Egyéb cikkek

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat

1/18

koncepció

helyszínrajz

-2 szint

-1 szint

földszint

emelet

?>
koncepció
?>
helyszínrajz
?>
-2 szint
?>
-1 szint
?>
földszint
?>
emelet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/18

koncepció

helyszínrajz

-2 szint

-1 szint

földszint

emelet

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat
Egyéb cikkek

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat

2006.06.09. 13:29

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Herczeg László

III. díj szerzők: Herczeg László, Almer Orsolya, Szőke Marianna

III. díjas 21. sorszámú pályamű
szerző: Herczeg László
társtervező: Almer Orsolya
munkatárs: Szőke Marianna



Részletes bírálat:

Az épület tervben szereplő funkcionális elrendezése jól szerkesztett, rendezett, átlátható. A négy egyforma alapterületű, egymástól egyforma távolságra lévő és egymással párhuzamos alaptömeg és az azok közül néhányat helyenként összekötő szárnyak a maguk szabályosságával olyan épületbelsőket és a város számára is igen hasznos közbenső tereket teremtenek, melyek nagyon élhetők és változatosak. Előnytelen, hogy a déli irányból való érkezés látványát a múzeumüzemi helyiségeket (irodákat) tartalmazó, amúgy is magasabb kubus uralja. A tömegek külső megjelenése nagyon átgondolt, a mindenki által ismert kerámiarács többmódú használatán és egyszerűségén alapul. A tervezők az egész feladat megoldását a végletekig racionalizált ház és a castrum organikusan alakuló, a történeti korok szellemiségéből egyenesen levezetett szőlősorokkal betelepített és a romok megőrzésének leghasznosabb (feltárás, felmérés, visszatemetés) módját is kínáló, városon belüli valóságos pihenődomb ellentétéből ténylegesen létrejövő katarzisra alapítja. A szőlőben kialakuló csapásokon közelíthetők meg az egyes ásatási helyszínek és a későbbiekben az esetleg konkrét bemutatásra érdemesített részletek is. Mivel a feltárás időtartama és különösen a megtalált emlékek bizonytalanok, teljes flexibilitásra van szükség, ez a megoldás ezt nyújtja úgy, hogy a terület közben folyamatosan az itt élők és az ide látogatók örömét szolgálja. A szőlő ilyetén használata mindazonáltal problémákat is felvet: a terület – a város céljával ellentétben – nem válik élő városi parkká, a telepítés előtti földátforgatás pedig veszélyezteti a romokat. A szőlőterület lenyomata nem tükrözi a hajdani castrum vonalait.

Az épület szerkezeti rendszere átgondolt, működtetése a racionalításból következően egyszerű. Mivel a terv a szellemi kettősségen alapul, fontos, hogy a szőlősorok is folyamatosan gondozottak legyenek, ez üzemeltetési nehézséget jelent. A pályamű a környezet felé a forgalmi kapcsolatokat jól oldja meg, a gépkocsi-, autóbusz- illetve gyalogos megközelítés átgondolt, bár a Paprikabíró utca torkolatába tervezett csomópont alulméretezettnek tűnik. A terv a pályázati kiírásban leírtaknak megfelel.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.