Épülettervek/Hallgatói terv

Tatár Balázs: Dr. Batthyány-Strattmann könyvtár, Körmend

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Tatár Balázs: Dr. Batthyány-Strattmann könyvtár, Körmend
Épülettervek/Hallgatói terv

Tatár Balázs: Dr. Batthyány-Strattmann könyvtár, Körmend

2004.11.03. 23:00

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Tatár Balázs

Földrajzi hely:
Magyarország, Körmend

Helyszín, környezet, beépítés A tervezési helyszín Körmend Árpád-kori településmagjában található, a mai Petőfi téren. A terület a Rába parton helyezkedik el, a Batthyány kastély közelében.

Helyszín, környezet, beépítés
A tervezési helyszín Körmend Árpád-kori településmagjában található, a mai Petőfi téren. A terület a Rába parton helyezkedik el, a Batthyány kastély közelében. A telektömbön 4 meglévő épület áll; a Bajcsy-Zsilinszky úton két lakóház, a tömb közepén az egyházi tulajdonban lévő volt leányiskola épülete, illetve a Szent Erzsébet plébániatemplom. A tervezés során valamennyi meglévő épület megtartandónak (felújítandónak) bizonyult. A tervezett épület a - jelenleg kihasználatlan - volt leányiskola épülete és annak új épületszárnnyal való bővítése. A volt leányiskola épülete illetve a templom műemléki védettség alá esik. A templomban jelenleg egy Batthyány-Strattmann emlékhely található, melyhez számos zarándok és turista látogat el évente. A terv a Batthyány örökség ápolását tűzte ki célul; ennek megfelelően a régi épületet dr. Batthyány emlékházként állítom helyre, az új épületrészben pedig egy tudományos könyvtár-irattár kap helyet, mely a II. Világháborút követően Körmendről elszállított Batthyány levéltár anyagát gyűjti újra össze, s emellett helyet ad az új publikációknak illetve a Batthyány örökséggel kapcsolatos kutatómunkának.

A tervezés kiindulópontja a Petőfi tér rendezése és a volt leányiskola épületének hasznosítása volt.
A környező utcák hézagosan zártsorú beépítésűek, nagyrészt földszintes, F+1-es lakóházakkal.
A leányiskola épülete azáltal kelt érdeklődést, hogy helyzete eltér a környező beépítéstől, az utcától visszahúzva helyezkedik el. Ezáltal eltávolodik az utcafronttól, és a templomhoz kapcsolódik. Kétszintes tömege is kiemeli környezetéből.

Ez a helyzet keltette fel az érdeklődésemet az épület iránt, illetve az, hogy szépsége ellenére is kihasználatlan, elhagyott maradt. Az egyház néhány éve kapta vissza az épületet, melyet jelenleg raktárként használnak. Az épület évtizedek óta pusztul. Egy jól megépített ház (építési éve ~ 1880), melyben az időtálló anyagok és szerkezetek gondoskodás nélkül is kihúztak egy századot. Az épület szép tömege, elhelyezkedése is okot ad arra, hogy a mai igényeknek megfelelően új funkcióval hasznosíthassuk.

A terület rendezése során a régi beépítés jellegét és a meglévő telekosztást követtem, így a templom-kert sávja beépítetlen maradt, míg a tömb déli része beépített sávként jelenik meg. A beépítés a leányiskola előtt egy kis térrel fellazul, és kis közökkel átenged a templom körül kialakított park felé. A templomkert kinyílik a volt vásártér telke felé, és átjárható, használható területté válik. Az új épület telke a leányiskola meghosszabbításaként alakult ki. A szükséges parkolókat a Templom utca mentén helyeztem el.

Funkciómeghatározás

Körmend az 1600-as évektől Batthyány birtok. Dr. Batthyány örökségként, hitbizományba kapta a körmendi birtokot, s ezzel szállt rá a Strattmann név is. Élete utolsó 10 - legaktívabb - évét élte itt 1920 és 1930 között; kórházat és patikát rendezett be kastélyában és betegek ezreit kezelte. Halála után három napig vonultak el ravatala előtt az emberek. Boldoggá avatása után jelentősen megnőtt a Szent Erzsébet templomhoz érkező turisták, zarándokok száma. Az idelátogatók a templomban lévő emlékhely megtekintése után továbbindulnak Németújvárra (Güssing), ahol a Batthyány család sírboltja áll. Ez adta a gondolatot, hogy a volt leányiskola épületét Batthyány emlékházként állítsam helyre.

Az új épület funkciójának meghatározásához az alábbi két idézet vezetett el:

"Dr. Batthyány boldoggáavatási eljárása során többek között össze kellett gyűjteni életének minden fellelhető dokumentumát, és benyújtani a vatikáni Szenttéavatási Kongregációnak. A gyűjtő-kutató munka ... a '70-es évek derekán indult meg, és azóta is tart, sőt szélesedik, messze túllépve az eredeti 'hivatalos' célkitűzést."

