A pécsi kulturális főváros-pályázat építészeti kulcsprojektjei

A Kulturális Főváros-program fejlesztéseinek zöme Pécs belvárostól keletre eső városrészében összpontosul...

A Kulturális Főváros-program fejlesztéseinek zöme Pécs belvárostól keletre eső városrészében összpontosul. A terület - annak ellenére, hogy elhelyezkedése a városban kedvező - folyamatos lepusztulási pályán van. A forgalmas Rákóczi út, valamint a hatalmas parlagon hagyott területek a Búza téren drasztikusan elkülönítik a belvárost a közvetlen környezetétől. A keleti városrész elvesztette minden fontos funkcióját, és ez a funkciókiürülés már érezteti hatását a belváros szomszédos területein is. Régen e területen volt a távolsági autóbusz-pályaudvar, a Felsőmalom úti kispiac volt a legfontosabb piac, üzemelt a Park mozi és a Balokány-strand, teljes kapacitással működött a Zsolnay-gyár, a Balokány-liget mint közpark látogatott volt.

Mára ezek a funkciók és intézmények vagy megszűntek, vagy a város más területein kaptak helyet. Ma nincs a területen olyan közösségi, gazdasági vagy kulturális funkció, amely jelentős számban vonzaná ide a lakosságot vagy a turistákat. A közelben található egyetemi karok a belváros keleti határát jelzik, és hiába van a beavatkozási terület és a belvárosias jellegű terület egymástól szinte lépésnyi távolságban, a lerobbant területet nem használják az egyetemisták sem. Ez a helyzet változhat meg a Regionális Könyvtár, a Zenei és Konferenciaközpont, valamint a Kulturális Negyed fejlesztéseinek hatására, hiszen ezekkel a projektekkel és a közterületek rehabilitációjával a környék városiasabb jelleget ölt, és a központi szerepkörrel rendelkező kulturális intézményekre, húzóprojektekre alapozva a terület lassan a belváros keleti irányban kibővített területévé válik.

Zenei- és konferenciaközpont

A projekt átfogó célja, hogy otthont teremtsen a városban a szélesen értelmezett zenei kultúra számára, Pécset elhelyezze a nemzetközi zenei élet térképén, valamint a nemzetközi konferenciák piacán. Az épület hangversenyterme kiváló infrastrukturális és technikai adottságával elősegíti a Pannon Filharmonikusok magas színvonalú alkotóművészi tevékenységét; befogadó intézményként erősíteni Pécs és a Dél-Dunántúl széles spektrumú zenei életének megőrzését, s olyan zenei produkciókat hozhat a városba, amelyekért korszerű hangversenyterem hiányában több száz kilométert kellett eddig utazniuk az itt lakóknak.

A nemzetközi zenei élet térképére felkerülni csak magas minőségű, az utóbbi években épült európai koncerttermekhez (Lahti, Luzern, Bochum) hasonló színvonalú hangversenyteremmel lehet. A minőségvezérelt, versenyképes alkotómunka előfeltétele, hogy a Pannon Filharmonikusok a zenekarra akusztikai tervezéssel készült próbateremmel és szólampróbatermekkel rendelkezzék, mely stúdiómunkára, felvételek készítésére is alkalmas, s melyeknek az akusztikai paraméterei hasonlóak a hangversenyteremhez. Az épület a hangversenytermen (konferenciatermen), próbatermeken (szekciótermeken) kívül magában foglalja a Filharmonikusok, illetve a Konferenciaközpont irodáit, a közönség számára fenntartott tereket (kávézó, könyvesbolt, fogadótér stb.), s mindezek kiszolgáló helyiségeit. A központ tervezésére folyamatban van egy nemzetközi tervpályázat kiírása.

Építészeti vázlatok: Patartics Zorán

Zsolnay Kulturális Negyed

A Zsolnay-gyár nagy, a termeléstől jórészt már elhagyott ipari épületegyüttesének revitalizációja néhány éve elindult a műemlék épületek felújításával. A revitalizáció folytatásaként megtörténik a gyár területén lévő tizenötezer négyzetméteres közpark rekonstrukciója; az egykori ipari épületekbe kulturális, oktatási és szolgáltató funkciók települnek. A projekt célja olyan kulturális-művészeti övezet létrehozása a gyár üresen, funkció nélkül maradt épületeiben, mely egyszerre szolgálja és bővíti a város, a régió lakosságának közművelődési lehetőségeit és a kulturális turizmus termékkínálatát, továbbá kitüntetett jelentőségű városfejlesztési célokat valósít meg. A Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával újraértelmeződik a város modern kori jelképe, a Zsolnay-gyár. A gyár egykori alapítója számára a súlypont inkább a gazdasági célokra esett; a mostani projekt megfordítja a sorrendet: a kulturális célok kerültek kezdeményező pozícióba.

A gyár ingatlana városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el, hiszen keleti végpontja a belváros keleti irányú kiterjesztésével létrehozandó új kulturális tengelynek. A gyár déli területén lehetőség kínálkozik egy autóbusz- és személygépkocsi-parkoló kialakítására (Zsolnay-kapu), amely tehermentesítheti az új kulturális tengely és a belváros közlekedését.

A revitalizáció célrendszere az alábbi szempontokat követve épül fel:

A kulturális örökség védelme:
A Zsolnay-gyár épületeinek többsége épített kulturális örökségünk kitüntetett eleme. A gyár termékeivel gazdagon díszített épületek, kerti szobrok, kutak, vázák, a Zsolnay-mauzóleum a magyar vizuális kultúra egyik legsikeresebb korszakának megtestesítői. Felújításuk elodázhatatlan örökségvédelmi feladat.

