Uzsoki utcai kórház - Új manuális tömb

Árvaháznak építették a 19. században, majd 1926-ban kórházzá alakították. A vonzáskörzet, és így a betegek számának növekedése folytán az épület újra és újra bővítésért kiáltott. Mostanra átadták az Uzsoki utcai kórház legújabb tömbjét, melyet Marosi Miklós (KÖZTI) tervezett. 

A Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai kórházát november 16-án délben ünnepélyesen átadta a főváros közönségének Dr. Mikola István egészségügyi miniszter és Dr. Demszky Gábor főpolgármester. Az esemény díszvendége volt az avatókon kívül Dr. Göncz Árpád, Dr. Kökény Mihály és Dr. Őry Csaba. Az ünnepségen Dr. Golub Iván főigazgató köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik közreműködtek az új épület létrehozásában, s a sok felsorolt név között kiemelten említte Marosi Miklós építészt és a KÖZTI Rt.-t, valamint a kivitelezô Magyar Építô Rt.-t és annak vezérigazgatóját, Tolnay Tibort. A népes vendégsereg nyílt tapssal jutalmazta a tervező építészt - remélhetôleg a jövôben egyre gyakrabban zajlik majd így az épületek avatója - ahogy annak mindig történnie kéne.

Előzmények, a kórház története

A jelenlegi kórház-komplexum központi magját képező főépület 1893-ban árvaház céljára épült, 1926-ban a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet megvásárolta és 405 ágyas kórházzá alakította át. A későbbiekben, ahogy növekedett a vonzáskörzetét képező zuglói városrész, úgy vált szükségessé a kórház bővítése is, melyet a közvetlen szomszédságban levő villák és telkek felvásárlásával, s ezen épületek gyógyászati célra történő átalakításával igyekeztek megoldani.

A kórház államosítására 1950-ben került sor, előbb kerületi, később fővárosi önkormányzati felügyelet alatt állt. Az udvar beépítésre alkalmas területein mindenfajta központi koncepció nélkül az épp szükséges funkciók elhelyezésére egy-egy pavilont pöttyintettek, s ezek némelyikébe oly drága berendezések kerültek beépítésre, hogy hosszú ideig, praktikusan e gépek teljes amortizálódásáig ezen épületek szanálása fel sem merülhet.

A kórház rekonstrukciója

1993-ban részletes fejlesztési tervet dolgoztunk ki, mely során egyenkénti vizsgálat alá véve elemeztük a kórház épületeit, megvizsgáltuk enegiaellátási lehetőségeit, közlekedési kapcsolatait, s nem utosó sorban azt a hosszútávú egészségügyi koncepciót, mely megfogalmazta a kórház véglegesnek szánt profilját, vonzáskörzetét és tevékenységi körét.

Az Uzsoki Kórház jellegzetes "nőtt" kórház, fő épületeinek egyike sem kórházi célra létesült, három utca és egy iskola határolja, tehát terjeszkedni egyetlen irányba sem képes, sőt, még jelentős területet városrendezési megfontolásokból le is szabályoztak telkéből. Főépülete műemléki védelem alatt álló, szép szecessziós épület, igaz hogy kissé lepusztult állapotban van, a korábbi emeletráépítés arányait kissé eltorzította, de így is Zugló értékes, megőrzendő középülete.

A távlati fejlesztési terv a kórház-rekonstrukciót öt építési ütemre bontotta, a jelenleg építés alatt álló első ütem a kórház uj korszerű diagnosztikai egységeit, ambuláns vizsgálati részlegeket, valamint 200 betegágy elhelyezését biztosítja. A meglevő főépület és az új manuális tömb zárt kapcsolata alapvetően megjavítja a gyógyítás körülményeit, az esetleges további építési fázisok megvalósulásával a ma ismert legkorszerűbb kórházszervezési igényeknek is megfelelő létesítmény születhet.

A tervezett épület ismertetése

Az új épülettömb Budapesten, Zuglóban a Róna és Korong utcák sarkán került elhelyezésre. Az épület pince, földszint és 3 emeletes elrendezésű, tetőszintjén épületgépészeti helyiségek kerültek kialakításra. Az épület magassága, léptéke illeszkedik a műemléki jellegű főépülethez, s a kertvárosi jellegű Zugló hangulatához. Az uj pavilonok két nagyméretű atriumos aula füzéreként valósulnak meg, megőrzik a tömbkórház üzemeltetési előnyeit, ugyanakkor méretükkel, belső arányaikkal humán tereket teremtenek.

Az épület térszervezése hangsúlyozottan középület rangot kíván teremteni, anyaghasználata a szolíd, de tartós anyagok beépítését igyekszik megjeleníteni, hiszen ezen épületfajták , ma már nem vitathatóan több évtizedig kell szolgáljanak jelentősebb pénzügyi beavatkozás nélkül.

Az épületben 900 adagos konyhaüzem, személyzeti étterem, központi gyógyszertár, traszformátor állomás, központi ágy- matracfertőtlenítő állomás, központi sterilező, ambulanciák, radiológiai részlegek, ökumenikus kápolna, 6 db 32 ágyas diagonál szervezésű ápolási egység, intenziv terápiás részleg, 11 db műtőblokk a szükséges kiszolgáló egységekkel, központi betegfelvételi részleg, baleseti műtő, raktárak, gépészeti terek, valamint a látogatók elhelyezésére és kiszolgálására alkalmas helyiségek kerültek kialakításra.

Marosi Miklós