Futás és építészet – Tóth Adrienn diplomamunkája
Személyes indíttatásból született Tóth Adrienn, a Debreceni Egyetem építészhallgatója diplomamunkája: futás, természet és építészet viszonyát vizsgálja. Hogyan segítheti az építészet a természetben futást anélkül, hogy a környezetbe jelentősen beavatkozna?
Témaválasztás
A futás számomra sokkal többet jelent a kedvelt szabadidős tevékenységnél: ez jelenti számomra a testi-lelki feltöltődést, az énidő hasznos eltöltését, azáltal, hogy a városi közegből, a szürke hétköznapokból kiléphetek a természet világába, ahol szabadnak érezhetem magam. Segít a mindennapi stressz levezetésében, és amellett, hogy új impulzusok érnek, általa az egészséges életmódra is figyelmet tudok fordítani. Futás közben lehetőségem nyílik megfigyelni a minket körülvevő szép dolgokat, ahogy a különböző hanghatások, illatok, talajadottságok, időjárási viszonyok is mind hatással vannak rám közben.
Diplomamunkámmal célom az volt, hogy építészeti-tájépítészeti eszközökkel egészítsem ki a természetet, hogy finom beavatkozásokkal teremtsem meg azt az ideális környezetet, amely mások számára is motiváló lehet, melyet bárki sajátjának érezhet. Tágabban vett célom, hogy munkámmal ösztönözzem az embereket egy egészségesebb, boldogabb élet megélésére.
Helyszín
A tervezési helyszín szülővárosom, Hajdúböszörmény körüli határterület, ahol változatos tájkörnyezet található. Hajdúböszörmény a Hajdúság és Nyírség találkozásánál fekszik, kétbeltelkes településszerkezet jellemzi, melynek legfőbb jellegzetessége az elliptikus, majdnem kör alakú belső városmag sűrű beépítettsége, amelyet széles sávban ugyancsak körkörös formában kertségi övezet vesz körül. A településtípus felfedezése, tudományos bizonyítása Györffy István néprajztudós nevéhez fűződik, aki Hajdúböszörmény esetében írta le először ezt a jellegzetes szerkezetet. A város további sajátossága a négy égtáj felé vezető keresztutca, és az íves vonalvezetésű utcák.
Koncepció
Az izgalmas településszerkezet körül egy kör alakban áramló tájszerkezetet figyeltem meg: körcikkek és koordináták határozzák meg az itt lévő földterületeket. A tájkörnyezet egy kör alakban áramló mozgást hordoz magában, amely a futás folyamatával is szorosan összefügg. A futás az útról és a futóról szól, semmi más nem kell hozzá, csak egy futócipő és némi elszántság. Tudatos anyaghasználattal szerettem volna felhívni a figyelmet a természetben fellelhető hiányokra, ugyanakkor a tájba illeszkedés is fontos része volt a koncepciónak, mely során stációkat hoztam létre. Ezek a stációk a természet kiegészítései, funkciójuk van, feltűnőek, de nem hivalkodóak.
Útvonal
A futás útvonalát a saját tapasztalataim, benyomásaim ihlették. Alapvetőnek tartom a futás közbeni tájékozódást, kikapcsolódást, a különböző jeleket, ahol időt is mérhetünk. A tervem során 8 stációt hoztam létre, ez egy negyedmaraton távolságának felel meg, ezen az útvonalon vezetem végig a nézőt:
1. Kapu: motívum, a város és szántóföld határa, itt érkezek meg a természetbe. Egyszerű szerkezetet hoztam létre, melyet kidobott kerítések deszkáival burkoltam, felhívva a figyelmet az újrahasznosítás fontosságára.
2. Gödör: a futás közben előforduló akadályok szimbóluma. Kavicsfeltöltéssel tettem biztonságosabbá a hatalmas gödröket.
3. Kilátó: a pihenést és tájékozódást szolgálja, illetve egy elszáradt fa új életét jelenti. Az acélszerkezet kiemeli, de átvitt értelemben erősíti is.
4. Nézőpont: célja a szép tájra fókuszálás, védelem az erős napfény/eső ellen, és a pihenés. Újrahasznosított faelemeket használtam kialakításánál.
5. Installáció: a városszerkezet ihlette, egy elemzés eredménye, a felfedezés élményét szimbolizálja. Funkciója a védelem, kikapcsolódás.
6. Híd: elsősorban funkcionális szerepe van, az akadályok áthidalására szolgál.
7. Spirál: belső út szimbóluma, futás közben mindig van egy mélypont, amikor kezd fogyni az energiánk, ha ezt átlépjük, újult erővel haladhatunk a célunk felé.
8. Csónakázó: egy jelenleg elhanyagolt terület, a városvezetés terveiben szerepel annak felújítása, egy szabadidőpark létrehozása. Egy vízió eredménye, itt térek vissza a természetből a városi közegbe, újra emberek között vagyok, a futás véget ér.
