Oszlopok, térvázak és tartályok világa – Tíz különleges hazai víztorony

A debreceni Dobozi lakótelepen 1963-ra készült el az ország egyik legnagyobb kapacitású víztornya. Két medencéjében összesen 3000 köbméter vizet fogadhat be.

A 12 lábon álló, 44 méter magas torony vasbeton szerkezetének építéséhez egyaránt használták a hagyományos, egyedileg ácsolt zsaluzást, csúszózsalut, és előregyártott elemeket is.

A környéken lakók számára csak ufóként ismert torony a sűrű beépítés miatt kevés helyről látszik teljes egészében.

Debrecen másik, szintén közismert víztornya a Nagyerdőben épült, 1913-ban. 2015-ben újították fel és bővítették Győrffy Zoltán és Novák Róbert tervei szerint. Ma a város egyik legnépszerűbb találkozóhelye.

Orosháza-Gyopárosfürdő kiváló gyógyvizei köré a 20. század elején épült fürdő, amelynek ivóvízellátását a Szél István tervezte tégla víztorony segítette. A 2003-as felújítása óta víztartálya helyén kilátó üzemel.

A Tata fölötti Kálvária-dombon 1967-ben épült új, ötszáz köbméteres víztorony, amely a nála bő hatszáz évvel régebbi Kálvária-kápolnával osztozik a panorámás dombtetőn.

A város vízellátásához az Öreg-tó szintje felett hatvan méteres magasságban kellett elhelyezni a víztartályt, amelyhez a Kálvária-domb maga 37 métert tesz hozzá. Csapó Imre építész egyedi formával és elegáns téglaburkolattal oldotta fel az építmény tömegé

Szombathely központjában 1929-re épült meg az akkor már megszokottnak számító vasbeton víztorony, Sárkány István építész és Enyedi Béla statikus tervei alapján.

A frekventált helyen álló épület 1978-tól bő fél évszázadon állt funkció nélkül, mire 2020-ban megnyithatott a nagyközönség előtt, immár kávézó és kilátó funkcióval.

A torony tetejébe vezető hosszú csigalépcsőből az eredeti víztárózó teret is bejárhatják a látogatók. A sík falak mentén földöntúli visszhangok terjednek.

A torony tetején kialakított kilátóból, mintegy ötven méter magasból nyílik körpanoráma Szombathely városára.

A víztornyok kapcsán érdemes megemlékezni a Harsányi Szabolcs által 1956-ban tervezett, sorozatgyártott típusról, amely 50 és 250 köbméter közti változataiból hazánkban több mint 150 épült, és exportra is gyártották.

A típustervek szerint épülő tornyok látványos példája a karéjos víztoronycsalád, amelynek tagjai 50 és 500 köbméter közt, négyféle térfogattal épülhettek, miközben a pilléreik elrendezése azonos méret mellett is variálható volt.

A karéjos toronycsalád unikális képviselője a mindszenti víztorony, amelynek tervezője, a szegeden tanult Bakonyi Tibor, a szecessziós építészet rajongója volt. A szerkezet szinte minden irányból más geometriát mutat.

Teljesen egyedi építmény Oroszlány városának 2000 köbméteres, forgási hiperboloid alakú víztornya, amelyet az 1960-as években terjedő előregyártással szemben, még helyben ácsolt zsaluzattal építettek.

A pécsi Fehérhegyen 1926-ban építtetett víztornyot az Első Dunagőzhajózási Társaság, a közelben épült lakótelep vízellátásának biztosítására. A 300 köbméteres tározó a városrész későbbi bővülését is megérte, és mai napig üzemel.

A vasbeton vázszerkezetet 1991-ben alaposan felújították, tíz évvel később pedig díszkivilágítást is kapott.

A közelmúltban felújított, szabadkígyósi Wenckheim-kastély 143 éves, pompás látképe elsőre nem tűnik a sorozatba illőnek, pedig a fotó bal-középső részén egy víztornyot rejtett el a tervező, Ybl Miklós.

A torony belsejében még a felújítás 2020 őszi állapotában volt kiválóan megfigyelhető a modern víztornyokra jellemző, két, eredeti vastartály. Hasonló megoldás a pár évvel később épült Nádasdladányi kastélyban is helyet kapott.

Az előzőeknél is régebbi a fertődi Eszterházy-kastély mellett álló víztorony. Helyén már a 18. század elején is állt hasonló építmény a szökőkutak víznyomásának biztosítására. A mai torony száz évvel később épült.

A kastélyt megidéző kialakítású, hatvan köbméteres víztartályú torony az 1970-es évek végéig látta el funkcióját, jelenleg hasznosításra vár.