XXX. Országos Urbanisztikai Konferencia – konferenciabeszámoló

November 14-én immár 30. alkalommal rendezték meg az Országos Urbanisztikai Konferenciát, amely a Magyar Urbanisztikai Társaság megbízásából az Urbavis szervezésében valósult meg, fókuszában pedig az alulhasznosított városi területek hatékony, fenntartható és kreatív hasznosítása áll, különös tekintettel az innovatív kék-zöld infrastruktúrák alkalmazására. 

A többi mint 200 fő részvételével, 60-at meghaladó szekcióelőadással megvalósult konferencia célja az volt, hogy a városfejlesztés aktuális kihívásainak megvitatásában közelebb hozza egymáshoz a köz- és versenyszféra, illetve a civil és akadémiai terület jelentős döntéshozóit és szakértőit, továbbá, hogy együttesen keressék a választ arra, hogy hogyan lehet az „aranytartalékként" emlegetett, használaton kívüli és alulhasznosított területeket a városok vérkeringésbe visszaintegrálni mind társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból, valamint hogyan lehet fenntartható módon fejleszteni a különböző infrastruktúrahálózatokat.

A konferencia helyszíne az impozáns óbudai Flashback Studio volt, amely az egykori harisnyagyár területén található és jelenleg kreatívipari és kulturális tevékenységeknek ad otthont, jól kidolgozott szolgáltatás-mixekkel felfegyverkezve várja az érdeklődőket: fotóstúdió, esküvő- és konferencia helyszín.

A konferenciát Salamin Géza a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke és az Urbavis Kft. alapítói, Teveli-Horváth Dorottya és Szőllőssy Anita nyitották meg.

A nyitó plenáris előadásokon felszólalt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, és Erő Zoltán, a főváros főépítésze is, ahol megosztották gondolataikat a barnamezős fejlesztésekről és az önkormányzatok ebben betöltött szerepéről. Hangsúlyozták, hogy a barnamezős területeken olyan fejlesztéseknek kell megvalósulnia, melyek során az adott városképhez illő, a helyi igényeknek megfelelő, kompakt, zöldfelülettel ellátott területek jönnek létre. A prezentációkban főként a bécsi megoldásokat emelték ki követendő példáként. Az előadások visszatérő témája volt, hogy a budapesti barnamezős területek hasznosítását alapos előkészítésnek kell megelőznie.

A plenáris szekció második felében a piaci és a vállalkozói megközelítések kerültek előtérbe. Salamin Géza szerint a stratégiákban megfogalmazott céloknak hatékonyan kell reagálnia a városok aktuális kihívásaira, továbbá a megfelelően alátámasztott területi tervezés kulcsfontosságú, amelyben a jól kialakított struktúra és a szakemberek szerepe nélkülözhetetlen.

Pusztai-Nagy Dorottya, a LIVING szolgáltatásfejlesztési vezetője hangsúlyozta, hogy az új ingatlanfejlesztések során a barnamezős területek kiemelt szerepet kapnak, mivel kedvező elhelyezkedésük a befektetők számára is vonzó. Azonban az ipari műemlékek és az értékmegőrzés szempontjai különös figyelmet igényelnek, melyeket a LIVING is szem előtt tart a fejlesztései során. Az előadás kitért a közösségi terek jelentőségére is: egyre inkább felértékelődnek azok a szabadidő eltöltésére alkalmas terek, melyek kibővítik a lakók élettereit, és ezzel az életminőségüket is javítják.

A plenáris szekciót Takács Ágnes, a SolServices projektfejlesztési vezetőjének előadása zárta, mely a napelemparkok ökológiai hatásait elemezte. Cáfolta a gyakori “félelmeket", hiszen körültekintő tervezéssel a napelemparkok akár pozitívan is hathatnak a környezetre: például az ökológiai sokszínűség megőrzése és fejlesztésének érdekében madárodúk, “méhrezervátumok" kerülhetnek kialakításra. Kiemelte továbbá, hogy olyan területeken létesítenek napelemparkokat, melyek barnamezős területnek tekinthetők, agrárművelésben túlhasznált területeknek számítanak.

A konferencia délelőtti programja szekcióelőadásokkal folytatódott. A három szekcióblokk előadásai az alulhasznosított területek hasznosítási lehetőségeit, az aktuális energetikai és regionális kihívásokat, valamint az ezekre adott innovatív válaszokat mutatták be.

