// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Nézőpontok/Vélemény

Történelmi városkép hetvenéves múlttal – Oroszlány központjának építészete

1/20

A város egyik jelképe a felvidéki bányavárosokat idéző Fürst Sándor utcai városkapu, amely 1958-ra készült el. Kezdetben a városi könyvtár működött benne, sokáig üresen is állt, jelenleg lakóház.

Már az ötvenes évek közepére elkészültek a központ nyugati szélének lakóházai, amelyek alacsony komfortú lakásai is nagy előrelépést jelentettek a többnyire bányász dolgozók számára. Az épületek korát az ekkor még gazdagon díszített kapualjak is jelzik.

A súlyos lakáshiány közepette továbbra is a kislakásos lakóházak építésével folytatódott a város fejlődése. A két új főutca egyike, a mai Rákóczi Ferenc út nagyvonalú, osztott útpályás keresztmetszettel épült.

Az előbbire merőlegesen indul, és a városkapun túl végződik a városközpont másik tengelye, a Fürst Sándor utca, amelynek belső szakasza ma már helyi védelem alatt áll. A baloldali sarokerkély mögött az általános iskola világos épülete.

Ezen a téren két utca is az épületek alatt elhaladva torkollik a főutcába. Balra az iskola tornacsarnoka, jobbra a boltozattal az egyik jellemző, 55 m2-es, két szoba+félszobás lakásokat befoglaló társasház.

A városkapu íve alatt korábban még a helyi autóbuszjárat is áthaladt, ma már két keskenyebb sávon, kétirányú közlekedésre alkalmas az úttest. Innen nyílik az épület két bejárata is.

A város számos épületéhez hasonlóan itt is pompás sgraffitó díszek találhatók. Az olasz eredetű szó jelentése kaparás, ami a vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létrehozva az élénk, több színű mintázatot.

A főutca déli járdáján hét egyforma üzlet épülete, köztük pedig kilenc, az utca vonalára merőleges, nyeregtetős lakóház áll. Mindegyikük falát egy-egy nagyméretű sgraffitó díszíti, amelyeket kilenc művész készített 1959-ben.

Sarkantyu Simon: Labdázó Lányok

Blaski János: Bányászcsalád (Anya gyermekével). A többihez hasonlóan ennek felújítása, restaurálása is Zámbó Kornél 2013-as munkája.

A ma is alkotó Zámbó Kornél festőművész neve számos további oroszlányi sgraffitó és festmény kapcsán kerül elő. Egyik legnagyobb, korai műve a tornacsarnok hatalmas, 6x4 méteres díszítése, 1977-ben készült.

A városháza melletti Bányászok című szobor a Salgótarjánból származó Vasas Károly szobrászművész számos dinamikus, munkásmozgalmi témájú alkotásának egyike. 1976-ra készült el, a közeli gerecsei vörös mészkőből faragott alapokon.

Kis túlzással a köztéri műalkotások sorába illik a városkapu toronyórája is. Sajnos nemcsak az óra nem működik, de láthatóan a tető is felújításra szorul.

Az város szélén emelkedő, alig pár emelet magasságú dombon épült víztorony, Vízvárdy István 1963-as tervei alapján. Egyedi formája, és nyers betonfelülete látványos váltást hoztak az alig tíz évvel korábbi historizáló utcákhoz képest.

Az elmúlt években felújított szerkezeten remekül megfigyelhetők a korabeli betonozásra jellemző, durván fűrészelt, puhafa zsaluzat lenyomatai. A kizárólag egyenes gerendákból álló zsaluzhatóság a torony hiperboloid alakjának jellemzője.

A víztorony környezetében nyújtózó park városra néző magaslatáról nem hiányzott a felszabadulási emlékmű sem. A tölgyfaágat tartó nőalak a tucatnyi hasonló témájú szobrot formázó Ungvári Lajos alkotása.

A későbbi, az 1960-as évek elejére elkészült tanácsháza, amelyben ma is a város polgármesteri hivatala működik.

A városi uszoda egyedi, hullámokat formázó homlokzata mögött 2015-re teljes felújítás fejeződött be.

A város később itt is nagypaneles, akár tízemeletes lakóházakkal bővült. A dísztó mellett az új városrész közepébe, a régi központhoz hasonlóan óvoda, iskola, orvosi rendelő került.

A lakások és a levegő minőségén sokat segített a távfűtés 1990-es évek végi kiépítése. A lassan újra megtelepedő iparnak köszönhetően remélhetőleg Oroszlány visszanyerhet egy, az eredetihez hasonló szerepkört.

