Épülettervek/Középület

Víz-élmény - Sánta Gábor pályázata a Hévízi tófürdő fejlesztésére

1/4

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor

Hévíz III. Teaház - építész: Sánta Gábor

?>
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
?>
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
?>
Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor
?>
Hévíz III. Teaház - építész: Sánta Gábor
1/4

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor

Hévíz III. Teaház - építész: Sánta Gábor

Víz-élmény - Sánta Gábor pályázata a Hévízi tófürdő fejlesztésére
Épülettervek/Középület

Víz-élmény - Sánta Gábor pályázata a Hévízi tófürdő fejlesztésére

2016.08.03. 11:13

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Sánta Gábor

Földrajzi hely:
Hévíz

A Tófürdő továbbfejlesztése - Hévíz III.

Tervezés éve:
2016

Stáblista

vezető tervező: Sánta Gábor

építész munkatársak: Csángó Zsuzsanna, Beke Dániel

statika: Maros József

energetika: Nagy Krisztián

Letölthető dokumentumok:

A Hévízi-tó adottságaira épülő, a gyógyítást és a rekreációt ötvöző szolgáltatásokat nyújtó tófürdő fejlesztésére született Sánta Gábor terve, amely a meglévő értékeket megtartva, kis módosításokkal, de komoly energetikai fejlesztéssel kívánja a fürdőt valóban színvonalassá tenni.

Településrendezési összefüggések

Hévíz Város Településrendezési Terve az Ady Endre utca gépkocsi forgalmának  kiváltását tartalmazza keszthelyi közigazgatási területen elválva a jelenlegi út nyomvonaltól, majd a volt Angolna-telep mellett elérve a Lótuszvirág utcát az Aqua szálló után éri el újra az Ady Endre utcát és halad tovább Alsópáhok felé. Ez a fejlesztés a pályázati kiírás mellékletét képező átfogó fejlesztési tervekből ítélve legkorábban 2020-ra valósulhat meg. A Hévíz-tó mellett tehermentesített útszakasz a jövőben közterületi bicikliút és sétány lesz. Ezzel összefüggésben a 2015. december 30-án elfogadott Településszerkezeti Terv a Hévíz-csatorna két oldalán a Hévízi Gyógyfürdő Kórház kezelésében lévő kazánház – műhely – mosoda, valamint a parkoló területét Ki–2, azaz Különleges idegenforgalmi fejlesztésre javasolt terület védett vagy érzékeny természeti területen besorolású területként határozza meg. Ez a változtatás a Tó melletti autóút elterelésétől vagy forgalom korlátozásától függetlenül is célszerű lesz.

A Hévíz-forráscsoport vize valóban olyan érték, melynek minden része hasznosítható, függetlenül attól, hogy a tómederben, vagy a Hévíz-csatornában érjük-e el. Pályázatunk ennek szellemében kettős célt tűzött ki:

  1. A Hévíz-csatorna vize megújuló energiaforrásként szolgálja a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórházat és az annak kezelésében lévő Tófürdőt. 
  2. A Hévíz-csatorna nyugati oldala a jelenlegi, turisztikai szempontból kihasználatlan állapotából kerüljön hasznosításra, mint a Tófürdő belépőjeggyel látogatható része.

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
2/4
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

A hőforrás és a hiányérzet

Alapadottság a Hévíz-forráscsoport különleges téli-nyári hőmérséklete, mely önmagában véve is egy természetes csoda. Mégis sok messziről érkezett vendég távozik enyhe csalódottsággal a kúra után, mert lényegesen melegebb vízre számítottak a szabadban fürdőzve.

Szintézis - a megoldás

A két pályázati cél összeillesztésével alakult ki bennem a tervezés programja, mely a Hévízi-tótól délre eső területen telepített hőszivattyú rendszerrel nem csupán az épületek fűtését oldja meg, hanem a hőszivattyúval felfűtött szabadtéri tepidárium és iszapfürdő medencét és iszapkezelő épületet helyez az idegenforgalmi fejlesztés fókuszába.

Energetikai javaslat

A Hévíz csatorna melletti területen lévő épületek és parkolók elbontásra kerülnek, amelyek helyén tepidárium öböl („medence") és iszapfürdő, illetve pálmaház és hőközpont épül. A Hévíz-csatorna kifolyó medrének átalakítása után kialakul a tepidárium és iszapfürdő, amelyek a kifolyó új öblét képezik és amelyek a Hévíz-csatorna vízével kerülnek feltöltésre. Az újonnan kialakítandó létesítmények, illetve a tófürdő meglévő épületeinek hőellátása teljes egészében a Hévízi tófürdő kifolyó vizére (termálvíz) alapozott víz-víz üzem hőszivattyús rendszerrel kerül biztosításra.