Az “Alulhasznosított területek fejlesztésének területi és gazdasági hatásai, ipari örökségvédelem és ingatlanfejlesztés" című szekcióban főként a barnamezős fejlesztések lehetőségei, a már megvalósult sikeresnek tekinthető fejlesztések és az ipari örökségvédelem került fókuszba. A résztvevők megismerhették a Ganz-negyed közösségi alapú projektjét, a keszthelyi Reischl Sörház megőrzésének és átalakításának lehetőségeit, és az Óbudai Gázgyár rehabilitációját (a ma már jól ismert Graphisoft Park). Az előadók kiemelték a barnamezős területek megújulásában meghatározó szerepet játszó civil és közösségi kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fejlesztések valódi igényekre reagáljanak. Továbbá szó esett az olyan, közvetetten a barnamezős területekhez kötődő kisérőjelenségekről, jelenleg is zajló folyamatokról, mint például a zenei underground rap szubkultúra kiszorulása a belvárosi területekről és ennek (barnamezős) térhasználati következményeiről.

Az “Épületenergetikai innovációk, energiaközösségek, klímaváltozás és klímaalkalmazkodás városi környezetben" szekció a városi terek energetikai kihívásaira és a klímaváltozásra adott válaszlehetőségekre összpontosított. Az első előadás a barnamezős területeken megvalósuló közösségi energiahasználatot és a helyi közösségek fenntarthatóságban betöltött szerepét mutatta be. Ezt követően a hallgatóság kelet-közép-európai példákon keresztül ismerhette meg az energiaközösségek szerepét a települési reziliencia erősítésében, valamint a szélenergia települési környezetben történő alkalmazásának fejlesztési és szabályozási kihívásait. Napirendre került a budapesti lakótelepek energetikai felújításának komplexitása is, különös tekintettel az épületek fizikai adottságainak és az energiahatékonysági beruházások kapcsolatára. Végezetül az energiaszegénység térbeli megjelenését elemezték Szeged példáján keresztül.

A “Regionális központjaink és vidéki térségeink megújulása, regionális egyenlőtlenségek és aktuális tendenciák" szekció előadásai a Kárpát-medence regionális fejlődési folyamatait és azok határon átnyúló összefüggéseit vizsgálták. Kiemelt témák között szerepeltek a nagyvárosok mint a regionális fejlődés motorjai, valamint a vidéki térségek „hátországként" betöltött szerepe. Az előadások foglalkoztak a külhoni magyarság társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásával, különösen a településszerkezeti változások és azok hatásainak tükrében. A határon átnyúló mobilitás és gazdaságfejlesztési stratégiák is fontos szerepet kaptak, amelyek a szomszédos országok és Magyarország kapcsolatát erősítik. A szekció utolsó előadása a rövid ellátási láncok térbeli eloszlását, valamint az élelmiszertermelés és a turizmus kapcsolatát vizsgálta a Balaton biorégió példáján keresztül. Az előadások átfogó képet adtak a Kárpát-medence regionális sajátosságairól, valamint a külhoni magyarság meghatározó szerepéről ezekben a folyamatokban.

A délután egy plenáris kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, mely „Az önkormányzatiság jövőbeli működési modelljei" címet viselte, résztvevői Dr. Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára, Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke, Őrsi Gergely, Budapest főváros II. kerület polgármesetere, Kreicsi Bálint, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, Janiczak Dávid, Ózd polgármestere, Kovács Tamás, Szeged Megyei Jogú Város gazdasági alpolgármestere és Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere voltak. A beszélgetés során az önkormányzat jövőbeli működésének négy kulcsfontosságú területét vitatták meg: a finanszírozáshoz kapcsolódó kérdésköröket, az ehhez kötődő aggályokat, a társadalmi háttért, a jogi ügymenetet és a területi együttműködésekhez fűződő aktuális kérdéseket, lehetőségeket. A kerekasztal célja volt, hogy olyan innovatív és sikeres példákról halljunk, amelyek túlmutatnak a hagyományos megoldásokon, és hozzájárulnak a hatékonyabb és fenntarthatóbb közszolgáltatások kialakításához. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár eltérő problémákkal szembesülnek és sok esetben helyspecifikus kihívásokkal kell megküzdeniük, mégis a jövőbeli fenntartható és hatékony önkormányzati működési modell egyik elengedhetetlen feltétele a részvételiség, a helyi közösségek aktív bevonása. Külön hangsúlyt kapott a finanszírozási struktúrák fenntarthatósága, valamint a társadalmi és jogi mechanizmusok összehangolása.

