Új szabályozás jön

Rendezik a volt állami tervezővállalatok szerzői jogait.Az új szabályozás alapján ugyanis a jogutódlással megszűnt állami tulajdonú tervezővállalatokban született tervek és épületek szerzői jogának részét képező felhasználási és vagyoni jog a nemzeti vagyon részeként az államot illeti majd meg.

Az építészek számára jól ismert probléma, hogy az építészeti alkotások szerzői jogi értelemben vett felhasználása – különösen az épületek valamilyen okból szükségessé váló átépítése, bővítése esetén – gyakran nehézségekbe ütközik. Így van ez különösen a mai közhasználatú épületállomány jelentős részénél, ahol a még működő jogutód tervezőirodák több-kevesebb sikerrel érvényesítettek jogokat a beruházóval szemben. Mindezek időben és pénzben kiszámíthatatlanná tették a beruházásokat, ahol sokszor a tendert már elnyert tervezők vagy kivitelezők szerződéses díjának rovására történt az elszámolás.

Az Egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló törvény 2019. december 31-én lép hatályba. Ezentúl a legjelentősebb állami középületek átalakítása egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb keretek között készíthető elő, elhárul tehát az akadály a tervezők nyílt eljárásban történő kiválasztása elől is. 

Dr. Gáts Andrea L.L.M. a Magyar Építész Kamara honlapján is közétett cikkében részletesen tárgyalja a kérdést. Az általuk még 2016-ban előkészített tanulmány nyomán készült előterjesztés elfogadása egyben azt is jelenti, valamennyi magyar tervező eséllyel indulhat a középületek átalakítására kiírt pályázatokon, de a beruházások előkészítése is kiszámíthatóbbá válik.

A mai középület-állomány jórésze a rendszerváltozást megelőző időszakban működő állami tervezővállalatok, intézetek alkalmazottai által létrehozott építészeti alkotások, amelyeknél felmerül a szerzői vagyoni jogok állami tulajdonlásának kérdése. Többek között ezt hivatott rendbe tenni az új szabályozás, amely kiemeli, hogy annak, aki szerzői vagyoni jogainak megszerzését hitelt érdemlően (pl. szerződéssel) bizonyítja, az általános szabályok szerinti díjak és jogok érvényesítésére van lehetősége – akár középület esetén is.

A törvénymódosítás egyik fő célja annak egyértelművé tétele volt, hogy az állami vagy önkormányzati (tanácsi) tulajdonú tervezővállalatokban létrehozott építészeti és mérnöki alkotások szerzői vagyoni joga nem a céget privatizáló jogutódokat, hanem a nemzeti vagyon részeként a Magyar Államot illeti meg, amennyiben azokat a privatizációs szerződéssel a Magyar Állam nem adta át.

Hosszas vizsgálatok eredményeképp kiderült az is, az elérhető privatizációs szerződések mellékletét képező vagyonmérlegekben nincsenek nevesítve, ezáltal beárazva sem tervdokumentációkhoz, vagy épületekhez köthető vagyoni értékű jogok.

A Nemzeti tervvagyon

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szövegébe új fogalomat vezettek be: a Nemzeti tervvagyont.

Az alapgondolat szerint a Nemzeti Tervvagyon a mindenkori állami és önkormányzati vagyonelemek összességeként megjelenő nemzeti vagyon részét képezte és képezi ma is, a szabályozás csupán egyértelműsíti és pontosítja, mikor, milyen jogszabályok alapján keletkezhettek ilyen jogok.

A Nemzeti tervvagyon definíciója: az építészeti alkotásoknak az állam és az önkormányzat tulajdonába tartozó építészeti-műszaki dokumentációi – a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő építészeti-műszaki dokumentációk kivételével –, valamint az azok vonatkozásában az államot és az önkormányzatot a mindenkori szerzői jogi szabályozás alapján megillető szerzői vagyoni jogok.

Ezen felül a Nemzeti Tervvagyon részét képezi az Étv. 55/A. § (3) bekezdése alapján fennálló felhasználási jogok vagy vagyoni jogok összessége, ideértve az állami, önkormányzati tulajdonú szervezetek általi megrendelésre készült épületek azon építészeti-műszaki dokumentációit is, amelyen a megrendelő a szerzői vagyoni jogokat vagy a felhasználási jogokat megszerezte.

Az ajánlott szerzői díjak

Régi szabályozási hiányt pótol az ajánlott szerzői díjak meghatározása, amelyet az új törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara közös szabályzatban rögzít. A díj a már megvalósított épülethez kötődő anyagok felhasználásért annak tulajdonosától kérhető.

Építészeti alkotások kapcsolódó vagyonkezelési, nyilvántartási feladatai

A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam tulajdonába tartozó, Nemzeti Tervvagyonnak minősülő építészeti-műszaki dokumentációk folyamatos gyűjtése, megőrzése, vagyonkezelése állami feladat, amelyet az Étv. a ,,Nyilvántartások" alcím új, 59/A. §-a szerint a Lechner Tudásközpontra ruház.

A szerzői jogról szóló törvény módosítása

Az árva műnek minősülő építészeti alkotások felhasználása tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott engedélyek igénylését is segíti a szabályozás, amelyben a jogalkotó igyekezett egyensúlyt teremteni az építészeti alkotásokkal kapcsolatos szerzői jogi jogosultak és az építmények tulajdonosának érdekei között.

A módosítás részletes, további tartalmát Dr. Gáts Andrea L.L.M. cikkében olvashatják.