Vízisport-telep a Gödörben

Gazdag Zoltán diplomatervében Cibakháza egy jelenleg kihasználatlan partszakaszát igyekszik élettel megtölteni. Tudta, hogy olyan programra van itt szükség, amivel nemcsak egy transzparens művészi partoldal hozható létre, hanem olyan közösségi hely, ami a falu életébe beilleszthető. Munkájával elnyerte a MÉK-MÉSZ diplomadíját, valamint a PTE Breuer Marcell díját is.

Helyszín

A Tiszazug

A Tisza és a Hármas-Körös által közrefogott zug, amely három oldalról folyóval határos. A terület élővilágát, településszerkezetét, építészetét a folyók közelsége határozta meg. A tájat fűz-nyár ligeterdők, ártéri legelők és rétek jellemzik. Az alföldi síkságot tiszazugi kunhalmok tagolják, amelyek az ősidők óta itt élt emberek emlékei. Állatvilága nagyon értékes, különösen gazdag madárfajokban, több területe tájvédelmi körzet. A településekhez nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek tartoznak annak ellenére, hogy a talaj hordalékos, homokos, gyenge minőségű. A folyók menti települések eredetileg halmazszerkezetűek, szabálytalan kiosztásúak és sűrűn lakottak voltak a gyakori árvizek miatt. A folyó szabályozása után félhold- vagy gyűrűszerűen terjedtek ki a településmagok. A házak előbb patics vagy fonottfal szerkezettel, később vertfalakkal (mint dédapámék holt-tiszaparti háza), majd vályogfallal készültek. (csakúgy, mint szüleim új kiosztáson található régi háza gyerekkorom idején).

Holt-Tisza

A cibakházi Holt-Tisza méreteit tekintve az egyik legnagyobb holtág 16,886 km-es hosszával. Vegyes tulajdonú, többségi tulajdonosa a Cibakházai Nagyközségi Önkormányzat. A holtág eróziója természetes folyamat, ami feliszaposodással jár. A feliszaposodást jól jellemzi az egyes bögék vízmélysége:

• • az első böge átlagos vízmélysége 2,65 m, min. vízm. 0,35 m, a max. vízm. 4,10 m
  • a második böge átlagos vízmélysége 3,15 m, a min. vízm. 1,9 m, a max. vízm. 3,15 m
  • harmadik böge átlagos vízmélysége3,15 m, a min. vízm. 1,9 m, a max. vízm. 5,50 m.

A nagymértékű feliszaposodás a holtág parti nádasainak kiszélesedését, eredményezte. Az első bögében szinte már összeér a két parton található nádas, ami több új madárfaj megjelenéséhez vezetett a területen. Ez a szakasz természetvédelmi terület. Az iszapréteg vastagodásának mértéke 1-3 cm/év. Ez a folyamat környezeti károkhoz vezethet, amit a nagy öntözővízigény is súlyosbíthat, hiszen a terület egyik legfontosabb víztározója a Holt-Tisza. 

Az 1997-ben Dr. Kelemenné Szilágyi Enikő által végzett ökológiai állapotfelmérés szerint az öntözési idényben a vízpótlás nélküli vízkivételek a holtág biológiai életében károkat okozhatnak. A különböző formában bejutó szervesanyag-terhelés sietteti az előregedést, s az időnkénti átöblítés hiánya az állat- és növényvilág elszegényedését, majd elnéptelenedését eredményezheti. Az érintetlen szakaszokon 15-20 m széles ép nádszegély alakult ki, mely gazdag madárvilággal rendelkezik.

