Vakolt hőszigetelő rendszerek: szempontok és buktatók
Rendszerek, szempontok, buktatók és a színezőpigmentek használata – Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője a homlokzatok hőszigeteléséről, azok legismertebb megoldásainak részleteiről beszélt. (x)
Milyen hőszigetelő rendszerekről beszélhetünk?
Kékesy Péter: A kérdés jogos, hiszen szinte minden épületszerkezetet lehet hőszigetelni, a magastetőt, lapostetőt, padlót, födémet stb… Mi most a homlokzatok hőszigeteléséről beszélünk, azok közül is a legismertebb megoldásról, az úgynevezett „vakolt hőszigetelésekről". Ezeknek az a lényege, hogy a homlokzatra rögzített hőszigetelő lemezek egy felületerősítő réteg közbeiktatásával hagyományos, színezett vakolt felületképzést kapnak.
Milyen szempotokat kell figyelembe venni hőszigetelés során?
K.P.: A tervezés szakaszában a szigetelendő falazat hő- és páratechnikai tulajdonságainak figyelembevételével kell megválasztani a beépítendő anyagokat, azaz a hőszigetelő rendszer típusát. A kivitelezés során be kell tartani a gyártó (a rendszergazda) által közreadott kivitelezési előírásokat. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az alkalmazott rendszer engedélyében (NMÉ) foglaltakat is maradéktalanul be kell tartani. Az NMÉ nemcsak az alkalmazható anyagokat sorolja fel, hanem bizonyos esetekben azok beépítési módját is pontosan megszabja. Emellett pontosan kell ismernünk az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásait is, mivel itt is találunk olyan szabályokat, melyeket a hőszigetelés során be kell tartanunk.
Tervezés közben mik lehetnek a buktatók?
K.P.: A tervezés fázisában a leggyakoribb hiba az, hogyha nem a megfelelő anyagokat választják (és vásárolják meg) – mondjuk a páraáteresztő rendszerekre rossz páraáteresztő vakolatot terveznek. Ez kikerülhető, ha a rendszergazda ajánlásait követik. Nem szerencsés a túl vékony (3-4 cm-es) szigetelés sem, mert annak ellenére, hogy valamivel olcsóbb, nem igazán hatékony. A túl vastag (>40 cm) sem jó, mert felesleges és csak nagy körültekintéssel szabad választani.
A leggyakoribb hiba, ha az árak lefaragása céljából nem rendszert építenek be – ilyenkor a működés bizonytalan és a garancia elmarad. A kivitelezők és az építtetők általában sok kivitelezési szabályról még csak nem is tudnak, ami azért baj, mert a kivitelezési hibák egy része nemcsak esztétikai problémákat okoz, hanem rontja a hőszigetelés hatásfokát is.
A fal páraáteresztő tulajdonságait hogy befolyásolja – amennyiben befolyásolja – a hőszigetelés?
K.P.: Általánosan elterjedt tévhit, hogy a polisztirol hőszigeteléssel „becsomagoljuk a házat". Független vizsgálatokkal igazolták, hogy a falak a belső térben keletkező párának csak néhány százalékát képesek átengedni, függetlenül attól, hogy akár szigetelés nélküliek, akár kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelést kaptak. Természetesen a falakon vándorló (viszonylag kicsi) páramennyiségnek akadálytalanul kell átjutnia a szerkezeten, azaz minden esetben páratechnikailag kifelé nyitott szerkezetet kell tervezni. De annak a hiedelemnek, hogy a falak „lélegeznek" vagy bármi más módon jelentős hatásuk lenne a beltéri páraviszononykra – semmi alapja sincsen.
Mit jelent a színezőpigmentek használata a hőszigetelésben?
K.P.: A színezőpigmenteket tulajdonképpen nem is a hőszigeteléshez, hanem az azt védő és az esztétikus megjelenést biztosító vékonyvakolatok előállításához használják. A legtöbb esetben – a megfelelő és állandó minőség elérése érdekében – a vakolatokat gyárilag színezik. A színezőpigmenteknek több típusa van (szerves és szervetlen pigmentek). Léteznek olyan kötőanyagok, melyekhez nem keverhető mind a két fajta, ezért a vékonyvakolatok típusától függően a színek választéka eltérő lehet. A színek átgondolt és tudatosan megtervezett használata nagymértékben hozzájárulhat a homlokzatok esztétikájának javításához – gondoljunk csak a panelfelújításokra.
A felújításoknál a különböző történeti szerkezetekhez milyen hőszigetelés javallott?
K.P.: Egyszerű épületfelújítások esetén nincs sok különbség az új építésekhez képest. A történeti szerkezetek és a műemlék-, vagy műemlék jellegű homlokzatok hőszigetelése viszont nem egyszerű feladat. Ennek az egyik oka az, hogy a műemlékvédelmi hatóság nemcsak az eredeti homlokzati megjelenés megtartását írhatja elő, hanem a korhű anyagok alkalmazását is. Ilyen szempontból sokszor már a cement is koridegen, mesterséges anyagnak minősül, nem beszélve a műgyanta- vagy szilikongyanta kötőanyagú színezővakolatkról. A fenti okok miatt gyakran fordul elő, hogy a történelmi szerkezetek hőszigeteléséről le kell mondanunk.
Ezekben az esetekben kézenfekvőnek tűnhet a falak belső oldali hőszigetelése. Tudni kell azonban, hogy a belső oldali hőszigetelés súlyosan károsíthatja a falszerkezetet, hiszen ebben az esetben a hőszigetelés pontosan a többé-kevésbé állandó hőmérsékletű belső tértől „vágja el" a falakat, amik ilyenkor jóval nagyobb igénybevételeknek lesznek kitéve, mint szigetletlen állapotban.
(X)