?>
A város egyik jelképe a felvidéki bányavárosokat idéző Fürst Sándor utcai városkapu, amely 1958-ra készült el. Kezdetben a városi könyvtár működött benne, sokáig üresen is állt, jelenleg lakóház.
?>
Már az ötvenes évek közepére elkészültek a központ nyugati szélének lakóházai, amelyek alacsony komfortú lakásai is nagy előrelépést jelentettek a többnyire bányász dolgozók számára. Az épületek korát az ekkor még gazdagon díszített kapualjak is jelzik.
?>
A súlyos lakáshiány közepette továbbra is a kislakásos lakóházak építésével folytatódott a város fejlődése. A két új főutca egyike, a mai Rákóczi Ferenc út nagyvonalú, osztott útpályás keresztmetszettel épült.
?>
Az előbbire merőlegesen indul, és a városkapun túl végződik a városközpont másik tengelye, a Fürst Sándor utca, amelynek belső szakasza ma már helyi védelem alatt áll. A baloldali sarokerkély mögött az általános iskola világos épülete.
?>
Ezen a téren két utca is az épületek alatt elhaladva torkollik a főutcába. Balra az iskola tornacsarnoka, jobbra a boltozattal az egyik jellemző, 55 m2-es, két szoba+félszobás lakásokat befoglaló társasház.
?>
A városkapu íve alatt korábban még a helyi autóbuszjárat is áthaladt, ma már két keskenyebb sávon, kétirányú közlekedésre alkalmas az úttest. Innen nyílik az épület két bejárata is.
?>
A város számos épületéhez hasonlóan itt is pompás sgraffitó díszek találhatók. Az olasz eredetű szó jelentése kaparás, ami a vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létrehozva az élénk, több színű mintázatot.
?>
A főutca déli járdáján hét egyforma üzlet épülete, köztük pedig kilenc, az utca vonalára merőleges, nyeregtetős lakóház áll. Mindegyikük falát egy-egy nagyméretű sgraffitó díszíti, amelyeket kilenc művész készített 1959-ben.
?>
Sarkantyu Simon: Labdázó Lányok
?>
Blaski János: Bányászcsalád (Anya gyermekével). A többihez hasonlóan ennek felújítása, restaurálása is Zámbó Kornél 2013-as munkája.
?>
A ma is alkotó Zámbó Kornél festőművész neve számos további oroszlányi sgraffitó és festmény kapcsán kerül elő. Egyik legnagyobb, korai műve a tornacsarnok hatalmas, 6x4 méteres díszítése, 1977-ben készült.
?>
A városháza melletti Bányászok című szobor a Salgótarjánból származó Vasas Károly szobrászművész számos dinamikus, munkásmozgalmi témájú alkotásának egyike. 1976-ra készült el, a közeli gerecsei vörös mészkőből faragott alapokon.
?>
Kis túlzással a köztéri műalkotások sorába illik a városkapu toronyórája is. Sajnos nemcsak az óra nem működik, de láthatóan a tető is felújításra szorul.
?>
Az város szélén emelkedő, alig pár emelet magasságú dombon épült víztorony, Vízvárdy István 1963-as tervei alapján. Egyedi formája, és nyers betonfelülete látványos váltást hoztak az alig tíz évvel korábbi historizáló utcákhoz képest.
?>
Az elmúlt években felújított szerkezeten remekül megfigyelhetők a korabeli betonozásra jellemző, durván fűrészelt, puhafa zsaluzat lenyomatai. A kizárólag egyenes gerendákból álló zsaluzhatóság a torony hiperboloid alakjának jellemzője.
?>
A víztorony környezetében nyújtózó park városra néző magaslatáról nem hiányzott a felszabadulási emlékmű sem. A tölgyfaágat tartó nőalak a tucatnyi hasonló témájú szobrot formázó Ungvári Lajos alkotása.
?>
A későbbi, az 1960-as évek elejére elkészült tanácsháza, amelyben ma is a város polgármesteri hivatala működik.
?>
A városi uszoda egyedi, hullámokat formázó homlokzata mögött 2015-re teljes felújítás fejeződött be.
?>
A város később itt is nagypaneles, akár tízemeletes lakóházakkal bővült. A dísztó mellett az új városrész közepébe, a régi központhoz hasonlóan óvoda, iskola, orvosi rendelő került.
?>
A lakások és a levegő minőségén sokat segített a távfűtés 1990-es évek végi kiépítése. A lassan újra megtelepedő iparnak köszönhetően remélhetőleg Oroszlány visszanyerhet egy, az eredetihez hasonló szerepkört.
1/20

A város egyik jelképe a felvidéki bányavárosokat idéző Fürst Sándor utcai városkapu, amely 1958-ra készült el. Kezdetben a városi könyvtár működött benne, sokáig üresen is állt, jelenleg lakóház.

