Történeti rétegek között – Óvoda Pécs belvárosában

Pécs két dologról bizonyosan híres: többezer éves épített örökségéről és a városban élő építészeiről. Koller József az ország számos részére álmodott már meg középületet, Csatai Lászlóval tervezett óvodája visszaviszi őt Pécsre, a belváros szívébe.

A Pécsi Katolikus Egyházmegye a város történeti belvárosában, az UNESCO világörökségi területének közvetlen szomszédságában, a Káptalan utcában kívánt létrehozni új óvodai intézményt. A helyszín – úgy, mint Pécs Belvárosának nagy része – az elmúlt mintegy 2000 évben folyamatosan egymásra rakódó rétegekben strukturálódott, folyamatosan meghatározták fejlődését. Az előző időszakok emlékei átalakultak, beépültek vagy átépültek: ezáltal rajtuk, pontosabban fogalmazva, velük együtt teremtődtek az új értékek.

A jelenkor számára ebben a megőrzött térszerkezetben, városszövetben az átépült felépítmények és térfalak mentén még mindig megmaradt valami a múltra utaló, tiszteletet parancsoló kisugárzásból. A múlt összefüggő hálózatban öröklődik át: az  elszórtan elhelyezkedő emlékek egységes rendszere koronként tovább élt, és ma is sejteti egykori létét. Ezek csak egyben tekinthetők át mert jelenleg együtt érzékelhetők és szervesen összetartozók és mert egymás után következnek, egymásra épültek, szétválaszthatatlanok. A belvárosnak ezen a központi részén különösen erősen élhető meg, egy olyan épített környezet, mely csodálatra, alázatra és tiszteletre int. Tervezési feladatunk kezdetén tehát komoly építészettörténeti kutatást végeztünk örökségvédő kollégáinkkal együttműködve. 

Az épített örökség rétegein túl van még egy olyan tényező, amely a kezdetektől fogva mindenre kihatott, mindent befolyásolt, ez a táji környezet, Pécs sajátos földrajzi adottságai.Tervezési területünk a megelőző évszázadokban beépítetlen maradt, mert a Janus Pannonius utcai kanonok ház kertjeként működött, majd később burkolt labdapályákként használták, ennek érdekében a hajdani kertet magas támfallal választották el két vízszintes síkot kialakítva. Az új épülettel a meglévő környezet építési szövetét kívántuk folytatni, úgy illeszteni környezetébe, „mintha mindig ott lett volna". 

Érzékeltetni akartuk azonban az is, hogy itt és most, tehát a jelenkorban épült modern létesítmény jön létre. Az új intézmény számára – gazdasági okokból – az ismertetett helyszínnel szomszédos telken álló, udvari szárnyépületet is be kellett kapcsolni: ennek a meglévő épületnek a belső átalakításával jött létre a Szent Mór Iskolaközpont óvodájának kiszolgáló épületrésze. 

A felső, érkezési szinten többcélú rendezvényterem és tornaszoba található. A négy csoportszoba egysége egy kerengő udvar köré szerveződik. Az udvari külső, az átmeneti és az épület belső terei egymásba kapcsolódnak, összefüggő térsort alkotnak. A mélyen üvegezett nyílászárók a kicsik számára is lehetővé teszik ennek az élménynek a megtapasztalását. A teraszos, terepbe olvadó épülettömegek a gyerekek léptékéhez közelítenek, egyben a lehető legnagyobb kitekintést is biztosítják a tágabb városi és táji környezetre.

A Szent Mór Óvodában 4 csoportban 100 gyerek nevelése valósulhat meg

Koller József és Csatai László

Szerk: Somogyi Krisztina

Többek között a Szent Mór Katolikus Óvoda is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.