Épületek/Örökség

Tető alatt mentik az ágyúgyár köveit

1/3

Sárospataki vár

Az ágyúöntő műhely maradványai védőtető alatt

?>
Sárospataki vár
?>
Az ágyúöntő műhely maradványai védőtető alatt
?>
1/3

Sárospataki vár

Az ágyúöntő műhely maradványai védőtető alatt

Tető alatt mentik az ágyúgyár köveit
Épületek/Örökség

Tető alatt mentik az ágyúgyár köveit

2010.05.11. 09:31

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Sárospatak, Magyarország

Megkezdődött Sárospatakon a még feltárás alatt lévő páratlan ágyúöntő műhely falainak konzerválása. A romterület fölé nemrég ideiglenes védőtetőt építettek.

Utolsó évadjához érkezett Sárospatakon a 17. század első feléből származó ágyúöntő műhely feltárása. „Ebben az idényben már nem tervezzük a feltárt terület alaprajzi növelését, hiszen teljes terjedelmében sikerült lehatárolnunk I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét" - mondta el Ringer István, ásatásvezető régész.

 

Sárospataki vár
1/3
Sárospataki vár

 

 

Mint arról már a műemlékem.hu korábban beszámolt, a múzeum szakembere 2006-ban fogott a műhely feltárásába. Tudták, hogy ezen a helyen kell keresniük a falakat, hiszen a gyárról fennmaradtak leírások. Arra azonban nem számítottak, hogy mintegy 500 négyzetméternyi területen 3-5 méter magas felmenő falakat és csaknem ép olvasztókemencét találnak a várkastély parkjának pázsitja alatt. A páratlan leletegyüttes már mostanra, a teljes feltárás előtt európai hírnévre tett szert, hiszen a 17. század első feléből rendkívül ritka az ilyen ipari műemlék.

Tudjuk, hogy I. Rákóczi György 1631-ben építtette ki az üzemet és arról is vannak adataink, hogy egészen a haláláig, 1648-ig folyt itt a munka. A fennmaradt dokumentumok alapján több tucat ágyút és tíz harangot öntöttek az üzemben, a valós szám azonban ennek többszöröse lehetett" - mondta Ringer István.

Miután a fejedelem meghalt, az üzem elsorvadt, majd 1672-ben leégett, amikor egy tűzvész söpört végig Sárospatakon. A katasztrófának köszönhetjük a megtalált maradványokat, ugyanis a falait visszabontották, majd földdel borították be. Így nem használták kőbányaként a helybéliek az azóta eltelt időben.

 

 

Az ágyúöntő műhely maradványai védőtető alatt
2/3
Az ágyúöntő műhely maradványai védőtető alatt

 

Jelenleg a feltárt falak konzerválása folyik, a restaurátorok helyenként ki is egészítik a maradványokat. Szintén a maradványok épsége miatt épült új védőtető a terület fölé. Így a már napvilágra került részletek épsége miatt nem kell aggódniuk a múzeum szakembereinek.

Az ágyúöntő műhely feltárása ebben a szezonban véget ér. Jövőre a konkrét tervezés következik a páratlan ipartörténeti emlék bemutatására. Azonban nem csupán a falakat és az olvasztókemencét láthatják majd a leendő látogatók, hiszen a több éves ásatás során érdekes leletek – kerámiák, edények, gránátok, fegyver- és szerszámtöredékek – is napvilágra kerültek. Ezek bemutatása szintén szerepel a múzeum tervei között.

Képgaléria a páratlan ágyúgyárról a műemlékem.hu magazinjában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.