A Hévíz-csatornából kinyerhető megközelítőleg 8.400 kW teljesítménnyel, mind az öböl vízének időszakos felfűtése, mind az egyéb hőellátási feladatok biztosítása (pálmaház fűtése, iszapkezelő fűtése, tófürdő meglévő épületeinek fűtése) is megvalósítható. A hőszivattyús rendszerrel nyári üzemben a folyamat megfordításával hűtési feladat is ellátható, ez esetben a hőkinyerés a hűtendő térből, a hőleadás pedig a kifolyó vízbe történik. Hűtési üzem esetében a hőleadás történhet meleg víz készítés fedezésére, illetve pl. a tepidárium öböl vízének fűtésére. Ilyen esetben egyazon időben két célú felhasználás valósítható meg, amely tovább növeli az energiahatékonyságot. Összefoglalva, a Hőközpont teljesítménye téli időszakban fedezi a Tepidárium és a Tófürdő épületeinek és medencéjének teljes fűtési hőigényét a kifolyó 5 °C hőmérséklet esésével. Nyári időszakban lehetőség van ezen felül a megtermelt többlet energia továbbadására is, akár a Hévíz III. pályázati területen kívül eső létesítmények légkondicionálására vagy melegvíz ellátásának kiegészítésére.

Tartószerkezeti leírás

A Hévízi Gyógyfürdőben álló cölöpalapozású épületek megfigyelése fontos, mert a vízben álló épületek döntően fa szerkezettel készültek vélhetően az önsúly csökkentése céljából. A kiírási anyagban sajnos nem található az első leégés utáni helyreállítás tervdokumentációja, pedig ez nagyban segítené a további megerősítések tervezését. Az  elkészült vasbeton szerkezet kiválóan elosztotta a terhelést a víz alatt megmaradt fa cölöpök között, így biztosította azt is, hogy egy-egy cölöp tönkremenetele esetében a többi besegítsen, így hirtelen károsodás ne következzen be.

Partvédő mű, partvédelmi biztosító szerkezetek

A partvédelemre 2010-ben kiviteli szintű tervdokumentációt tartalmaz a kiírási dokumentáció, amit elfogadhatónak találtunk. Nem tűnik ki a kiírásból, hogy a partvédő műből mi valósult meg eddig és ha nem készült el teljesen, akkor a veszélyesnek ítélt helyeken 2010 óta történt-e felülvizsgálat. Mindenesetre a tervek és a helyszín alapján indokoltnak és fontosnak tarjuk a part védmű felülvizsgálatát és megerősítését, de a korábbi tervhez képest az elhanyagoltság miatt a költségek biztosan növekednek. 

A tervpályázatban szereplő új létesítmények 

Az Ady Endre úttól délre tervezett tepidárium és iszapfürdő területe az ismert  geotechnikai feltárások alapján a tóhoz hasonló vastagságú tőzegrétegre telepíthető. A tőzegréteg vastagsága az FTV 2000-2001-ben készített tanulmánya alapján 3.5-5.5 méterre tehető, az új létesítményeket tehát mélyalapozásra kell tervezni. Az alapozásra a korábbiakhoz hasonlóan kis önsúlyú létesítményekről lévén szó a javasolt vörösfenyő vagy vasbeton cölöpalapozás a legcélszerűbb.

A korábbi talajmechanikai és hidrogeológiai vizsgálatok szerint a tó és a talajvíz gyengén – közepesen agresszív a vasbeton szempontjából, ezért megfelelő összetételű beton esetén nincs akadálya vasbeton szerkezetek alkalmazásának. A tepidáriumhoz és a hőközponthoz készülő vb. medence létesítményeket 40-50 cm magas cölöpfejekre készített lemezalapra lehet állítani, ami a meglévő épületekhez hasonlóan szétosztja a terheket a cölöpök között. A lemezalap várható és javasolt vastagsága minimum 40 cm, a részletes talajmechanikai vizsgálatok alapján ennél vastagabb is lehet.

A nagy alapterületű tervezett létesítményeket alkalmas helyeken dilatálni szükséges, a dilatációs egységeket falkettőzéssel kell kialakítani. A felmenő szerkezetek vízben álló szintje vasbetonból, a felette lévő szintek vegyesen vasbeton és fa tartószerkezettel készülnek, a tepidárium felső tetőterasz szintjének térlefedései ragasztott vörösfenyő anyagú faszerkezettel.

