A ferihegyi repülőtér két legújabb épületének hétköznapjai

A fővárosból indulva, vagy onnan érkezve ma is a Liszt Ferenc repülőtér kettes terminálja fogadja az utazókat. A dr. Herczegh Károly és dr. Jaklics Ervin tervezte régi terminálépületek között, azoktól látványosan eltérő formavilággal épült fel 2011-re az új központi utasforgalmi csarnok, a SkyCourt, azaz az Égi udvar.

Az induló utasok a biztonsági ellenőrzést követően érkeznek a központi csarnokba, ahonnan a terminál összes járata elérhető. Az épület formavilágát kidolgozó Tima Zoltán mellett a KÖZTI több más építésze, főként Németh Tamás és Molnár Tibor is dolgozott a végső terveken.  

A csarnok repülőtérre néző oldala egyetlen, mintegy ezer négyzetméter felületű, függesztett üvegfal, amin keresztül egyedülálló panoráma nyílik a repülőtér korábban zárt, üzemi területére.  

A 14 egyforma szegmensből álló tető fehér burkolata alatt háromszög keresztmetszetű rácstartók képezik a teherhordó szerkezetet. Egy-egy főtartó teljes hossza 80 méter (ebből 15m a csarnokon kívül), és összesen 286 darab könnyű acélcsőből áll. Statikai tervei a Kész Ipari Gyártó Kft-nél készültek. A padló alatti szint labirintusában a poggyászok automatizált fotószalag-rendszere dolgozik.  

Az üvegfal szemközti oldala, a reptéri tűzoltóság épületéből nézve. A repülőtér átadása óta, azaz 74 éve éjjel-nappal működik, még az 1956-os forradalom idején sem volt ez alól kivétel. A különböző karbantartási és fejlesztési munkákat az üzemeltető a forgalom fenntartása mellett végzi.  

A tetőfelület városi oldalának íve, homlokzattá válva, egészen a földig ér, ide néhány vészkijáraton kívül nem is nyílik kapu vagy bejárat. Ennek oka, hogy a csarnok -egy összekötő folyosót leszámítva-  már a reptér szigorúan ellenőrzött belső területének része, ide pedig még az ott dolgozók is minden alkalommal csak teljes átvizsgálás után léphetnek be.  

A SkyCourt két szintje közül az alsón főként a kereskedelemé a főszerep. Az üzletek száma és kínálata a bevásárlóközpontokhoz hasonlóan állandóan változik, a világ nemzetközi repülőtereire szakosodott bolthálózatainak jó része jelen van itt is.

A csarnok alapterületének mintegy felét lefedő második szint a hosszabb várakozás helyszíne. Itt ma már nem csak éttermek működnek, de a 2020-as évekre játszósarok, és exkluzív váró is létesült.  

A tetőt tartó 16 méter magas oszlopok egy része a földszinten körbejárható. A Nyugati pályaudvar elkészülte óta, azaz bő száz év kihagyás után készült újra hasonló óriási méretű utascsarnok hazánkban.

A csarnok nyugati oldalán 2017-ben kezdődött nagyszabású építkezés: az új mólóépület messzire benyúlik a forgalmi előtérre, számos új utashíddal várva a növekvő forgalmat.

A 2018-ban átadott B jelű móló tervein szintén a KÖZTI csapata dolgozott, Tima Zoltán vezetésével. Az építészeti koncepció itt merőben eltér a csarnokétól: az áthaladó utasok számára az élménydús pihenés helyett az információátadás került a középpontba, ami rendezett, minimalista hátteret igényelt.  

Az új épületrész hossza mintegy kétszáz méter, alig ötödével kevesebb az Országház szélességénél. A belső teret három egyforma műszaki blokk szakítja meg, itt kaptak helyet a mosdók, és velük szemben a zárt utashidak, valamint lépcsőházak bejáratai.

A teherhordó vasbeton vázat itt nem rejtették el, sőt, a belsőépítészeti kialakítás leghangsúlyosabb elemei ezek.

A külső homlokzatot a fehér acélfelületek és vízszintes ablaksávak határozzák meg. Az utashidak mellett és alatt lehetőség van a hagyományos, buszos beszállításra is a távolabbi állóhelyek felé, míg az épület alatt a repülőgépekhez kapcsolódó kiszolgálójárművek kaptak fedett parkolót.

Mint minden modern terminálon, itt is teljesen elkülönítve mozognak az induló és érkező utasok. Utóbbiak kiszolgálására dedikálták a móló alsó szintjét, aminek szerkezete egyedi módon az indulási szint vasbeton padlóján függ.

Az 'érkezők' folyosója belülről. Ez a tér lényegesen egyszerűbb, hiszen a leszálló utasok már várakozás nélkül, egyenesen a kijáratokhoz tartanak. Az információs táblák és kijelzők nemzetközi sztenderdek szerint, alapos tervezés után kerültek a helyükre, utólag kiplakátolt instrukcióknak itt nincs helyük.

Miután az érkező utasok áthaladtak az egyirányú biztosítókapukon, a terminál szabadon látogatható, földszinti terébe érkeznek. A két régi terminál között a SkyCourt alsó, fedett térben is lehetőség van átjárásra: a 14 főtartó által részekre osztott folyosó hagyományosan kisebb kiállítások helyszíne, de néhány mosdó és személyzeti bejárat is nyílik innen.

A karakteres megjelenésű épületek ma is a főváros nemzetközi kapui, amik sikerét jelzi, hogy az elmúlt évek előre nem látható körülményei, és hullámzó utasszámok mellett is végig eredeti állapotban maradtak, nem volt szükség kisebb átépítésre sem. Egyszer talán a városba vezető út is ennek méltó folytatása lesz.