A Balatoni Urbanisztikai Műhely második találkozója

2024. november 29-én, Vonyarcvashegyen tartja második talákozóját az idei év elején megalakult Balatoni Urbanisztikai Műhely. Az aktív szakemberekből, szakértőkből és térségfejlesztőkből álló csoport feladatának a Balaton agglomerációs kihívásainak, konfliktusainak és kríziseinek preventív kezelését tartja.

Itt az ideje, hogy a Balatont ne csupán a víz/üdülőkörzet/turizmusipar szentháromságból kiindulva vizsgáljuk, hanem 200 km kerületű, 300 ezer lakosú élettérként, annak szerves hátországával (Hinterland), a csodálatos kultúr-tájjal, ezzel az ostromlott köztulajdonnal együtt. Egy félmilliós (vagy Észak és Dél felosztással két 250 ezres) településszövetet látunk, ahová sokan úgy áramlanak ki a nagyvárosi környezetből, hogy közben high-tech infrastruktúrát is elvárnak. Nem véletlenül tekinthetünk a Balaton-régióra akár szalagtelepülésként (Balatonváros) is. Mindez tájhasználati, tájépítészeti kérdések sorát is felveti (amelyek közül egyelőre a zártkert-probléma hangosodott ki), van, ahol már regenerációban kell gondolkodni, van, ahol a stratégiai fejlesztés, van, ahol az alkalmazkodás a fő kérdés.

Ez a sok-sok, egymást átfedő identitáskörzetből és együttműködési zónából felépülő régió (nagytérség) nem ötletszerű, elszigetelt, a hagyományokhoz nem kötődő fejlesztéseket, eseti és elemi szintű problémakezelést érdemel, hanem sajátos összefüggésrendszereinek megismeréséből és megértéséből kinövő magas szintű, sokszereplős együttműködést, a szokásos hierarchikus és intézményi logika helyett a bevonás, a részvételiség kultúrájára építve.

A Balatoni Urbanisztikai Műhely az összetettség kezelésére, a helyes diagnózisok megalkotására, a rendező elvek azonosítására és a helyes kérdések megfogalmazására kíván vállalkozni, a helyismeret és a szakértői tudások együttes mozgósításával. Szerepfelfogásunk szerint a települések, a helyi közösségek, a gazdasági szereplők és a különböző irányítói szintek „kritikus barátjának" szeretnénk látni és láttatni magunkat. A „mi", azaz az érintett közösségek érdekét igyekszünk hosszú távon képviselni a privát érdekek túlhajtásaival, az egész térség harmóniáját és versenypozícióit fenyegető fejleményekkel szemben.

A Műhely alakuló ülésének a vezérgondolata az volt, hogy a Balaton-régióban egyre kevésbé vagyunk képesek az urbanizáló erők irányítására. A társadalom szereplői, a helyi lakosok, a vállalkozók, a politikusok és a szakértők önállóan tűznek ki célokat, emiatt a tervezés is válságban van. A helyi adottságokhoz nem igazodó elképzelések egy része átszivárog a gyenge vagy kifáradt kontrollmechanizmusokon, elvéve a forrást, az esélyt és a levegőt más szereplők organikusabb építkezése elől. Erősödik tehát a környezet (és az épített környezet) értékvesztése, a koordinálatlan urbanizálódás és szétterülés a természeti vonzerőben gazdag település-közi és „hátországi/agglomerációs" identitáskörzeteket amortizálja, használja el és fel, lopakodva, de megállíthatatlanul.
Ebben a rendszerben a korábbi többször módosított szabályozás önmagában nem képes segíteni. Meg kell találni azt a közös nyelvet, gondolkodásmódot és eszközrendszert, amely a párbeszéd, az együttműködés kultúráját építi. Új megközelítésekre, módszerekre, a tervezés innovációjára, közös nevezők, igazodási pontként elfogadott szabályok megalkotására van szükség. A Veszprém EKF Bakony-Balaton kulturális és közösségi fejlesztési legjobb gyakorlatok folytatására és kiteljesítésére.

Ebben az irányban szeretnénk továbblépni a második találkozónkon, úgy, hogy el lehessen mozdulni nagyon gyakorlati, két lábbal a földön járó megoldások felé is.

Ezekről a kérdésekről egyeztetnénk a Műhely második találkozóján: 2024. november 29-én pénteken 15 órakor Vonyarcvashegyen, a Vonyarcvashegyi Művelődési Ház és Könyvtárban (Vonyarcvashegy, Fő u. 64, 8314).

Napirend:

1. Polgármesterek, helyi önkormányzatok és helyi közösségek a Balatonért: mik a szemléleti kiindulópontjaink?
(Pali Róbert, Vonyarcvashegy polgármestere, a Balatoni Szövetség frissen megválasztott elnöke)

2. Paradoxonok csapdájában. A korábbi Balaton-szemlélet meghaladásának esélyei
(Gauder Péter, BUM)

3. Teremtett attrakciók okos tervezése – aknák és sikerkritériumok, települési receptek
(Z. Karvalics László, BUM, IASK/FTI, Kőszeg)

4. Problématérkép a Hinterland-kérdésről, ami a BUM3 találkozónak lesz részletes, moderált napirendi pontja.

5. A Nyugat-Balaton (és szűkebben: a keszthelyi kistérség) mint BUM-mintaterület?
Milyen kísérleti programokra és hogyan tehető alkalmassá ez a régió?
(Beszélgetés)

6. BUM: a szerveződés következő lépcsőfoka

Kik vagyunk?

A Balaton Urbanisztikai Műhely egy aktív szakemberekből, szakértőkből és térségfejlesztőkből álló együttműködő csoport, amely különböző szakmák képviselőit tömöríti. A Balaton agglomerációs kihívásait, konfliktusait és kríziseit preventíven, sokféle tudás összehangolásával kezeljük. A Balatoni Fejlesztési Stratégiát (BFT) aktualizálható, rugalmas eszközként látjuk, amely képes reagálni az időközben felerősödő jelenségekre és változásokra, és hozzáigazítható a folyamatosan változó prioritásokhoz.