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
1/4
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

Tófürdő meglévő épületei

A Tófürdő meghatározó épületei a közelmúltban kerültek átalakításra. Ezen beruházások többségét tudatosan nem kívánjuk újabb beavatkozásokkal tökéletesíteni. A Festetics fürdőház szauna szolgáltatása kissé szűkös ugyan, de gazdagítását a kertbe kihelyezett szauna-teaház révén javasoljuk, nem az épület belső átalakításával. A Dr. Schulhof Vilmos sétány felé eső fogadóépület tetőterasza bevonható lenne a vendégforgalom körébe, ha a Tófürdőnek a kert felől is lenne közvetlen szabadtérből indított lépcsője. Ezek olyan apró kiegészítések, melyek beruházóval való egyeztetések során tisztázhatóak.

Felmerül a kérdés a régebbi épületek, a Körbüfé, a Tófürdő „H" tömb és „I" tömb sorsával kapcsolatban. Nézetünk szerint ezek a Tófürdő egy régebbi periódusában jelentős szerepet játszottak és ma is jól funkcionálnak, így nem javasoljuk használatuk alapvető megváltoztatását. Folyamatos karbantartásuk megítélésünk szerint elegendő célt jelent.

Új épületek

A pályázat alapvető koncepciójával összhangban egy kiszolgáló és egy szolgáltató épület kerülne a Tófürdőhöz kapcsolódóan a kifolyó két partjára. A projekt két meghatározó pillére a hőszivattyús energetikai fejlesztés, a Hőközpont és a Tepidárium – Iszapfürdő wellness épülete. Mindkét épület a saját funkciójának megfelelő építészeti formavilágot hordozza, míg a Hőközpont hi-tech elemeket mutat, addig a Tepdárium – Iszapfürdő organikus, mediterrán hangulatban megfogalmazott alkotás. Mindkét épületnél törekedtek a megszokott kint és bent szerint szétválasztott dobozszerű terek szerinti térstruktúra helyett levegős-tágas átmeneti zónák létrehozására fedett-nyitott pihenők, sétányok építésével. Ugyancsak törekedett az építész mindkét épületnél a víz építészeti eszközként való használatára, hiszen ez a projekt elsősorban erről a csodálatos anyagról, magáról a gyógyvízről szól.

A Hévíz-csatorna elválasztja és egyben összefűzi a két parton megvalósuló épületegyüttest, mely formai különbségei ellenére is egyetlen logikusan összefüggő egységet képez.

Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor
3/4
Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor

Beléptetési pontok, akadálymentesítés

A két létesítmény eltérő módon kapcsolódik a hévízi látogatói körhöz. 

  • A Tófürdőbe szóló belépővel lehet látogatni a Tepidárium – Iszapfürdő területét, de a szolgáltatás önálló beléptetési ponton át elérhető az Ady Endre utcára nyíló Shop pénztárán keresztül is. Mindkét beléptetési ponton biztosított az akadálymentes közlekedés. A Festetics fürdőház liftje vezet az enyhén lejtős felüljáróhoz, melyen keresztül a Tepidárium – Iszapfürdő napozó terasza elérhető. A napozóteraszról pedig akadálymentesített módon, lifttel is le lehet jutni a wellness szintre.
  • A Hőközponthoz kapcsolódó pálmaház szabadon látogatható fedett technológiai park. Tetőszerkezetén a napkollektoros kiserőművel, a hőszivattyúk irányába áramló vízfelülettel nem csupán hasznosítja a megújuló energiát, hanem érthetővé, bárki számára követhetővé teszi az itt zajló folyamatot. A pálmaház tere ugyanakkor a Tófürdő parkjának előnevelő kertészete és egyúttal pihenőkert. Ez a létesítmény fogadja a Keszthely irányából kerékpárral érkező látogatókat, azaz a település szintjén ez is egy sajátos kapuzat. Maga a város mutatkozik be itt a kellemes vízparti kerékpáros pihenőkerttel és a megújuló energiahasznosítást bemutató technológiai parkkal.

A vendéglátás

Égető azonban a fürdő gasztronómiai kínálatának korszerűsítése. A Tófürdő az elmúlt évtizedekben e szempontból épp olyan volt, mint egy átlagos magyar strand. Zsíros, nehéz ételek, sör és üdítők szerepelnek a tó közepén lévő épület és a Körbüfé éttermének kínálatában. A Tófürdő „C" tömbjében nemrégiben megnyílt Fitness bár is inkább nevében hirdeti az egészséges táplálkozást, mintsem tényleges kínálatában. A Medve napozó teraszán az elmúlt egy-két évben borterasz nyílt, de megfigyelésem szerint nem volt telitalálat az ötlet. Bár ennek a pályázatnak nem kifejezetten témája a fürdő vendéglátási stratégiáját megalkotni, de véleményünk szerint az idejétmúlt „magyaros" vendéglátásnak jobb helye lenne a Tófürdő kerítésén kívül. Meglévő adottság a fürdő területén öt pont, ahol összehangolt stratégiával XXI. századi kínálatot lehet teremteni.

