalanok...
17:04
@Mócsi Gábor: Tényleg érdekes fejtörő!"megfontolandó tanulság a jövőbeli zsűrorok számára, hogy a rangsor felállításakor érdemes az élet szempontjait is figyelembe venni."Megfontolandó az is, hogy lehet olyan zsűri, akinek ez magától eszébe sem jut.
09:00
Ennek a tervezési területnek az adja a sajátosságát, hogy egy, a körforgalmi út miatt roncsolt méretű hely áll rendelkezésre, amely jóval kisebb, mint a hajdan itt állt Ybl - palota mérete. Talán nem mindenki tudja, de 2000. körül az egyetemen már volt egy DLA - pályázat erre a telekre. Engedjétek meg, hogy a bemutatott épület kapcsán elmeséljem, hogyan is születtek meg akkor az én rajzaim Tudni lehetett, hogy a közép tanszéken milyen irányultsággal, milyen hozzáállással, milyen elvárt tervek fognak születni. Egy ideig kínlódtam én is a " trendi " formákkal, de aztán egyre többet jártam ki a helyszínre. Akkor még állt az eredeti épület torzója is. Sorra bementem a környező házak udvaraira, ahol míves, üvegezett függőfolyosókat találtam. Aztán szép lassan elfordultam egy mértékkel, de historikus elemeket használó formálás felé. Tudom, hogy ez nagyon nem mai ( akkor sem volt az ), kissé szürreáis gondolkodás, de akkor ezt találtam a saját részemről a környezetét is tiszteletben tartó, részemről a leginkább elfogadható magatartásnak. Egyébként, erre a telekre sokkal inkább el tudom képzelni a magassági korlátozás feloldását, és egy tű - szerű kilátópont megépítését a dunai panoráma felé fordulva. Itt inkább lenne értelme, mint a városháza előtt. Ahol tulajdonképpen semmi értelme nincs.
08:35
Ó hát végre valaki, aki ki meri hagyni a "ziccert", a merész, kortárs maszlagot!
A homlokzat finom, érzékeny vonalára pedig még több finom (!) ornamentikát!
Kívánok még több "biztonsági játéknak" nevezett tervet Magyarországnak!
Én gratulálni szeretnék a tervhez!
05:47
Csak homlokzat tekintetében foglanék állást: Se nem szép, se nem rút. Múltidéző, ám közben mégsem teljesen régieskedő. Ide megteszi. Ha már mindenképp haszoncentrikusan kell beépíteni ezt a picsányi telket... Talán a saroképület párkányzatával kéne még kezdeni később valamit. A képeken élesen elütnek egymástól - és mivel maga az új beépítés nem kíván elütni, gondolom ez az élesség sem szándékos.
Kb ennyi. De úgysem fog megépülni ez sem.
08:37
@kemtam: Megjegyzéseim a felhasználással kapcsolatban.
Szerintem ha ÉN budapestre mennék 1 esetleg több éjszakát ott tölteni biztos "remekül" érezném magam az egyik legforgalmasabb csomópont közvetlen környezetében.
Ok. Megoldható hogy hang nem jön, s az első x szinten jobb ha ki sem nézünk.....
Minekis. Mit is? ÉS egyből jön a hír, úgyis csak éjszakára vonulnak be a páciensek.....
S eljutottunk a "látképet vetítünk a falra" típusú gondolatkörhöz.
S megértem.
Ha este vagyunk itt nem látunk semmit, ha nappal, jobb ha nem látunk, hallunk semmit.......
Egyszerűen ez a telek, funkció összeférhetetlen.
Máskülönben a telek értelmetlenségéből adódóan ide tényleg AZ kell, amit kiüti az idelátógatokat, mert ha nem az épület üt, akkor a környezet fog ütni.
(A láchíd, duna látványa itt csak izzadságszagú magyarázatot ad nekem)
(Amúgy maga a terv, hozza egyfajta minőséget. S érződik hogy folalkoztak vele. De a telek, a funkció ......ez nem az a hely.)
Ikon
15:08
@epiteszikon: Na nehogy mar a Duna parton, a Lanchid mellett ne legyen jo kilatas??!! És az esti kivilagitott lanchid meg a pesti folyopart az sem érdekes? Ezt senki nem mondhatja komolyan (illetve elfogulatlanul)! Van a belvarosban egy csomo hotel, ahol csak a szemkozti haz fala latszik egy szuk utca tuloldalan. Oda se kell ablak? Ilyen erovel akar a fold ala is lehet vakond-hoteleket épiteni és ott azt vetitgethetunk a falra, amit akarunk.
Az ablaktalansag lassan dogmava valik egyes korokben, mint az egyetlen udvozito ut, lehet alapitani ra egy uj vallast!
00:03
Ha erre a telekre egy ilyen ház megépülhet, akkor én nem akarok közösséget vállalni azzal a szakmával, amit ma magyarországon építészetnek hívnak.
„Senkiháziak kezében van a popszakma…”
04:51
@schigeru: "El lehet menni Szlovákiába..." :-)
17:38
@schigeru: És ugyan miért nem? Végre egy olyan épület, ami szerethető! Nem extrém, nem kiabál, nem vetített "kilátással" operál.
19:42
Szép a terv, nekem tetszik. Más munkái miatt is tisztelem Anthony Gallt. A korábbi pályázatról a sokat idézett F.L. Wright idézet jut eszembe: "Soha ne pályázz. A zsűri maga a középszer." Sajnos nem tudok ellenpéldát.