A kerekasztalbeszélgetéssel párhuzamosan a “Fejlődési irányok és részvételiség várostérségeink tervezésében" című szekció zajlott, ahol az előadások témája főként Budapest városrégiójának aktuális építési, közlekedési és társadalmasítási kérdései köré szerveződtek. A részvevők a fenntartható építési trendjeket, a közlekedési kihívások megoldásának lehetőségeit, valamint a társadalmasítás hatékonyságát befolyásoló intézményi és végrehajtási kereteket. Külön figyelmet kapott a kerékpáros rekreációs terek fejlesztése és a közösségi média szerepe a városfejlesztési programokban, hangsúlyozva a lakosok aktív bevonásának fontosságát.

Ezt követően további két szekcióelőadás sorozat vette kezdetét.

A “Hatékony és fenntartható városi ingatlanvagyon-gazdálkodás" kiemelten foglalkozott a stratégiai helyiséggazdálkodás jelentőségét és az alulhasznosított ingatlanok problémáival. Az előadások során Bécs és Budapest lakásállományának átalakulását, valamint a földszinti zónák és a közösségi részvétel szerepét is elemezték. Emellett bemutatásra került a kereskedelmi ingatlanok hatékony hasznosítása, amely az önkormányzati helyiséggazdálkodás fontos eszköze lehet.

Az “Egyetemek és más furcsa ingatlanpiaci állatfajták" szekció a fenntartható ingatlanfejlesztés innovatív megközelítéseit tárgyalta, különös tekintettel az egyetemek és önkormányzatok szerepére. Az előadók bemutatták a Corvinus Gellért Campus terveit, az Ybl Kar építészeti kísérleteit, valamint a gyakorlati integrált ingatlanmenedzsment és a 2023-as Év Balatoni Háza díjazottjainak tanulságait. A szekció hangsúlyozta az energiahatékonyságot, a közösségi tervezést, és a városi szövet revitalizálását, és bemutatta, hogyan támogathatják az ingatlanok a közösségek fejlődését és az oktatást a fenntarthatóság jegyében. A szekció célja volt továbbá, hogy bemutassa, miként alakíthatók ki olyan együttműködések az egyetemek, önkormányzatok és más szereplők között, amelyek elősegítik az energiahatékonyságot, javítják az életminőséget, valamint segítik a közösségek és a városi terek összhangját.

A “Helyi innováció alkalmazása különböző kontextusokban" szekció a mesterséges intelligencia városfejlesztési alkalmazásait vizsgálta, különös tekintettel azok hazai környezetben történő hasznosíthatóságára. A vidékfejlesztési témák között szerepelt a helyi identitás és kötődés kérdése, valamint a vidéki területek gazdasági és kulturális potenciáljának kiaknázása. A szekció hangsúlyozta, hogy a technológiai innovációk és a közösségi folyamatok együttes alkalmazása kulcsfontosságú a fenntartható településfejlesztés érdekében.

A délutáni program záró duplaszekciói a fenntartható közlekedésfejlesztést, zöldfelület-gazdálkodást, infrastruktúrafejlesztést és a város- illetve térségi tervezés aktuális kihívásait tárgyalta. A három szekció bővítése (“duplázása") és a szekciók iránti nagy létszámú érdeklődés egyik oka, hogy a fenti témák jelenleg a várostervezés és az urbanisztika legégetőbb kérdései közé tartoznak, és a szakemberek nagy érdeklődése miatt kiemelt figyelmet kaptak.

A közlekedési szekció egyik szekcióvezetője Vitézy Dávid volt, aki az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre invitálta az előadókat. A szekció főként az agglomerációs közlekedési problémákra és várostérségi igazgatási kérdésekre koncentrált, mint a budapesti agglomeráció térszerkezeti átalakulásai, az ingázók közlekedési attitűdjeinek alakulása, valamint a szuburbanizáció és közlekedési kapcsolatok összefüggései. Kitekintésként a kolozsvári metróprojektet is megvizsgálták, amely a fenntartható közlekedési stratégiáját példázza. A második "felvonás" a fenntartható közlekedési megoldások városi szintű alkalmazásaira fókuszált. Szó esett az igényvezérelt közlekedési módok városi és vidéki hasznosításáról, a mikromobilitási eszközök, például a rollerek szabályozásáról és használati szokásairól, valamint a kerékpártárolók innovatív kialakításáról. Az előadások után interaktív beszélgetés zárta a szekciót, amely arra kereste a választ, hogy milyen új kutatási és tervezési irányok lehetnek relevánsak a közlekedéstervezés jövőjében.