A Szent András Iszapkozmetikumok

A Tepidárium – Iszapfürdő fogadóépülete logikus módon kínálja egy új üzlet, speciális kozmetikumokat kínáló shop beindításának lehetőségét. A természetes alapanyagok, a különleges klíma, a növények fajtagazdagsága, az iszap selymessége mind olyan üzenet, amelyre meg lehet teremteni egy új kozmetikai brandet, amely kifejezetten a Szent András Reumakórházhoz kötődik. Jó példa az e téren kifejthető kreativitásra és tényleges piaci igényre a LUSH termékek magas minősége és jó ár-érték arányú értékesíthetősége. Egy ilyen jellegű fejlesztéssel a Kórház új bevételi lehetőségekhez jut. 

Parképítés, láperdő

Az északi parkrész a lápi élővilágot reprezentáló botanikus kertként tehető élménygazdaggá. Hiánypótló törekvés a jelenleg elhanyagolt sétaút továbbfejlesztéseként egy, a tó adottságait (mikroklimatikus, talaj, védettség, benapozottság) jól hasznosító, folyamatosan változó és megújuló, látványos sétakert, „látványkert" kialakítása a tó északi részén a Medve-napozóig. Itt a gondosan megválasztott különleges növényfajoknak nemcsak egymással hanem környezetükkel is harmonizálni kell. 

A parcellás módon telepített növényeket (citromfű, menta, stb.) egy – akár napelemes rendszerrel - üzemeltethető hangulatos teázó teraszon vagy télikertben lehetne közvetlenül is élvezni, amelyhez a tó nyugalma és a kert szépsége jól párosul. Itt a vállalkozó kedvű vendégek akár a frissen szedett citromfűből is készíthetnének teát. A kert, a terasz és a teázás nyugodt ritmusa és gyógyhatása jól kiegészítheti a gyógyvíz kuratív hatását is. 

A többfunkciós látványkert hatásosan és természetesen egészítheti ki az egyedülálló gyógytó hangulatát és üzenetét. Egy olyan impozáns élő „kiállítás" lehet, mely a látogatók élményszerzését, felüdülését is növelve méltó a Hévízi-tó nagyságához. A kert a tó déli oldalán is folytatható, akár nagyobb növényegyedek (fásítás, cserjék) telepítésével, amelyek az Ady Endre utca felé vizuális zárást adnának a fürdőzők védelmében.

Külön kihívás a tőzeges talajon a járófelületek időtálló kialakítása. A meglévő vegyes megjelenésű és sok helyen elmozdult, süllyedt beton térkő burkolatokat javasoljuk időtálló, lebegő kompozit farácsos kerti utakkal felváltani, melyeket 3.5-4 m távolságban lévő 2-2 cölöpre és acél áthidalókra kell helyezni a süllyedés megelőzésére.

Pálmaház

A Tó-fürdő turisztikai és kertészeti háttérintézménye a Hőközponttal szoros szimbiózisban működő Pálmaház. A létesítmény a Tófürdő szabadon látogatható cause-marketing helyszíne, a városba érkező bicikliút fogadóépülete, biciklisták és nordic walkingozók oázisa és egyben az alternatív energiahasznosítás információs bemutató központja. Ebben a fedett kertben jelen van a víz, a fény, az élet, az energia, azaz a teljesség. A Tófürdő park növényállományának előnevelője és trópusi növényeket is bemutató botanikus kert.

Tóhasználat – a víztükör komfortosítása

A központi fürdőház alatti tér látványa sokáig a gépészeti vezetékek miatt volt méltatlan a fürdőhöz. Ezt a vizuális anomáliát az utóbbi időkben a textil álmennyezettel enyhítették. A fürdőtér mindamellett sötét és ezen a nyomasztó tényen víz alatt elhelyezett fényforrásokkal lehet segíteni.

A fény és a víz egymást erősítő, segítő hatása nem csupán hangulati elem, hanem a gyógyulási folyamatot stimuláló szinergikus eszköz. A víz alatti fényjáték programozható LED izzókkal külön attrakciót jelenthet.

Már korábban is voltak a napozó szigeten esti kontemplatív koncertek, melyek a zene, az alkonyi fények és a víz együttes hatását használva sokaknak adtak örömteli élményt. A víz különös tulajdonsága a hang víz alatti terjedése, mely víz alatti hangszórókkal a tó egy részén akár napközben, látogatási időben is sokakat lenyűgözhet.

A hang és a víz éppúgy összefűzhető egy élménnyé, mint a fény és a víz. Halk, meditatív zene a tó egy csendes öblében, a fejünket az ég és a vonuló felhők felé fordítva, fülünket a víz szintje alatt tartva, miközben mindebből semmi nem hallatszik a felszínen… A mennyei béke pillanata.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.