Waldorf iskola Pilisszentlászlón

A Pilis-Dunakanyar Waldorf Egyesület 8 éve alapította óvodáját és iskoláját Pilisszentlászló egyik épületét és a falu iskoláját kibérelve, de rövidesen helyhiány miatt új iskola építését határozta el a közösség, amely több éves előkészítés után végül Valkai Csaba tervei alapján készült el 2012-ben.

Előzmények

A régi épületben nem csak kevés volt az osztályterem, de további problémaként merült fel, hogy a rendszeres iskolai rendezvények, valamint a reggeli és kora délutáni sűrű autós forgalom a helyi lakosság nyugalmát és mindennapi munkáját is akadályozta. Erre is megoldást keresve, az egyesület rövidesen telket vásárolt a község nyugati külterületi részén, a Visegrádra vezető műút közelségében. A telket és annak szomszédjait 2004-ben a település Településszerkezeti Tervében belterületbe vonták, és a Helyi Építési Szabályzatban Településközponti Vegyes Terület övezetbe sorolták, támogatva ezzel az iskola és óvoda falu szélére történő fokozatos kitelepülési szándékát. A fokozatos kitelepülésnek, mint metódusnak nem csak anyagi okai voltak - a HÉSZ itt legfeljebb 800 m² alapterületű épületeket engedélyez elhelyezni a telken.

Az épület tervezési programja 4 tanterem és egy nagyobb, elsősorban euritmia (mozgásművészet) teremként funkcionáló tanterem volt. Ez utóbbi hónapünnepeken és egyéb rendezvények alatt egy kihúzható mobil lelátóval előadóteremmé és színházteremmé alakítható át. A fő oktatási funkciók mellett kiszolgáló funkciókat is el kellett helyezni, úgymint a vizes blokkokat, egy kisebb tanári pihenőt, valamint az energiaellátást biztosító kazánt és fatároló helyiségeket, valamint egy zsibongót.

A falu központjában továbbra is működő fej-épületben maradtak az igazgatás, étkeztetés, testnevelés és egyéb, kiegészítő funkciók.

Az új épület osztálytermei

Egy osztályteremben 27 diákkal és egy tanítóval kellett számolni.  Álmennyezettel takart ferde mennyezete változó magasságú, szabad belmagassággal készült. A helyiségek észak-keleti homlokzatán 6 ablak biztosítja a megfelelő természetes fényt. A 6,00 méternél nagyobb menetmélységű termekben a másodlagos bevilágítást egy tetősík ablak biztosítja. Minden tanterem kézmosóval és élvilágított táblával felszerelt, szellőztetésük természetes úton történik.

Euritmia terem

A terem állandó berendezése a falakra és mennyezetre rögzített acél tartókról lelógó U-alakú függöny. A keleti hosszfal vonalában végigfutó galéria alá került a kihúzható lelátó. A terem álmennyezet nélkül, ferde mennyezetekkel készült, melynek szabad belmagassága 4,34 és 8,00 méter között változik. Az előírás szerinti szabad bevilágítást összesen 15 ablak biztosítja. A terem mesterségesen szellőztetett, a szellőzőgépek a vizesblokk feletti álmennyezeti térben vannak.

Tanári pihenő

A tanári pihenő a galériaszintre került, rálátással az euritmia teremre. Ugyanitt tárolják az orvosi eszközöket és gyógyszereket is. A pihenő a zsibongó teréből  egy kisebb előtéren át, belső használatú lépcsőn közelíthető meg. Az előtérben lévő lépcső alatt található a takarítószerek tárolója. A szoba 4 ablakon keresztül kapja természetes megvilágítását és természetes szellőzése is ezeken keresztül történik.

Kazánház és fatároló

A nyitott égésterű faelgázosító kazán a fent említett előtérből megközelíthető kazánhelyiségbe került. A működéséhez szükséges friss levegőt a kazánházból indított, a kazán kéményét is befoglaló aknából nyeri, melyet az épület gerince fölé, az azzal 10 fokos szöget bezáró kúp magasságáig vezettünk fel.

Zsibongó

A tér több pontról is természetes világítást kap: a főbejárat portálján keresztül, a hegyoldal felőli 240 cm parapet magasságban beépített 10 ablakon, továbbá 5 db tetősíkba helyezett ablakon át. A természetes szellőzést, és a hő- és füstelvezetését is – a magas parapeten elhelyezett ablakokon keresztül nyeri. Az ablakok alacsonyan elhelyezett kilincsekkel nyílnak. Az ablakok alatti zónába öltözőszekrények és padok kerültek.

Tömegformálás, terepre helyezés, telepítés és megközelítés

A lejtős terepen való legegyszerűbb építésnek a szintvonalakkal párhuzamos, minél egyszerűbb, kompaktabb tömeg elhelyezése tűnt a legegyszerűbb megoldásnak. Az általános falukép–védelemről szóló rendelkezéseknek megfelelve, valamint ezt a Waldorf oktatási szellemiségével ötvözve, a főbb helyiségekre 30 fokos tetőzet került, melynek vápái a hegy felőli oldal felé 2 százalékban lejtenek. Az iskola a telek felső részén, a visegrádi úthoz közeli hátsó telekhatárhoz közel, a kötelező hátsókert megtartásával épült meg. Akadálymentes megközelítése a Hrabinai útról történik. A hatóságokkal való egyeztetések értelmében a ház tűzoltóautóval való közvetlen megközelítése nem szükséges. Távlati szándék, hogy az épület s majd a teljes komplexum a későbbiekben megközelíthető legyen a felső, visegrádi útba torkolló kiszolgáló út felől is. (A támfalak közé helyezett tereplépcső ennek a másodlagos megközelítésnek a kezdeménye.)