Jövőbeli terv
Az útvonal tervezése során további pontokat is kijelöltem, szeretném, ha létrejöhetne egy valós városi kezdeményezés, ha kialakulna egy futóközösség, melynek tagjai figyelmet fordítanának a stációkra, akár a karbantartásukat is felügyelnék, és kedvük szerint bővítenék, alakítanák azokat. Egy saját platformot is el tudnék képzelni, ahol a közösség tagjai megoszthatják egymással tapasztalataikat, és egy saját logó, jel jöhetne létre, ami szintén az összetartásukat erősítené, mások számára is inspiráló erővel bírhatna.
Tóth Adrienn
szerk.: Fürdős Zsanett
17:06
Ami tetszik: Adrienn, Ön jó térdesigner és formatervező, érzéke van ahhoz, amit más - különösen futás közben - talán nem is venne észre, hogy értelmezze a világot, és a legnagyobb dolog számomra, hogy célul tűzi ki egy olyan nevezetesség létrehozását, amely egyszerre látványosság, közösség, és ráadásul fejleszthető is. Ami nem tetszik (sajnos, ebből van több), ezért ezeket inkább sorszámozom (a sorszám nem jelent fontossági sorrendet): 1. A koncepció leírásánál engem személy szerint zavart a "stáció" használata, mert szinte azonnal arra következtettem, hogy a tervezett nevezetességet egy jelképrendszerrel kívánja létrehozni. A "stáció" nekem a jézusi szenvedéstörténethez kapcsolódik, aminek ehhez semmi köze, de visszatetszést kelthet emberek hitében. Egy jó mű célja ritkán a botrányokozás. 2. Nagyon kevés jelét láttam annak, hogy maga "építész", és az ebben a minőségben szerzett bonyolult analitikus és szintetizáló képességét mutatja be éppen egy diplomamunkában. Ez egy remek tájépítész diploma (ne tévessze meg a táj után az építész használata, ez egy másik hivatás), nem pedig "építész". Feltételezem, maga ennél ambíciózusabb. 3. Néhány tervezett állomás teljesen jelentéktelen, felesleges, vagy teljesen más tartalmat hordoz: a kapu szinte felismerhetetlen, a gödör tereptárggyá építése nem csak felesleges, de mivel csak az egyik keréknyomot örökíti meg, kizárja az út egyszerű helyreállítását, így megszűnésre van ítélve ebben a formában, a híd jellegtelen, az "installáció" egy esővédő napvitorla körül egy rakás hulladékvas, aminek a céljára nem lehet rájönni. Ne legyen trendi, ha az értelmetlen! 4. Feltételezem, kapott valamiféle képzést a mérnöki tudományokból is, de úgy látom, ez magát különösebben nem zavarja, ha egy design megalkotásáról van szó. Kérem, fogadja el, hogy a létrehozott építész műnek nem csak illik, de kötelező biztonságosnak, tartósnak, mindenki ember számára használhatónak lennie. Pár példa: a kilátó kötél"korlátja" balesetveszélyes, a kilátó középső tartóoszlopának megálmodott termett fa megfelelősége épületszerkezeti szempontból erőteljesen vitatható (ne szégyenkezzen, ez még Makovecz bácsinak sem ment mindig), a híd keskeny és korlát nélkül veszélyes, a spirál keskeny és nincs kapaszkodó korlát, a csónakázó tó futórámpa korlát nélkül egy életveszélyes gyilokjáró. (Korlátok nélkül ezek az állomások nem valósulhatnak meg. Tudom, hogy futóállomásokat és környezetet tervezett, de ezek a művek a létrejöttük után elkezdik a saját életüket is élni, nem zárhat ki - különösen a határban - más, a tervezettől eltérő használatot, hogy mondjuk idős emberek botra támaszkodva sétáljanak arra). 5. Egy apró, de kellemetlen tárgyi és méretezési tévedés van mindjárt az elején, a kapunál. A "30/50 fa stafni váz" valójában egy 30/100 mm méretű deszka (a méret legyen egybehangzó a kótával, a "stafni" legyen zárléc, vagy párnafa, mérettől függően, a szöveges méretnél legyen mértékegység). Ezt azért hozom szóba, mert a terv lényege, hogy egy alkotást az egyik mérnök papírra vet, és azt a másik mérnök nem csak hogy megérti, de csak egyféle alkotást tud belőle megépíteni. Ehhez a szakmai és ábrázolási szabatosság elengedhetetlen. Összegezve: fenntartom, bár nem az én kompetenciám, hogy maga tehetséges, de menjen el elképzeléseinek megfelelő tervezőirodába megtanulni a mérnöki szakmát (épszerket, hatósági előírások betartását, megépíthetőséget). Szerintem maga alkalmas erre, sok sikert a hivatásához.