Épülettervek/Lakóépület

Új lakóépület terve a Reitter Ferenc utcában (XIII.)

1/7

Tahi utcai homlokzat

Reitter Ferenc utcai homlokzat

sarok

belső udvar

belső udvar

belső udvar

?>
?>
Tahi utcai homlokzat
?>
Reitter Ferenc utcai homlokzat
?>
sarok
?>
belső udvar
?>
belső udvar
?>
belső udvar
1/7

Tahi utcai homlokzat

Reitter Ferenc utcai homlokzat

sarok

belső udvar

belső udvar

belső udvar

Új lakóépület terve a Reitter Ferenc utcában (XIII.)
Épülettervek/Lakóépület

Új lakóépület terve a Reitter Ferenc utcában (XIII.)

2008.09.03. 08:44
MÉD

építész: Bánáti Bélaépítész munkatárs: Kurucz Regina, Balla Györgyi, Hoffman Gabriella, Kondorosi Zsuzsa

Előzmények, tervezési program
Az építtető Trizner Kft. a tulajdonában lévő Budapest, XIII., Reitter Ferenc utca 102. szám alatti saroktelken 37 lakásos társasházat kíván létesíteni. Az építtetővel közösen kialakított tervezési program szerint a beruházás célja új beépítés kialakításával, a beépítési keretek közötti maximális szintterület elérésével az átlagosnál magasabb igényeket kielégítő lakóépület létrehozása.

A beépítés
A telek a Reitter Ferenc utca - Tahi utca - Jász utca - Zsinór utca által meghatározott tömb keleti sarkán helyezkedik el zártsorú beépítési módú övezetben. A beépítés kialakításával, az alapvető alaprajzi rendszer megválasztásával alkalmazkodtunk a jelenlegi és a tervezett közvetlen környezethez, a beépítési koncepció teljes tömbre való elkészítésével pedig igazoltuk az adott beépítési mód létjogosultságát. Az épület pince + földszint + 5 emeletes, a Reitter Ferenc utca felől az utcai telekhatárra, a Tahi utca felől 3 m oldalkertre rendezett beépítési vonallal.

 

Tahi utcai homlokzat
2/7
Tahi utcai homlokzat

Reitter Ferenc utcai homlokzat
3/7
Reitter Ferenc utcai homlokzat

sarok
4/7
sarok

 

Alaprajzi kialakítás
Az összesen 7 szintes épületben – a földszinti irodaegységet kivéve – kizárólag lakóépületre jellemző funkciók kaptak helyet. Az épület teljesen alápincézett, erre a szintre a lakásokhoz tartozó tárolók, illetve gépészeti funkciók kerültek. A gépkocsitárolás a pinceszinten és a földszinten történik. A terepszint alatti parkolók a Tahi utca felől, rámpán közelíthetők meg, a földszinti belső udvar a Reitter Ferenc utcáról nyílik. Itt található – az épületsarok közelében – a lakóház bejárata is.

Az ingatlanon az 5 emeleti szinten összesen 37 lakás kerül kialakításra, melyeknek vertikális megközelítése egy, az épület súlypontjában elhelyezett lépcsőházzal, illetve lifttel történik. A közterületek felől függőfolyosók tárják fel a lakásokat, ezáltal azok védve vannak a zajtól, és az északi tájolás felől a tömbbelső felé fordulnak.

Homlokzatok, tömegformálás, anyaghasználat
A tömegalakítás lényegét az utcai alaptömegek egymásba hatása, a sarkon kialakított összemetsződés határozza meg. A homlokzatokat az oldalfolyosók függőleges növénytartó-árnyékoló rendszerének és a sík, vakolt felületeknek a párbeszéde jellemzi. Az új beépítés igyekszik folytatni a két szomszédos épület építészeti arculatát, megjelenítve a saroktelek jellegzetességét is. A takarékos, költséghatékony anyaghasználat figyelembe vételével az épületen megjelenő színek és anyagok inverzális váltakozása jelzi a rokonságot, ugyanakkor a két főhomlokzat – mivel két különböző utcára néz – önállóan is életképes.

 

belső udvar
5/7
belső udvar

belső udvar
6/7
belső udvar

belső udvar
7/7
belső udvar

 

A földszint utcai homlokzatait az irodaportál határozza meg, továbbá a gépkocsi-bejárat kapualjszerű, áttört szerkezettel megoldott lezárásai, a személybejárat, valamint a gépkocsitároló nyílásai. A földszinti homlokzat részletgazdagságának fokozása érdekében kétféle megmunkálású kőlapot használunk: egy durva és egy finom felületi megmunkálású kőlaptípus váltja egymást.

Az általános szinteken a függőfolyosók mentén az épület karakterét meghatározó fém vázszerkezet fut végig, melyre elszórtan fém árnyékoló lamellákat terveztünk, valamint növényfuttató fém huzalozást. A futónövények a földszintről indulnak. A futónövények az árnyékoló funkción kívül kellemes látványt és atmoszférát teremtenek a nagyvárosi környezetben. Az emeletek belső udvari homlokzatait a napos tájolás felé nyíló erkélyek lemezei uralják. Sík, vakolt krémszínű felületeket, mellvédeket terveztünk, valamint helyenként tömör elemekkel takart, áttört fémkorlátot, mely kitekintést enged a zöld udvarra.

A legfelső szint visszahúzása könnyíti a tömeget, a teraszok korlátjai az egységes homlokzati megjelenés érdekében vakolt felületűek. Az anyaghasználatot és felületképzést tekintve a homlokzaton nyers, egyszerű és természetes anyagokat alkalmazunk.

Bánáti Béla

 


Lakóépület terve, Budapest, XIII., Reitter Ferenc utca

 

építészet: Bánáti Béla - Bánáti + Hartvig Építész Iroda
építész munkatársak: Kurucz Regina, Balla Györgyi, Hoffman Gabriella, Kondorosi Zsuzsa
statika: Gyuris Zsolt – Gyuris 2000 Mérnökiroda Kft.
épületgépészet: Farkas Tamás – Reliplan Bt.
villamosság: Nagy Gábor, Kubinyi Márton – Yurosignal Kft.
környezet: Steffler István, Salgó Borbála, Massány Edina – Garten Studio

alap adatok
a telek területe:1152 m2
nettó alapterület összesen: 3223 m2 + 405 m2 terasz/erkély

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.