A “Részvételiség, taktikai és társadalmi várostervezés és -fejlesztés, városhasználók a térben" szekció előadásain olyan projektekről esett szó, amelyek a taktikai urbanizmus, közösségi alapú ingatlanfejlesztés és a városi terek újragondolásának fontosságát hangsúlyozták. A szekciók célja volt, hogy bemutassák, miként alkalmazkodhat a várostervezés a megváltozott felhasználói igényekhez, mint a sétálhatóság, biciklizhetőség és kompaktság, valamint hogyan segíthetik elő a különböző társadalmi csoportok, például nők, gyerekek és idősek szempontjainak figyelembevételét. A részvételi tervezés és a taktikai urbanizmus révén gyors, költséghatékony beavatkozásokkal javíthatóak a városi környezetek, miközben a közösségi jóllétet elősegítő, élettel teli terek kialakítása is előtérbe kerül. A szekció rávilágított arra, hogy hogyan hozhatók létre rugalmas, alkalmazkodó városi terek, amelyek minden polgár életminőségét javítják.

A “Fenntartható zöldfelület-gazdálkodás, zöld- és kék infrastruktúrafejlesztés városainkban" szekció előadói bemutatták, hogyan járulnak hozzá a zöldterületek, vízvisszatartó rendszerek és egyéb természetalapú megoldások a fenntartható településfejlesztéshez. A klímaváltozás hatásainak mérséklésére irányuló intézkedések, mint az extrém időjárási jelenségek és hőhullámok kezelése, egyre fontosabb szerepet kapnak a városokban. Kihangsúlyozásra került a víz értékként való kezelésének fontossága, a zöld- és kék infrastruktúrák fenntartásának kihívásai, valamint az önkormányzati gyakorlatban alkalmazott jó példák. A fókuszban a fenntarthatósági szempontok érvényesítése és a stratégiai tervezés áll. A szekció célja volt, hogy előmozdítsa a tudásmegosztást és a szakmai párbeszédet a fenntartható városi környezetek kialakításában és fenntartásában. A jó példák között szerepeltek a városi farm-modellek, ökológiai zöldfelületek, intézménykertek szerepe és az esőkertek használata a városi villámárvizek hatásainak kezelésére. A szekció kiemelte az innovatív megoldásokat, amelyek hozzájárulnak a városok rezilienciájának növeléséhez és a környezeti kihívások kezeléséhez.

A konferencia záró plenáris ülése és díjátadója következett. Vitézy Dávid plenáris előadásában a közlekedés aktuális trendjeit és ezek fővárosi közterületekre, lakhatásra és parkolásra gyakorolt hatását elemezte. Kiemelte a fenntartható közlekedési módok, vagyis a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás növekvő jelentőségét, valamint a közterületek emberközpontúbbá alakításának fontosságát. Rámutatott a parkolási problémák és a zöldfelületek közötti konfliktusokra, illetve az autóhasználat visszaszorításának szükségességére a belvárosi területeken. Az előadás hangsúlyozta a közlekedési és lakhatási fejlesztések összehangolásának fontosságát, valamint jövőbeli megoldásokat. Az előadás zárásában a jövőbeli fejlesztések lehetséges irányairól beszélt, mint például az intelligens közlekedési rendszerek, az elektromobilitás és az integrált várostervezési megközelítések.

A mozgalmas és tartalmas konferencia egy kisüzemi sörkostólóval zárult, a résztvevők egy kézműves prémium sörkóstolón vehettek részt, amelyet a First Craft Beer biztosított. Az 5 tételes kisüzemi sörkóstoló során az újpesti (barnamezős)iparterületen készült sörkülönlegességeket lehetett megkóstolni. A sörkóstoló alatt, a konferencia utolsó programrészeként kihirdették a poszterszekció nyerteseit. A poszterszekcióra a MUT diplomadíjas hallgatói pályázhattak és a legkiemelkedőbb alkotások kerültek díjazásra. A rendezvény a szakmai párbeszéd mellett lehetőséget biztosított a résztvevők számára, hogy egy kellemes, kötetlen környezetben zárják a konferenciát.

Urbavis Kft.