Már az ötvenes évek közepére elkészültek a központ nyugati szélének lakóházai, amelyek alacsony komfortú lakásai is nagy előrelépést jelentettek a többnyire bányász dolgozók számára. Az épületek korát az ekkor még gazdagon díszített kapualjak is jelzik.

A súlyos lakáshiány közepette továbbra is a kislakásos lakóházak építésével folytatódott a város fejlődése. A két új főutca egyike, a mai Rákóczi Ferenc út nagyvonalú, osztott útpályás keresztmetszettel épült.

Az előbbire merőlegesen indul, és a városkapun túl végződik a városközpont másik tengelye, a Fürst Sándor utca, amelynek belső szakasza ma már helyi védelem alatt áll. A baloldali sarokerkély mögött az általános iskola világos épülete.

Ezen a téren két utca is az épületek alatt elhaladva torkollik a főutcába. Balra az iskola tornacsarnoka, jobbra a boltozattal az egyik jellemző, 55 m2-es, két szoba+félszobás lakásokat befoglaló társasház.

A városkapu íve alatt korábban még a helyi autóbuszjárat is áthaladt, ma már két keskenyebb sávon, kétirányú közlekedésre alkalmas az úttest. Innen nyílik az épület két bejárata is.

A város számos épületéhez hasonlóan itt is pompás sgraffitó díszek találhatók. Az olasz eredetű szó jelentése kaparás, ami a vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létrehozva az élénk, több színű mintázatot.

A főutca déli járdáján hét egyforma üzlet épülete, köztük pedig kilenc, az utca vonalára merőleges, nyeregtetős lakóház áll. Mindegyikük falát egy-egy nagyméretű sgraffitó díszíti, amelyeket kilenc művész készített 1959-ben.

Sarkantyu Simon: Labdázó Lányok

Blaski János: Bányászcsalád (Anya gyermekével). A többihez hasonlóan ennek felújítása, restaurálása is Zámbó Kornél 2013-as munkája.

A ma is alkotó Zámbó Kornél festőművész neve számos további oroszlányi sgraffitó és festmény kapcsán kerül elő. Egyik legnagyobb, korai műve a tornacsarnok hatalmas, 6x4 méteres díszítése, 1977-ben készült.

A városháza melletti Bányászok című szobor a Salgótarjánból származó Vasas Károly szobrászművész számos dinamikus, munkásmozgalmi témájú alkotásának egyike. 1976-ra készült el, a közeli gerecsei vörös mészkőből faragott alapokon.

Kis túlzással a köztéri műalkotások sorába illik a városkapu toronyórája is. Sajnos nemcsak az óra nem működik, de láthatóan a tető is felújításra szorul.

Az város szélén emelkedő, alig pár emelet magasságú dombon épült víztorony, Vízvárdy István 1963-as tervei alapján. Egyedi formája, és nyers betonfelülete látványos váltást hoztak az alig tíz évvel korábbi historizáló utcákhoz képest.

Az elmúlt években felújított szerkezeten remekül megfigyelhetők a korabeli betonozásra jellemző, durván fűrészelt, puhafa zsaluzat lenyomatai. A kizárólag egyenes gerendákból álló zsaluzhatóság a torony hiperboloid alakjának jellemzője.

A víztorony környezetében nyújtózó park városra néző magaslatáról nem hiányzott a felszabadulási emlékmű sem. A tölgyfaágat tartó nőalak a tucatnyi hasonló témájú szobrot formázó Ungvári Lajos alkotása.

A későbbi, az 1960-as évek elejére elkészült tanácsháza, amelyben ma is a város polgármesteri hivatala működik.

A városi uszoda egyedi, hullámokat formázó homlokzata mögött 2015-re teljes felújítás fejeződött be.

A város később itt is nagypaneles, akár tízemeletes lakóházakkal bővült. A dísztó mellett az új városrész közepébe, a régi központhoz hasonlóan óvoda, iskola, orvosi rendelő került.

A lakások és a levegő minőségén sokat segített a távfűtés 1990-es évek végi kiépítése. A lassan újra megtelepedő iparnak köszönhetően remélhetőleg Oroszlány visszanyerhet egy, az eredetihez hasonló szerepkört.