A teljes kiépítés, a tájba illesztés megoldása

Az iskola távlati tervei szerint idővel a teljes oktatási egység kitelepülne a falu szélére. A teljes program – óvoda, alsó, középső, felső tagozatok, műhelyépület – megvalósításához azonban a jelenlegi telekhez további egy telket kell majd csatolni. A mostani I. ütem – mint az alsó tagozat - így egy rendszer első, debütáló elemeként is értelmezhető, ezért annak diszpozíciójánál magasabb rendű gondolatokat is figyelembe kellett venni.

A telepítés – a Waldorf iskolák telepítési hagyományaival ötvöződve - egy több évszázados pilisszentlászlói emléket idéz meg - a szentlászlói domb tetejére épült, ma a falu szélén található pálos monostort (melynek köveiből a török-kori pusztítás után később a barokk templomot is emelték). Ez a párhuzam abból a különös helyzetből ered, hogy a falu jelentős kulturális intézményei a falu peremére kerültek.

A Waldorf iskola jövőbeni, teljes kiépítése tehát alapvetően egy belső, nagy udvar körüli diszpozíciós rend szerint történik majd. Az óvoda kissé leszakadó épülete a korosztály önállóságát is hivatott jelezni, mindamellett, hogy így ez az épület is külön udvart kaphat. A leendő iskolakomplexum épületeinek belső szervezése a monostor szervezésének kifordítottja: itt az oktatási termek néznek majd a belső udvar felé, a „kerengők" pedig a külső gyűrűbe kerülnek.

Az iskola I. ütemének megformálására a jelenlegi falukép védett, tájjellegű épületei közvetett hatással voltak. Emellett a Helyi Építési Szabályzat által előírtakat is maradéktalanul teljesíteni kellett, valamint szem előtt kellett tartani a Waldorf pedagógia egyén- és közösségközpontú, autonomitást hangsúlyozó alapelveit.

A beépítés módja és mértéke – figyelembe véve a pálos kolostor és a templom történetiségét, diszpozíciós elvét – igazodik a településen kialakult hagyományokhoz, illetve – a skurcból látás elve alapján – illeszkedik a hagyományos utcaképhez. Az oktatási egységek fölé emelt tetőzetekkel pedig illeszkedik a homlokzatok ritmusához, és figyelembe veszi az övezetek szerinti besorolásokat.

A HÉSZ ide vonatkozó része (röviden összefoglalva), 30-45 fokos magastetővel rendelkező, tört fehér vakolatarchitektúrájú, szürke (esetleg fekete) lábazatú épület megépítését irányozza elő. Az első, legegyszerűbb formálás – egy hosszirányú nyeregtető - egy fa-lerakat, vagy áruház képét kölcsönözte volna az épületnek. Egy fél-nyeregtetős megoldás pedig rengeteg plusz felesleges (tető)teret eredményezett volna. A véglegesen kialakított tetőforma összetolt (vagy összeragadt) pilisi lakóházakat idéz meg, a rendeltetésből eredő tömeget oldja, tagolja, mindamellett, hogy szimbolizálja a pedagógiából eredő szuverenitást is, illetve műhelyszerű megjelenése a benne folyó alkotómunkát vetíti ki. Fontos megemlíteni azt is, hogy az iskola épülete, így annak lejtő felőli főhomlokzata – a telek peremszerű helyzetéből fakadóan – a falu felől erős skurcból látszódik, mely a hegyoldalba sűrűsödött parasztház - sor megjelenést tovább erősíti.

Akadálymentesség

Az iskola egy darab akadálymentes parkolóhellyel rendelkezik, közvetlenül a kapubejárat mellett, ahonnan akadálymentes sétány vezet át az iskola előtti fedett térre. A főbejárat szintén akadálymentes, rámpát itt nem kellett építeni. Az épület legfőbb helyiségei akadálymentesen elérhetők, továbbá az épület rendelkezik akadálymentes mellékhelyiséggel is. A padlóburkolatok csúszásmentesek.

Tereprendezés

Az épület tervezésekor a megrendelők a legkisebb mérvű tereprendezésre és terepalakításra törekedtek. Az iskolaépület hegy felőli oldalán szögtámfal épült, melyhez egyik oldalról az iskola épülete csatlakozik, másik oldalról pedig a természetes lejtésű terep. A szomszédok felé egyrészt azonos terepszinttel, másrészt pedig támfallal kapcsolódik a telek.

Természeti állapot változásának mértéke

A telken a megelőző nyáron gyomirtást és tisztítást végeztek. Az iskola tervezése során elsődleges szempontok között szerepelt, hogy az épület a lehető legmegfelelőbben illeszkedjen a tájba: fontos szempont volt, hogy a jelentősebb növények, növénycsoportok megmaradjanak, valamint a természetes tájon ne keletkezzen seb. Ezért az épületet – rézsűk vagy egyéb durva beavatkozások elkerülése érdekében – belesüllyesztettük a természetes lejtésű terepbe úgy, hogy annak zavartalan működése és szabályozott paraméterei betarthatóak legyenek. Az iskola Hrabinai útról való megközelítése egy lejtőre ültetett gyalogjárdán, déli irányból való megközelítése pedig egy közel lejtésre ültetett tereplépcsőn keresztül történik. Az építés a vízviszonyok és a növényzet tekintetében tehát nem okozott változást, a hegy felől érkező csapadékvizet pedig az épület alapteste mellett kiépített rendszer vezeti el.

Valkai Csaba