"Magyarország egyik leggazdagabb és legrendezettebb családi levéltára a körmendi várban volt található. Helyesebben nem csupán levéltár, hanem fegyverek, hadi szerszámok, korhű öltözékek, zászlók stb. pompás gyűjteménye. Mindez áldozatul esett a második világháború, majd az azt követő évek eseményeinek.
A zsákokban, lopva megmentett családi és történelmi dokumentumok - nagyrészt sérülten, beszennyezve, félig elégve vagy megpörkölődve - az Országos Levéltárba kerültek. Legalább ilyen értékes kézirat és folyóirat állomány található ma az Országos Széchenyi könyvtárban. Számos magángyűjtőnél is jegyeznek korabeli újságcikkeket és egyéb "leleteket". Jelentős anyagnak számít még a kismartoni (Eisenstadt) püspökségen, a boldoggáavatási eljárás előkészítése során összeállított és ott elhelyezett 'Batthyány - Archívum' is."

Idézet Püskely Margit: Dr. Batthyány Strattmann László élete képekben, dokumentumokban, történelmi mozaikkal c. könyvéből

A régi épület bővítésével létrejövő együttes építészeti koncepciója a kontraszthatásra épül. A koncepció felteszi, hogy egy 1880-as évek körül a kor igényeinek megfelelően létrehozott épület továbbépíthető a mai kor építészeti, technikai igényeinek megfelelően úgy, hogy a létrejövő épület 'együttesként' legyen értelmezhető a szó teljes értelmében.
A régi épület felújítása során az volt a cél, hogy az új funkció kiszolgálását minimális beavatkozással valósíthassuk meg. Ennek megfelelően az épület teherhordó szerkezete - főfalai, födémei, tető-szerkezete - változatlanul maradt; a homlokzatok pedig az építéskori állapotnak megfelelően kerültek helyreállításra. A faszerkezetű lépcső helyett új vasbeton lépcső és személylift került az épületbe. A felújítás során új vizesblokkokat alakítottunk ki, és a gépészeti rendszer - víz, elektromos és gázvezetékek - átalakítása is szükségessé vált.
Az új épületrész a régi épület pincéjéhez kapcsolódik egy terepszint alatti olvasó-kutatóteremmel. A két épület kapcsolata a régi épület értékesnek tartott elhelyezkedését és tömegét kívánja megőrizni, hangsúlyozni; emiatt nem kapcsolódik össze terepszint felett a két tömeg. A funkció és az üzemeltetés mégis szerves kapcsolatot kívánt. A két tömeg egymáshoz való viszonya feszültséget teremt, és felhívja a figyelmet az új funkcióra. Az olvasóterem felett egy felülvilágítókkal, növényzettel és burkolt felületekkel szabdalt kert található, ahol a földfelszín (mesterséges) 'repedései' jelölik ki a felülvilágítók helyét. Az olvasóterem végén helyezkedik el a terepből épületként kiemelkedő könyvtároló torony, melynek főhomlokzata a kertre néz. A régi és az új épületet a terepszinten 'meditációs kert' kapcsolja össze.
A kert felülvilágítókkal szabdalt felszíne (és szerkezete) felfut a könyvtártorony falára, majd átfordul a tetőre is. Ezt a 'szőnyegként' kezelt felületet egy vastag, tömör körítőfal burkolja be és tartja. Az épület határoló felülete így az épületen túlfutva kerítésfallá válik, és súlyos szerkezetével az épületbelső és a funkció védelmét, körülzártságát szimbolizálja. A tömör kerítésfal helyenként felnyílik, és betekintést nyújt. Az új épület nyílásainak kezelése is kontrasztban áll a régi épülettel; míg a régi épület (függőleges síkú) ablakokat nyit a külső főfalain, addig a könyvtár jellemzően felülvilágítókkat nyit a külvilág felé. Az irattár tartószerkezetében is felvállalja azt, hogy száz évvel a leányiskola építése után a kéttraktusos szerkezeti kötöttség feloldható. Így az olvasóterem és a könyvtár torony födéme valamint a könyvtár nyugati fala ('szőnyeg') 13,0 métert hidal át.

A két funkciót - kiállítás és irattár - a meglévő épület bővítésével helyeztem el. A főbejárat a régi épületben található, ide került a recepció és a ruhatár is. Az épület régi előlépcsője helyreállításra került, ezért a mozgássérült bejárat az épület keleti homlokzatáról nyílik, ahol a kertbe vezető rámpán lehet az épületbe jutni. A földszinten és az emeleten kiállítóterek kaptak helyet. A padlástérben a kiállítási anyaghoz tartozó raktárat helyeztem el. A pincébe került a két épületet kiszolgáló gépészet és az irattári részhez kapcsolódó vizesblokk és dohányzó. Tovább haladva kitágul a tér, és az egyterű olvasó-kutatóterembe jutunk, melynek végén helyezkedik el a galériás irattároló-torony. A galériás tér a kert felé nyitott a földszinten; innen egy kis acélhíd vezet ki a kertbe. Az irattár befogadóképessége megközelítőleg 10.000 - 12.000 kötet. A tárolás és a bemutatás funkciója nem válik el, a teljes iratanyag szabadpolcon helyezkedik el ellenőrzött körülmények között. A kötészeti és restaurálási munkákat nem az épületben végzik.

 

1/10

2/10

3/10

4/10

5/10

6/10

7/10

8/10

9/10

10/10

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.