Épületek/Örökség

Budapest Bauhaus időkapszulája: a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

1/24

A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.

Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.

A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.

Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.

Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.

A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.

Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.

Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.

Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.

Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.

A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták a gazdasági világválságot követő években.

7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.

Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.

A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.

Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.

A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.

Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.

Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.

Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.

Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.

Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.

A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.

A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.

Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.

?>
A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.
?>
Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.
?>
A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.
?>
Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.
?>
Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.
?>
A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.
?>
Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.
?>
Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.
?>
Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.
?>
Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.
?>
A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták  a gazdasági világválságot követő években.
?>
7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.
?>
Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.
?>
A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.
?>
Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.
?>
A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.
?>
Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.
?>
Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.
?>
Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.
?>
Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.
?>
Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.
?>
A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.
?>
A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.
?>
Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.
1/24

A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.

Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.

A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.

Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.

Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.

A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.

Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.

Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.

Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.

Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.

A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták a gazdasági világválságot követő években.

7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.

Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.

A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.

Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.

A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.

Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.

Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.

Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.

Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.

Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.

A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.

A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.

Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.

Épületek/Örökség

Budapest Bauhaus időkapszulája: a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

2021.02.07. 17:02
1/24

A budai hegyvidék Pesthidegút felé tartó völgyében, a főváros beépített területének akkori határán, 90 éve született meg a Napraforgó utca egyedülálló épületegyüttese.

Az utca északi végén Barát Béla és Novák Ede reprezentatív villája nyitja a házak sorát. A sokáig élénk sárga színű épület a közelmúltban kapott új vakolatot.

A 17-es számú villa az utca kert felé forduló épületeinek jellegzetes példája. Hajós Alfréd építészmérnök munkája, akinek nevét a legtöbben még 34 évvel korábbról, hazánk első olimpiai bajnokaként ismerhetik.

Az art deco motívumokkal díszített Tauszig-Róth-féle ikerház.

Az utca középső szakaszán apró park készült, ami szemközt, az Ördög-árok patak feletti gyalogoshídban folytatódott. A forgalom így már számottevő lett, ezért a hidat hamarosan lebontották.

A 9. számú, Kertész K. Róbert által tervezett ikerház két lakását mai tulajdonosa egybe nyitotta, megtartva a kert eredeti, kettéosztott jellegét.

Az ikerház az utolsó részletig az építéskori állapotban van.

Az időutazás a belső térben is folytatódik, a ház eredeti stílusában a mai igényeknek is maradéktalanul megfelel.

Az utca közepének parkjában emlékkő áll. Részben a későbbi ikerház-egyesítés miatt is, az alkotók és a házszámok feltüntetése csak részben pontos.

Az utca 1931 novemberére lett hivatalosan is kész. Az akkor ültetett fák mára teljesen felcseperedtek, és a nyári félévben jótékonyan el is takarják a kerti homlokzatok egy részét.

A Münnich Aladár tervezte 10. ház. A kis telkekre épült, letisztult küllemű, de igen korszerű épületeket nem titkoltan követendő példának szánták a gazdasági világválságot követő években.

7. házszám, Vágvecsei Wellisch Andor. Az utca telkei a kísérleti jellegnek megfelelően egységesen 100 négyszögöl (∿360m2) területűek, de a kertvárosi jelleg megőrzése miatt a beépíthetőség 25 százalék maradt, a telekhatártól 3m távolság megtartásával.

Hatalmas teraszával és utcai tájolásával a maga módján a 8. számú villa is különleges, az utca három ikerházának egyike.

A 8. szám másik oldala. Ezzel együtt a legtöbb épületet Kozma Lajos jegyzi, de szám szerint így is csak hármat. A legtöbb építész egy-egy épületet tervezett.

Egységes házsor, közel egy évszázad után is mintaszerű állapotban.

A szintén Kozma Lajos által jegyzett 5. számú villa kerti homlokzata.

Ugyanez a ház szintén nyitott az utca felé is. A Napraforgó utca név az építők szándéka szerint a korszerű, minden napszakban benapozott lakásokra reflektál.

Ablakok 5-ről 7-re. Kozma Lajos és a szomszédos épületet tervező Vágvecsei Wellisch Andor világainak találkozása.

Borbíró (Bierbauer) Virgil munkássága, a 4. számú ház mellett a két évvel korábban induló Tér és Forma folyóiratból, és a hét évvel később megszülető új építésügyi szabályzat egyik kidolgozójaként is ismerős lehet.

Minden kapu mellett egységes táblák informálják az utca látogatóinak egyre népesebb körét.

Az egy legpatinásabb, de stílusában talán a leginkább "külön életet élő" 9-es házszámú épület, teljes egészében téglával burkolt homlokzata.

A 2. számú házat Wälder Gyula a Feneketlen-tó partján álló neobarokk ciszterci gimnázium után, de még évekkel a Madách téri boltívet tartalmazó épületegyüttes előtt tervezte.

A háromszögletű erkélyek a ház egyedi díszei.

Az 1. számú villa szinte teljes egészében az Ördög-árokra, és a szemközti domboldalra tájolt. Benne a hazai szecesszió egyik legismertebb építésze, a Gresham-palotát is megálmodó Vágó László egyik utolsó művét láthatjuk.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Címkék:
Bauhaus, Budapest

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Pasarét

Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.