Nézőpontok/Vélemény

Történelmi városkép hetvenéves múlttal – Oroszlány központjának építészete

2022.04.02. 16:19
1/20

A város egyik jelképe a felvidéki bányavárosokat idéző Fürst Sándor utcai városkapu, amely 1958-ra készült el. Kezdetben a városi könyvtár működött benne, sokáig üresen is állt, jelenleg lakóház.

Már az ötvenes évek közepére elkészültek a központ nyugati szélének lakóházai, amelyek alacsony komfortú lakásai is nagy előrelépést jelentettek a többnyire bányász dolgozók számára. Az épületek korát az ekkor még gazdagon díszített kapualjak is jelzik.

A súlyos lakáshiány közepette továbbra is a kislakásos lakóházak építésével folytatódott a város fejlődése. A két új főutca egyike, a mai Rákóczi Ferenc út nagyvonalú, osztott útpályás keresztmetszettel épült.

Az előbbire merőlegesen indul, és a városkapun túl végződik a városközpont másik tengelye, a Fürst Sándor utca, amelynek belső szakasza ma már helyi védelem alatt áll. A baloldali sarokerkély mögött az általános iskola világos épülete.

Ezen a téren két utca is az épületek alatt elhaladva torkollik a főutcába. Balra az iskola tornacsarnoka, jobbra a boltozattal az egyik jellemző, 55 m2-es, két szoba+félszobás lakásokat befoglaló társasház.

A városkapu íve alatt korábban még a helyi autóbuszjárat is áthaladt, ma már két keskenyebb sávon, kétirányú közlekedésre alkalmas az úttest. Innen nyílik az épület két bejárata is.

A város számos épületéhez hasonlóan itt is pompás sgraffitó díszek találhatók. Az olasz eredetű szó jelentése kaparás, ami a vakolat készítésére utal: a több réteg közül a felsőt (akár többet is) lekaparják, létrehozva az élénk, több színű mintázatot.

A főutca déli járdáján hét egyforma üzlet épülete, köztük pedig kilenc, az utca vonalára merőleges, nyeregtetős lakóház áll. Mindegyikük falát egy-egy nagyméretű sgraffitó díszíti, amelyeket kilenc művész készített 1959-ben.

Sarkantyu Simon: Labdázó Lányok

Blaski János: Bányászcsalád (Anya gyermekével). A többihez hasonlóan ennek felújítása, restaurálása is Zámbó Kornél 2013-as munkája.

A ma is alkotó Zámbó Kornél festőművész neve számos további oroszlányi sgraffitó és festmény kapcsán kerül elő. Egyik legnagyobb, korai műve a tornacsarnok hatalmas, 6x4 méteres díszítése, 1977-ben készült.

A városháza melletti Bányászok című szobor a Salgótarjánból származó Vasas Károly szobrászművész számos dinamikus, munkásmozgalmi témájú alkotásának egyike. 1976-ra készült el, a közeli gerecsei vörös mészkőből faragott alapokon.

Kis túlzással a köztéri műalkotások sorába illik a városkapu toronyórája is. Sajnos nemcsak az óra nem működik, de láthatóan a tető is felújításra szorul.

Az város szélén emelkedő, alig pár emelet magasságú dombon épült víztorony, Vízvárdy István 1963-as tervei alapján. Egyedi formája, és nyers betonfelülete látványos váltást hoztak az alig tíz évvel korábbi historizáló utcákhoz képest.

Az elmúlt években felújított szerkezeten remekül megfigyelhetők a korabeli betonozásra jellemző, durván fűrészelt, puhafa zsaluzat lenyomatai. A kizárólag egyenes gerendákból álló zsaluzhatóság a torony hiperboloid alakjának jellemzője.

A víztorony környezetében nyújtózó park városra néző magaslatáról nem hiányzott a felszabadulási emlékmű sem. A tölgyfaágat tartó nőalak a tucatnyi hasonló témájú szobrot formázó Ungvári Lajos alkotása.

A későbbi, az 1960-as évek elejére elkészült tanácsháza, amelyben ma is a város polgármesteri hivatala működik.

A városi uszoda egyedi, hullámokat formázó homlokzata mögött 2015-re teljes felújítás fejeződött be.

A város később itt is nagypaneles, akár tízemeletes lakóházakkal bővült. A dísztó mellett az új városrész közepébe, a régi központhoz hasonlóan óvoda, iskola, orvosi rendelő került.

A lakások és a levegő minőségén sokat segített a távfűtés 1990-es évek végi kiépítése. A lassan újra megtelepedő iparnak köszönhetően remélhetőleg Oroszlány visszanyerhet egy, az eredetihez hasonló szerepkört.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Oroszlány

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.