Design/Formatervezés

Zsidró Hajszalon belsőépítészeti kialakítása - Árkád, Győr

1/15

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
látványterv
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
látványterv
1/15

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

látványterv

Zsidró Hajszalon belsőépítészeti kialakítása - Árkád, Győr
Design/Formatervezés

Zsidró Hajszalon belsőépítészeti kialakítása - Árkád, Győr

2007.02.05. 10:13

Belsőépítészet: Hutter Ákos, Rétfalvi Donát (PTE, PMMK, Tervezés tanszék)

Bevásárlóközpontban kialakított üzletek belsőépítészeti kialakításával már foglalkoztunk mielőtt a hajszalon tervezésének nekifoghattunk. Ha ebben a munkában nem láttunk volna több lehetőséget az eddigieknél, talán nem rugaszkodtunk volna a feladatnak ekkora lelkesedéssel, mivel eddigi tapasztalataink szerint az ebben a konstellációban fennálló körülmények szorítása ritkán eredményez minőséget, még kevésbé progresszív építészeti produktumot.

Ebben az esetben mégis lehetőségünk volt a „kísérletezésre". Ami egyrészt következett abból, hogy ez a funkció ebben a megjelenésben még „kakukktojás" a hazai plazák világában, nem volt kialakult, adaptálandó arculat, másrészt német-magyar belsőépítész zsűrit kellett meggyőzni a koncepció korszerűségéről, minőségéről (ami hol előnyt, hol hátrányt jelentett). Természetesen a befektető kellő nyitottságára is szükség volt a tervezés során.

Az üzletlánc belsőépítész koordinációja eleinte kételkedett a funkció működőképességében az adott üzlethelyiségben és a befektető által kívánt kapacitással. De meggyőzhetőnek bizonyultak, amit elsősorban annak köszönhetünk, hogy a design elsöprő sikert aratott az első egyeztetésen. Ezután már „csak" a befektetői érdekeket (kapacitás, funkcionalitás) és az üzletlánc előírásait kellett összeegyeztetni. Az arculat, design töretlen útja azért külön öröm, mivel a klienssel való első egyeztetésen elhangzott, hogy nincs elképzelés a megjelenésre, tegyünk javaslatot. De az irány „valami" könnyen befogadható, ami a befektető bevallottan konzervatív ízléséből, valamint üzleti megfontolásból következett. Ezután az első ötletterv, ami homlokegyenest ellentétben állt a megrendelői elképzeléssel, viszont nagyon közel állt a megvalósult állapothoz, adott zöld utat a tervnek a belsőépítészeti egyeztetéseken és megteremtette a közös hangot az üzletlánc és a befektető között.

Funkció

Az üzlethelyiség ~120 m2 alapterületű, amelyen 11 fodrász munkahely, 4 hajmosó kapott helyet egy térben a recepcióval és várakozótérrel. Szeparálva kozmetikai helyiséget, műköröm építő boxot, 2 szolárium helyiséget alakítottunk ki a szükséges szociális blokkal. Az üzletlánc elvárása volt, hogy a járulékos funkciók (kozmetika, szolárium stb.) minél intimebb kialakítással készüljenek. Ezzel szemben a fodrászatnál lényeges volt a nyitottság - az üzletben folyó tevékenység maga bírjon hívogató erővel, reklámértékkel - másrészről szakmai (fodrászati) szempontból az intimitás volt igény.

A koncepciót nagyban befolyásolta az üzlet déli homlokzata, ami teljes hosszban (14,90 m) utcafronti üveghomlokzat.

Ennek eredménye a portál mögé állított 12,50 m hosszú pengefal. A fal hangsúlyos eleme a térnek. Funkcióját tekintve egyrészt a fodrászállásoknak ad helyet a belső tér felé, másrészt árnyékolóként, kirakatfelületként fordul az utca felé.

Alkalmazott anyagok

A tervezés során felmerülő anyagoknál a funkcionalitás és az ebből következő arculat következetes megtartása volt a fő cél. A szalonban folyó tevékenység szigorú technológiájának alárendelt anyaghasználat koncepcionális elem volt.

A funkcionalitást és technológiát hirdető design a külföldi példákat szemlélve teljesen általánosnak tekinthető esztétikai kategória.

A technológia által támasztott főbb követelmények a tisztíthatóság, ellenállóság a vízzel és különböző kemikáliákkal szemben, homogén felületek, időtálló anyagok és a jó fényviszonyok megteremtése, ami a munkakörülmények befolyásolásában az egyik legfontosabb elem. A megfelelő intenzitású fény megteremtése mellett a színhelyesség és homogén, szórt megvilágítás kialakítása volt elengedhetetlen. A déli üveghomlokzat nem könnyítette meg az ideális fényviszonyok létrejöttét a szalonban. A már említett pengefal akadályozza a napfény direkt bejutását a fodrászállásokhoz.

Amivel sikerült a szalonban folyó munkát nagyban segítő homogén és a színeket is helyesen visszaadó általános fényviszonyok megteremtése, az a feszített fényáteresztő álmennyezet fölé helyezett világítás. A munkaállások fölött húzódó Barrisol membrán 1,20m szélességben, 12,80m hosszban homogén felületként húzódik 2,70m magasságban. A kis belmagasság miatt erőteljes hatást gyakorol a fodrászhelyek környezetében kialakuló fényhatásokra, amelyek nagyon közel állnak a természetes, napfény által létrehozott viszonyokhoz.

A bútorfelületek magasfényű, fújt fehér festést kaptak, amelyek tükröződéseikkel, vízhártya hatású felületeikkel a tér hatásos elemévé váltak.

A design és funkció egységét hivatott szolgálni az alkalmazott önterülő padlóburkolat. A praktikum – homogén, jól tisztítható, ellenálló anyag – esztétikummá válik.

A felületek fehér színben, de különböző - fényes és matt - minőségben jelennek meg, ami elegendő játékot ad térnek, a tükröződés, a visszavert fény által.

A bútorok kiválasztása is maximálisan a belsőépítészeti koncepció szerint történt. Az olasz fodrászati bútorokat gyártó Maletti cég designerei Ross Lovegrove, Philippe Starck valamit Didier Gomez, akinek „Look" fodrászszékei a szalon meghatározó elemei lettek, kiállítási tárgyként sorakoznak a térben.

A kezdeti koncepció egy „steril", tiszta munkahely megteremtése, ami az ott folyó tevékenység magas színvonalára, precizitására utal, és azt segíti. A fehér felületek által meghatározott tér nyugvópont a bevásárlóközpont kaotikus világában. A többi üzlettel ellentétben itt akár egy-két órát is eltölthet a vendég.

A „tiszta" térben a mozgás hangsúlyosabbá válik, a használók a kompozíció részeként jelennek meg, élettel töltik meg azt. A térben történő eligazodás könnyebbé, az üzenet érthetőbbé válik. A kirakat helyett a fehér felületeken elhelyezett monitorok kommunikálnak a vendégekkel, amelyek hangsúlyos elemei a koncepciónak.

A bevásárlóközpontok arculata nagyon sok emberhez eljut, és hatást gyakorol rá. Ezt a tényt a munka során mindvégig szem előtt tartottuk, nem üzleti szempontból - ezt megtette helyettünk más - építészeti szempontból.

szöveg+fotó Hutter Ákos


 

Belsőépítészet: Hutter Ákos, Rétfalvi Donát (PTE, PMMK, Tervezés tanszék)
Épületgépészet: Vígh Szabolcs
Látványterv: Ádám Miklós, Simon Zsolt
(„Look" fodrászszék: Didier Gomez, Maletti Group)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.