18:12
vajon a cikk címe csak véletlenül utal a sírhely kilátással film címére?
18:30
@csipoficam: Szerintem egyértelmuen arra utal a cim, hogy ezen a nagyszeru panoramaju helyen bun elhagyni az ablakokat az épuletrol, mint ahogy az elozo gyoztes terven lathattuk (illetve masodik helyezett, mert gyoztes az nem volt). Micsoda energia pazarlo otlet a kinti latvany vetitgetése a belso falakra, mikor az ablakokat mar rég feltalaltak! Konzervkaja, konzervlatvany, nagyszeru!!!!
19:34
@sponcsak: Nem tudom, hogy valaki emlékszik-e még az eredeti pályázati kiirásra valamint a kiiró "kivánságaira" a "boutique hotel" a "karakter" és az "egyediség" (mint olyan!) stb hangsúlyozására? Bármennyire is furcsán hangzik, de a lebonyolódott pályázat szinte teljes és benyújtott tervanyaga ezen "felhivásra" reagált. Látván a jelenleg leközölt tervet (nem tudom ki Dr. Anthony Gall aki is két évet!!!!! dolgozott a bemutatott anyagon) nem értem, hogy mi volt az értelme az egész pályázati eljárásnak. Egy ilyen vagy hasonló tervvel bárki, aki akár egy szállodát is tervezett eddigi működése során, nagyon-nagyon rövid idő alatt képes lett volna kijönni. Időt és pénzt takarithatott volna meg a tisztelt tulajdonos s mind a tervtanács mind a szomszédok ugyanigy "elégedettek" lettek volna az eredménnyel. Ami az "ornamentikát" illeti (valaki emlitette Chicago-t), Sullivan jobban használta ezt a fajta műfajt. Valójában nekem is bajom van a közös helyiségek, a bejárat stb "nagyvonalúságával". Ezen kitételt illetően, tisztelettel ajánlanám a tervtanács tagjainak néhány jónevű szálloda látogatását. Talán még egy észrevétel:az általános emeleti alaprajz, a középfolyosó északi végében - a teher felvonó mellet - mutat egy lépcsőt. Ugyanezen folyosó személyfelvonói végében nincs vészlépcső. Vajon hogyan menekűlnek a déli szobák lakói ha a lépcső előtt lévő 2. számú vagy 14. számú szobákban van tűz plusz tűzrobbanás. Tudomásom szerint ma már sehol sem terveznek vagy épitenek szállodát a tökéletes vészkijáratok plusz menekűlési távolságok betartása nélkűl. Végűl talán még annyit: ez a hely, ez a látvány megérdemelt volna egy szebb épületet s egy jobb épitészt.
20:40
@lszb: Ha kell, fel lehet vinni a másik lépcsőt is, az 1. emeleten még van. Valósznüleg így is kijön a menekülési idő, távolság stb.
Jobb építész...nagy szavak ezek barátom...
12:55
@csipoficam: szoba kilátással - van ilyen is
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=39805&i_city_id=3372&i_county_id=-1
17:59
mik ezek a gyöngyök? valaki segítsen!
1800-évek vége chicago? '50-60-as évek moszkva, gyeckij mír?
a tervbizottság kéri a gyöngyöket leszedni...
ennél még a periszkópos változat is jobb volt, bár az sem piskóta
nem értem, miért nem lehet azt a csúf szomszéd épületet egyszerűen lerombolni? egy nagyobb és egészségesebb helyzetű telekkel tudnának a szakma nagyjai mit kezdeni.
azért azt ne írjuk már, hogy a régi nagy szállók hangulatát idézi bármelyik eleme vagy funkcionális sarokpontja az épületnek, mert mielőtt ebben az országban kihaltak a szellem képviselői, még mindenki ismerte a nagyvonalúság és az igazi nagyvárosi elegancia fogalmát. Tessék körülnézni.
18:23
@csipoficam: Ez az csipoficam! Romboljuk le a szomszéd épuletet, meg minden mas torténelmi épuletet Budapesten, amit a vilaghaboruk "pechunkre" meghagytak. Azok ugyis mind "tul diszesek", azaz szerinted gagyik. Ki is énekelte: " a multat végképp eltorolni!" Akkor aztan lehetne épiteni egy igazi hatalmas ablaktalan betonsilot, azt elnevezzuk Budapestnek. Szép uj jovo, koszonom nem kérek belole!
Ugyan miért ne irhatna a cikk szerzoje, hogy "régi nagy szállók hangulatát idézi"? A frocskolodésen kivul semmi komoly érvet nem hallottunk a fenti megallapitas ellen.
15:15
@sponcsak: A gyongyokrol csak annyit szeretnék mondani, hogy azért hagyjunk mar egy kis szabadsagot a tervezonek is! Ha o jonak latja, miért ne hasznalhatna? Csak azért mert X meg Y helyen Z évvel ezelott mar hasznalta valaki? Na és? Attol mara ez tilossa valt?
17:47
És a 86-os hol fog lehajtani a garázsba?
16:40
- sic transit gloria mundi
15:45
Bravo! Ezerszer jobb a korabbi gyoztes aranyfognal és sokkal jobban illik kornyezetébe! Remélem a tervezo lesz elég bator és a "bemutatott változatnál" nem "lesz egyszerűbb" a végso terv! Miért kéne egyszerubbnek lennie, ez egy hotel!
15:44
kár