A prioritás sorrendje:

1. 1. a holtág rehabilitációja
   2. a holtág környezetének rehabilitációja
   3. a holtág vízgazdálkodási célú rehabilitációja
   4. a holtág vízgyűjtő területének vízgazdálkodási célú fejlesztése
   5. a holtág vízgyűjtő területén az agrárgazdaság fejlesztés, az agrár-innováció segítése
   6. az infrastuktúra bővítése

Cibakháza

A nagyközség területe koncentrikusan a Sárszögi hídtól terjedhetett ki a lakosság növekedésével Tiszaföldvár irányába. A településszerkezeti analízisből kiderül, hogy a falu intézményi központja, a templom a híd közelében helyezkedik el, a tervezési helyszínhez közel. A főúttól zsákszerűen leszakad a centrum, mivel a Tisza szabályozásával már nem szolgál átkelőhelyként. A tervezési helyszín a közelben található régi "Gödör" strand. A rossz vízminőség miatt az 1990-es évek közepétől már nem használhatták a fürdőzők. Több,mint 10 évre magántulajdonba került, majd 2015. május 1-jén ünnepélyes keretek között újra megnyitotta a település, azonban a jövőbeni hasznosítására még nem volt kialakult koncepció. Az archív fotókon látszik, hogy az evezős sportokat korábbi évtizedekben is gyakorolták itt.

Célok

Diplomamunkámban olyan épületegyüttes tervezése volt a cél, ami ugyanúgy része a településszövetnek, ahogyan a partmenti sáv akácosának. Összekötő kapocs ember és természet között. Feladatomnak tekintettem megismertetni és megóvni mindazt a szépséget, amit a Tisza alkotott.

Telepítés

Javaslatom a távolsági buszközlekedés kibővítése a híd irányába, amivel egyszerűbben megközelíthető lenne a helyszín. Egy rövid szakaszon, a "Gödör" és a Sárszögi híd között terveztem egy partmenti sétányt. Az elmúlt évtizedekben a partmenti lakók kisajátították a partmenti kertvégeket, ami miatt mára szinte nincs is járható partszakasz.

A strand területe a Holt-Tisza part egy kibomlott szakasza. Az összefüggő partmenti fasor hiánya ezen a területen kaput képez a falu és a Holt-Tisza között. A terület adottságai miatt nem alkalmas nagyobb épületegyüttes létrehozására, de a koncepcióm szerint a szomszédos telek bevonásával létrejöhet egy alkalmas méretű tervezési helyszín. Ezzel a "Gödör" területe nyitott területként működhet tovább és a zárt egyesületi funkció a szomszéd telekre kerülhet.

Az összevont telkek felé a település egyik fő közlekedési tengelyéről, a Kossuth utcáról több mellékutca nyílik. A tömegeket úgy telepítettem, hogy ezeket a tengelyeket szabadon hagytam, amivel a part közelsége a Kossuth utcáról továbbra is érzékelhető. Ezzel egy hármas tagolású rendszer jött létre épületekből és a köztük lévő udvarokból.

A funkció összetett, mivel az együttesnek az egyesületi élet biztosítását, a nyári táborozás lehetőségét és a falubeliek hobbisport igényét egyaránt ki kell elégítenie, hiszen a célzott, egyirányú felhasználás nem elégséges a létesítmény fenntartásához.

A terület három ponton közelíthető meg. Az északi oldalon a part-menti sétányra lehet lejutni, Itt több leülő pontot alakítottam ki, ahol a vízi sport iránt érdeklődők figyelhetik a sportolókat vagy csak a vizet, akár a hajótároló tetejéről is. Az A és B épület közötti terület alkalmas a hajókkal kapcsolatos előkészítő, karbantartási és egyéb munkák elvégzésére.

A terület közepén az edzőterem (B) épület bejárata egyben reprezentatív bejárat is, ahonnan könnyen eljuthatunk a rendezvény udvarra, vagy a klubhelyiséghez bármilyen egyesületi rendezvény esetén. A sportolók is ezen a bejáraton közlekednek.

