A Láthatatlan Iskola – Zahari Tünde diplomaterve
A Láthatatlan Iskola mentorprogram kiterjesztésére készített diplomamunka szándéka nem kevesebb, mint a láthatatlan láthatóvá tétele. Azoknak a gyerekeknek készül, akik nem illenek be az állami oktatási rendszerbe, gazdasági helyzetük révén nem kapnak ma esélyt, elveszettek a társadalmunkban. Zahari Tünde diplomamunkája a Debreceni Egyetemen, debreceni helyszínre készült.
1980-as évek, Dongó tíz év körüli kisfiú, aki tehetsége ellenére nehezen illeszkedik be. Őt nem lehet poroszos nevelési és oktatási módszerekkel segíteni. Szabadságra, megértésre és figyelemre vágyik, amit otthon nem kap meg. Szívesen csavarog a Fényes udvari lakótelepen. A tízemeletes betonmonstrumok között egy kóborló gyerek láthatatlanná válik. Nem veszi észre senki, hogy szívesen időzik az épületek tetején. Játék vagy lelki problémák miatt kockáztatja életét? Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című filmje a korszak oktatási rendszerének hibáira világít rá, amelyek részben még aktuálisak. Számomra viszont ennél sokkal mélyebb mondanivalót tartalmaz. Majdnem mindenkinek volt Dongóhoz hasonló barátja, ismerőse, aki tehetséges, de senki nem érti meg és senki nem foglalkozik vele.
Egyes lakótelepek 2020-ban is rejtenek szociális problémákat, mivel a szerényebb anyagi körülmények között élő nagycsaládosok sokszor itt lelnek otthonra, gyakran 30 m2-en 5-6 fő osztozik, ami feszültséget generál a család életében. Az iskola sok gyermek számára menedéket jelent az otthoni problémák elől, de mi történik délután? Mi történik azokkal a gyerekekkel, akik nem engedhetik meg maguknak a drága korepetálásokat, a táborokat, a sportedzéseket vagy egyszerűen nincs esélyük a nyugodt tanulásra, senki nem segít nekik a házi feladatukban? Hol kaphatja meg Dongó a figyelmet, amit minden gyermek megérdemel? Mivel tudjuk jobbá tenni, azoknak a gyermekeknek az életét, akiknek gondjai láthatatlanok a társdalamunkban? Faludy György LXXXVI. szonettje jól érzékelteti a gyermekkori tapasztalatok fontosságát:
Gyermekszobámról nem beszéltem néked.
Mindig azt hittem, hogy az ablakok,
a kőerkély, hol varjak raktak fészket,
a tükör, hol egy kisfiú lakott,
a vén koldus a falrepedésekben
ágyam felett, mackóm, száján a sok
mocsokkal (többször kásával etettem),
s a rolóban leskődő farkasok: –
hogy mindez nem tűnt el, mint többi múltam,
de a felrobbant házban most is ott van,
s meglátod, mihelyst kinyitod az ajtót,
a kisfiút a tükörben, a mackót,
mindent, mi volt s mi most is kitart csendben
az idő dühödt hullámai ellen.
A debreceni Láthatatlan Iskola Ágnes, Flóra, Kristóf és Vanda kitartó munkája révén egy önkéntes mentorprogram keretében segít az átmeneti otthonban élő gyermekek korrepetálásában. Ők és a további mentorok is játékos, közvetlen és személyre szabott módon próbálják kihozni a gyermekekből a legtöbbet. A munkájuk nem csak az iskolai időszak végéig tart, táborok és extra foglalkozások keretében biztosítják a gyerekek tanszüneti kikapcsolódását is. A Láthatatlan Iskola, minden gyermek számára saját mentort biztosít, így a gyermekek heti pár órában kizárólagos figyelmet kapnak. A mentorprogram a Dongóhoz hasonló gyermekeknek is hasznos lenne, azoknak a gyermekeknek, akik órákat bicikliznek magányosan a Fényes udvari lakótelep parkjában, akár esik az eső, akár fúj a szél.
A Fényes udvart már Térey János, Jeremiás avagy Isten hidege című verses drámájában is egy tragédiát átélt kisfiún keresztül mutatja be. Nem véletlen ez a drámaisága a helynek, hiszen egykor temetőnek adott otthont, majd a panelesítés következtében új, feszültséggel átitatott beépítés alakult ki. A „kiserdőnek" nevezett rész teljesen leszakadt a lakótelep életétől, teret engedve az értékes, intenzíven fásított zöldterület szemétlerakatként való elpazarlásának és kerülendő helyé vált. A magányt kedvelő Dongó is a terület elhagyatottsága miatt kószálhatott arra.
Ismétlődően felmerülnek a házgyári lakótelepek problémái a túlzsúfoltság, a közbiztonság és az élhetőség szempontjából. Az általam választott lakótelep záró tömbjének megbontása és szétvágása révén a beépítés szellősebb lehetne és a „kiserdő" révén új lehetőségeket adna a lakótelepnek. Az igény az emberek részéről érződik, már csak bátorság kell a változtatáshoz. A „kiserdő" remek esélyt biztosítana a Láthatatlan Iskola láthatóvá tételéhez, egy alig észrevehető menedék jöhetne létre, amely megtartja a helyhez hű feszültséget, de önmagában átmenetet képez az épített és a természet között, ahol még Dongó is elvonulhat, de mégis megkaphatja a segítséget, amire szüksége van.
Az iskola épített jellegét a panel oldalon az esetleges panel megbontásból származó újrahasznosított vasbeton belső tartószerkezeti falak adják. Az erdőre fókuszáló rész leköveti a terep adottságát, beépítési vonalának megtörése, a ragasztott fa keretszerkezet és fa pillérei által beleolvad a környezetbe. A rétegelt lemez burkolatok és bútorok is a költséghatékonyság és a fa megjelenést szolgálják. Az alternatív iskola természettel való kapcsolata Maria Montessori módszeréhez, a terek játékossága pedig Herman Hertzberger Montessori iskoláihoz vezethető vissza. Az oktatás nem áll meg az épületben, hanem kitelepül az „kiserdőben" elszórt stégekre, fokozva a szabadság érzetét és erősebb kapcsolatot létesítve az apró természeti közeggel a lakótelep mellett. A belső labirintusszerű kialakítása a gyermeki fantázia kibontakozását segíti, a létrejött boxok használata mindig az adott gyermek vágya szerint alakul.
A Láthatatlan iskola célja egy menedék biztosítása minden gyermekek számára, egy olyan alternatív kiegészítő oktatási intézmény létrehozása, ahol a gyermekek megtalálhatják a számukra szükséges foglalkozás terét, legyen az elvonulás, játék vagy tanulás.
Zahari Tünde
Szerk.: Somogyi Krisztina