Tihany múltjának felfedezése az egykori apátsági magtárépületben

A műemlék még ma is őrzi későbarokk, háromszintes tömegét, sávozott homlokzatait. Tereit új funkcióval ruházták fel 1963-ban, benne történeti szerkezeteket is átalakítva, de megteremtve egyúttal a későmodern korszak egyik sokat emlegetett felújítását is Callmeyer Ferenctől és Tóth Kálmántól. Az azóta többször átalakult magtár még most is közösségi térként szolgál, nemrég pedig egy minden bizonnyal sokak számára örömet nyújtó új kiállítást is létrehoztak benne.

Megnyitotta kapuit Tihany egykori apátsági magtárépületében a „Tihany Anno" képekből építkező történeti kiállítás, és a hozzá kapcsolódó közösségi tér. Átadták szintén a Mádl Ferenc teret az apátsággal összekötő új lépcsősort és a Pünkösdi Ligetet is, ezzel a település fontos közösségi terei születtek újjá.

A Tihany Anno kiállítás elsősorban azon előnyét használta ki a településnek, hogy Magyarország mintegy 3200 városa és faluja közül – kiemelt turisztikai szerepe miatt is – az egyik legtöbbet fényképezett helyről van szó, így az egymásra rétegződő évtizedekben keletkezett professzionális és amatőr fényképanyagban sokrétűen és teljességre törekvő módon lehet Tihany múltját feltárni – bemutatni hétköznapjait és ünnepeit a helyiek és a turisták szemszögéből.

A Tihany Anno kiállítás a nagyközönség számára eddig jórészt nem ismert fotók és más ábrázolások mozaikkockáiból áll össze, azok segítségével ad átfogó képet a falu évszázadairól. A magtárépület egyes szintjein – amelyek egyben kulturális közösségi terek és rendezvényterek is – elhelyezett, hátulról megvilágított (backlight) tablókon Tihany múltja különféle témakörök köré szerveződik archív képekből építkezve, amelyeket egy-egy jellemző mondat, idézet tesz még átélhetőbbé.

A helység különleges történetét például a „Halászat, hajózás" tabló prezentálja jól, míg a hagyományos népi élet egykori rejtelmeibe a „Tihany a mindennapokban" és az „Ünnepek Tihanyban" tablókon keresztül nyerhetünk betekintést olyan érdekes fotókkal, mint amelyeken például a tihanyi asszonyok viszik fejükön a Balaton vizét cserépkorsókban. Természetesen a népszerű „Nyaralások Tihanyban" téma is megelevenedik, és felidézi a „retro nyaralások" élményét a Palma gumimatracok reklámfotóival, mellyel a település mint „reklámhordozó" is felmutat egy új szerepkört. Szintén a retro nyaralások elevenednek meg olyan zsánerjelenetekkel, mint a tóparton kempingezők képei és az 1960-as évekbeli autóstalálkozó a Belső-tó partján.

Tihany korábbi évszázadait metszetek és régi térképek segítségével mutatják be – igazi különlegesség ebben a témában például, hogy Tihany a török korban még nem félsziget, hanem sziget volt. Bemutatják Tihany értékes épített örökségét is a román kortól egészen a késő modernig. Külön szeletet kapott Tihany igen jelentős későmodern építészete, amelynek jeles képviselője a magtár 1960-as évekbeli felújítását és modernizálását tervező Callmeyer Ferenc és Tóth Kálmán is. A régi érték modernista bővítésére a Balatoni Intéző Bizottság kérte fel a két építészt, akárcsak a Rege cukrászda átalakítására. A magtár bővítésére 1963-ban jött a felkérés, Callmeyerék pedig alul egy mozit, az emeleten pedig közösségi tereket és könyvtárat terveztek. Az épülethez tartozó kiszolgáló funkciókat egy későmodern toldaléképületben helyezték el, amely a magyar bővítmény-építészettörténet egyik igen kifinomult példája volt későbbi átalakítása előtt.

A magyar gasztronómiai térképen Tihany kiemelkedő helyet foglal el, de vendéglátó egységei már a 20. század során is jelentősek voltak. Bizonyíték erre például a kiváló adottságokkal és kilátással rendelkező Rege cukrászda, amely a kiállításban több ponton is  feltűnik.

A félsziget természeti értékei iránt érdeklődők is találhatnak különleges tartalmakat az archív felvételek között. Az időutazás a Tihanyhoz kötődő sztereotíp, minden turista által lefotózott képeket, és azok változását is feldolgozza. A tihanyi hangulatok, érdekességek tabló pedig a témakörökbe kevésbé illeszthető kuriózumokat vonultatja fel, ezáltal nyerhet a látogató a korábban benne élőnél lényegesen összetettebb képet a településről. 

A kiállítási élményt a tihanyi legendákat és anekdotákat megelevenítő rövid animációs filmek sorozata teszi teljessé, így a kecskekörmök vagy a visszhang legendáit bemutatók, amelyek minden látogató számára ismertek még általános iskolai olvasmányaiból. Akiknek pedig több ideje van elmélyedni Tihany legizgalmasabb archív mozgóképes felvételeiben – például az 1930-as évek itteni motorversenyeiben –, azok egy hosszabb filmmontázst is megtekinthetnek a település múltjából, az itt forgatott játékfilmek és filmhíradó-jelenetek részleteiből – hiszen Tihany nem csak a fotók, hanem a régi mozgóképek szempontjából is különösen sok és értékes felvétellel rendelkezik. Egy közelmúltban forgatott time lapse videó segítségével néhány perc alatt megtekinthető a mai Tihany egy éve, a tavaszi virágzástól a havas táj látképéig, egy drónvideó segítségével pedig ízelítőt kapunk a félsziget nevezetességeiből.

Az épületben minden felületet archív képek öltöztetnek fel, így például az ülőalkalmatosságok, vagy az asztalok felületét is. Érdekes megfigyelni az egyes ülőkék jellemző tematikáit, az egykor itt nyaralók portréival, a tihanyi országutat szelő autókkal, vagy az egyes épületek, és például a mára eltűnt szállodaenteriőrök képeivel. Ezek a fotók a „magántörténelmet" és az egyes évtizedek hangulatát képviselik, egy-egy korból kimerevített időpillanatként idézik fel az eseményeket. A kállítási kurátorai Juhász Anna, Morva-Simon Natália, Nagy-Labbancz Adrienn, valamint Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. igazgatója voltak, amely cég a tihanyi bencés apátság 2020-ban megnyílt új kiállításának rendezési munkálatait is vezette. A kiállításrendezést Virágos Gábor irányította.

Az új, többfunkciós főtéri látogatóközpontban tourinform iroda, rendezvényhelyszín, koncerthelyszín, közösségi tér, és terasz is helyet kapott. A projekt fontos célja volt Tihany emblematikus műemléki épületének fenntartható hasznosítása, valamint új típusú, hiánypótló terek létrehozása és rendezvények generálása a már meglévő, kedvelt, mindenki által ismert tihanyi attrakciók mellett.

Szerk.: Pleskovics Viola