A déli bejárat üzemeltetési célra használható. A kialakított parkolóhelyeken parkolhat az edző, esetleg hajóvonta ideiglenes parkolása, vagy nyári táborozók busza tartózkodhat ebben a parkolóban. A kialakított tömörített kavicsos nyomvonalú szervízúton hajóvontát mozgathatnak. Az egyesülethez fontos volt egy kisméretű focipálya kialakítása is a csapatjátok és edzések megtartására.

Az épületcsoportot úgy szerveztem, hogy a vízhez és a faluhoz egyaránt kapcsolódjon.

A három épület:

• • A épület: hajótároló 60 hajó részére, főként 1-2 személyes kenuk és kajakok tárolására.
  • B épület: öltöző, iroda, edzőterem, műhely
  • C épület: klubhelyiség, tanmedence, kulcsos szobák.

Most

2016 tavaszal elkezdődött a Ci-vil Egyesület szerveződése. Több iskolai kirándulás célja volt idén a "Gödör", kisebb összegű önkormányzati támogatásból kajakokat, kenukat is vásárolhattak. Vizitúrákat rendeztek és a felnőttek figyelmét is próbálják felkelteni csapatépítő tréningekkel, vagy teljesítménytúrákkal.

Gazdag Zoltán

Opponencia

Cibakháza ősi magyar tiszaparti település, ahol az élő Tiszából holt ágat hagytak ránk elődeink. A falunak volt-van egy folyóparti találkozási helye, ennek a neve "GÖDÖR". Egyszerű, találó név. Ide jártak az emberek fürödni nyáridőben. A privatizáció miatt sokáig magántulajdonban volt, de ma újra
önkormányzati területté vált a lakosság nagy örömére. Visszakaphatta.

A kérdés az, hogyan lehet újra élettel feltölteni a területet? Hogyan lehet a 30 éve a területről elszoktatott lakosságot visszacsalogatni a partra? Értelmes, jó programra van szükség, amivel nemcsak egy transzparens művészi partoldal hozható létre, hanem olyan, ami a falu életének jövőstratégiai céljait is figyelembe veszi.

Zoltán ezt találta meg. A közösségi lét mozgató rúgóját a sportot jelölte a tervezési program bázisául. Tudta, hogy a folyóparti helyzetben lévő parkok önmagukban gazdátlanok és elhagyatottak, hisz a meredek part elbújik a falu óvó vigyázó szeme elől, vagyis a látótérből kiesve csak nyáridőben üzemel. Zoltán a javaslatával azt tűzte ki célul, hogy egész éven át tartó életet generáljon a parton. Létrehozott egy kajak-kenu vízitelepet, kiegészítette szállásépületekkel, közösségi terekkel, sportpályával, sétautakkal, pihenőpontokkal, sport- és közösségi célú hajótárolóval, új vízi stéggel.

A diplomaterv térbeli elrendezését a funkciócsoportok kiváló tagolása adja. Jó érzékkel gyúrta tömeggé, a településszerkezeti rendszerre figyelve ritmusosan felfűzve illesztette ide az épületeket. Telepítési diagramja városszerkezeti, funkcionális és topográfiai összefüggésben is hiteles. Az architektúra nomád.
Közel a vízhez ugyanazt a természetesen feketedő akácfát teszi deszkaként az épületre, ami a parton sokrét honos. A tömegek bontását, nyílásait kompozíció és használhatóság hosszas kísérletezésével végezte. Alaprajzi rendszerét a valós példák helyszíni tanulmányozásával készítette. Sokszor ettől esendő, de valódi is egyben. Nem képlet, hanem hús vér klasszikus vízitelepi tradíciót követ.

Zoltán a feladat ürügyén tett szerteágazó építészeti útkeresési folyamatának a végén nem letisztult, hanem puritán épületegyüttes áll. A puritánság több. Az önkéntes vállalás, nem divat. Kívánom, haladjon tovább azon a mélyen gondolkodó úton a jelölt, amellyel e munkát végezte.

Munkáját dicsérettel elfogadásra ajánlom.

Ferencz Marcel