Épülettervek/Középület

Udvar köré csoportosulva - bölcsőde Törökszentmiklóson

1/15

földszinti alaprajz

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

skicc

skicc

skicc

skicc

?>
földszinti alaprajz
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
skicc
?>
skicc
?>
skicc
?>
skicc
1/15

földszinti alaprajz

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

skicc

skicc

skicc

skicc

Udvar köré csoportosulva - bölcsőde Törökszentmiklóson
Épülettervek/Középület

Udvar köré csoportosulva - bölcsőde Törökszentmiklóson

2016.07.06. 10:26

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Csernyus Lőrinc

Földrajzi hely:
Törökszentmiklós

Törökszentmiklós bölcsőde koncepcióterv

Tervezés éve:
2016

Stáblista

vezető tervező: Csernyus Lőrinc
társtervező: Fridrik Mátyás
Triskell Kft. 

megbízó: Törökszentmiklósi Önkormányzat 

Milyen legyen egy bölcsőde, mely a személyiségfejlődés olyan korai szakaszának meghatározó helyszíne? Csernyus Lőrinc törökszentmiklósi koncepciótervében ingergazdag, egy központi udvar köré csoportosuló, vagyis könnyen átjárható, kellemes belső terekkel bíró épületet tervezett, mely minden pontján a gyermekek igényeit tartja szem előtt.  

A Törökszentmiklósi Önkormányzat hat foglalkoztatós bölcsőde koncepció- és programtervének elkészítésére kérte fel Csernyus Lőrincet. 

A cél az volt, hogy a foglalkoztató helyiségek előtt tetővel ellátott fedett terasz olyan legyen, ahol kültéri ágyakat elhelyezhetnek, de nem árnyékolja le a helyiséget. A terv elsődleges feladata egy beépítési koncepció felvázolása, mely figyelembe veszi a jelenlegi telekadottságokat, a most épülő tanuszoda helyzetét, valamint elősegíti egy belső közlekedési rendszer kialakítását. 

A tömbbelsőbe kerülő bölcsőde csendes forgalommentes helyet kap. Mivel ez a terület jelenleg hátsókertek véletlenszerű találkozási pontja, településszerkezeti szempontból átgondolásra és áttervezésre szorul. Adja magát egy városi belső tér kialakítása, mely egyben a bölcsőde bejárata is lehetne.


földszinti alaprajz
1/15
földszinti alaprajz




Bár a feladat elsősorban a bölcsőde építészeti koncepciójának megtervezése, de ez önmagában a körülötte lévő tér megtervezése és rendezése nélkül nem teljes válasz a felmerülő kérdésekre. A jelenlegi telekviszonyok lehetővé teszik, hogy az épület és az előtte kialakuló tér egy egységet képezzen, mely a bölcsőde alaprajzi elrendezésének egy burkolati megfogalmazása. Az „Almássy" sétány Pánthy Endre utca felőli részén a bölcsődéig vegyesforgalmú kialakítású, onnan már csak gyalogosok számára használható. A tér nyújtott fókuszpontjában kapna helyet az Almássy szobor, a másik fókuszpont az átrium közepe, egy ültetett fával vagy szökőkúttal.

A bölcsőde, mint épülettípus a személyiségfejlődés egy korai, de nagyon meghatározó időszakának építészeti megfogalmazása, ekkor a gyerekeknek ingergazdag környezetre, pozitív példákra és érzelmi biztonságra van szüksége. Ennek érdekében az épület színes, jól látható és építészetileg is elkülöníthető csoportokra bontott, eltérő belmagasságú terekkel rendelkezik.


skicc
13/15
skicc




Az alapterületen hat foglalkoztatós épület és kiszolgáló szárnyak kapnak helyet. Bölcsődéről lévén szó élszerűnek tűnt csak földszintes elrendezéssel számolni, így alakultak ki egy a belső udvar/kert köré láncszerűen felfűzött önálló egységek. Bár minden foglalkoztató saját fedett-nyitott teraszt és saját kertet kapott, létezik egy közös védett átrium jellegű belső kert is, ami tulajdonképpen egy nyitott aulaként is funkcionál. A bejáraton keresztül vizuális kapcsolat is létrejön a külső térrel, így annak folytatásaként is értelmezhető. A két közterület felőli szárnyban az adminisztráció, a konyha és egyéb gazdasági helyiségek kapnak helyet. A leválasztott gazdasági bejárat teljesen elkülönül az épület többi részétől. A növényzet kialakítására külön hangsúlyt fektettünk.

A belső térképzéseknél a „hajlék" szó építészeti jelentéseit vettem alapul. Az életkori sajátosságok is megkívánják ennek a kifejezésnek különböző archetípusáig való időbeli visszautazást és térben való megformálását. A hajlított szerkezetek használata, a falazatoknál megjelenő derékszögű koordináta rendszertől való finom eltérések és a különböző belmagasságok is ezért jelennek meg. A burkolatok és színek megválasztása a későbbi tervezési fázisokban ugyanilyen fontossággal bír majd.


látványterv
10/15
látványterv



Az épület hagyományos építéstechnológiával készül. A fedés mindenhol korcolt fémfedés. A belső és külső falfelületeken fa és kő burkolat is található. A nyílászárók hármas üvegezéssel készülnek, zömében fa tokszerkezettel. Az osztásokra és a színes üvegbetétekre külön tervet szükséges készíteni.

A következő tervezési szakaszokba az úgynevezett közösségi tervezési gyakorlatok alapján be kell vonni a leendő üzemeltető képviselőit, az esetlegesen érintett családokat, valamint a helyi közösségfejlesztőket. Javaslataikat, észrevételeiket amennyiben lehetséges  be kell építeni a tervbe. Ugyanez vonatkozik  az épület környezetére is. 


látványterv
5/15
látványterv





Csernyus Lőrinc

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.