A kortárs művészet és a kreatív ipar támogatása:
A Zsolnay-revitalizáció a megszűnő ipari termelés helyén a kortárs művészet megtelepedését támogatja. A projekt során meghonosodó új funkciók közül a Kortárs Művészeti Központ és a kreatív ipar inkubátorháza az alkotói folyamatok tárgyi feltételrendszerének biztosításával és a piacra jutás segítésével közvetlenül támogatja a kortárs művészetet.

Művészetoktatás ipari környezetben:
A Zsolnay-gyár legfontosabb tradíciója a termelés élő kapcsolata a kortárs képző- és iparművészettel, építészettel. A Zsolnay-sikerek a technológiai újítások mellett a művészi minőségű formatervező munkának voltak köszönhetők. A művészetoktatási funkció megtelepedése a Kulturális Negyedben a művészet és ipar együttműködésének a reneszánszát indíthatja el.

Közművelődési célok:
A gyár és a porcelángyártás történetének bemutatása (a tervezett új Zsolnay-kiállításon és az ipartörténeti témaparkban) kivételes lehetőséget biztosít a helyi ipar kialakulását, az egyes iparágak tradicionális technológiáit és eszközeit megismertetni szándékozó iskolai oktatási programok számára.

Turisztikai vonzerő-fejlesztés:
A Zsolnay-gyár (és a Zsolnay-mauzóleum) a kezdetektől Pécs egyik turisztikai látványossága volt. A revitalizáció végrehajtásával, a vendéglátó- és szállodaipar megtelepülésével ismét a város egyik nagy turisztikai látványosságává válhat.

Építészeti vázlatok: Rádóczy (f) László

Nagy kiállítótér

A projekt célja a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára, illetve teljes képzőművészeti gyűjteménye elhelyezésére alkalmas feltételek kialakítása a Papnövelde u. 5. számú műemlék épület rekonstrukciójával, összekapcsolva egy új, korszerű kiállítótér megvalósításával. A Modern Magyar Képtár kiállításai jelenleg két, egymástól távol eső épületben működnek, egyenként is elégtelen alapterületen. A bővített állandó kiállítási tér biztosítja az MMK folyamatos, a kortárs művészeti fejleményeket követő gyűjteménygyarapításához elengedhetetlen rugalmas elhelyezési feltételeket. A funkcionálisan kapcsolódó átalakítás és új fejlesztés minőségi változást eredményez a város, a megye, a tágabb régió művészeti szolgáltatásaiban, nemzetközi regionális jelentőséget ad Pécs művészeti intézményeinek, és korrigálja a főváros e területen érvényesülő dominanciáját.

"Nagy Kiállítótér" kialakítása a meglévő épület bővítésével:
A helyreállított műemléképület és az északi városfal közötti udvaron - részben a felszín alá süllyesztve - tervezett, 1130 m2-es, időszaki kiállításokat befogadó, nagy területű és belmagasságú galéria biztosítja a különböző művészetek bemutatásának lehetőségét. Az új bővítményben elhelyezésre kerülő közös főbejárat révén megoldódik az állandó és időszakos kiállítások fogadó, elosztó, közönségszolgálati és közlekedésszervező funkcióinak szervezése is.

Kis galéria kialakítása:
A felújított és átalakított barokk épületben kisebb időszakos kiállítási tér kerül kialakításra, amely kiváltja a jelenleg a Káptalan u. 4-ben működő Múzeumgaléria funkcióit.

Építészeti vázlatok: Kistelegdi István

Regionális könyvtár

A projekt célja egy 6520 m2-es, korszerű, a mai felhasználói igényeknek megfelelő regionális könyvtár felépítése, amely az európai uniós szakmai követelményeknek megfelelően a város és a régió lakosságának információs és dokumentumigényét szolgálja, valamint alkalmas közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is. A zöldmezős beruházásként a város keleti felében, a Zsolnay Vilmos út-48-as tér sarkán felépítendő épületben hosszú távon megoldódik a Csorba Győző Megyei Könyvtár és a Pécsi Városi Könyvtár közös, szakmailag és gazdaságilag is racionális működtetése, egy - országosan is modellértékű - multifunkcionális, emelt szintű szolgáltatási rendszer kialakítása. A "tudásközpont"-funkciót ellátó könyvtár a város és a megye új szellemi-kulturális vonzerejeként hatékonyan hozzájárul a térség humán erőforrásának fejlődéséhez.

Építészeti vázlatok: Kistelegdi István

Közterek és parkok újjáélesztése

Pécs város közösségi terei a kulturális célú revitalizációt követően a mainál lényegesen esztétikusabb és urbánusabb környezetet biztosítanak a lakosságnak és az idelátogató turistáknak. A modern térkialakításoknak köszönhetően a közterek a szabadtéri kulturális események és folyamatok (találkozások, közösségformálás) befogadására nemcsak alkalmasabbá válnak, hanem ösztönző környezetet is biztosítanak kommunikáció és kapcsolatteremtés intenzívebbé válásához.

A közterület-fejlesztési program céljai:

• Közösségépítés, a közterületi kulturális élet fejlődésének elősegítése: a zöldfelületek és közterületek minőségi fejlesztésével és funkcióinak kiteljesítésével olyan terek jönnek létre, ahol a kulturális események megrendezése méltó színvonalon biztosítható, és amelyek vonzóak a városlakók számára, ahová "érdemes kimenni". Pécs éghajlati adottságai lehetővé teszik, hogy a szabadtéri közösségi terek márciustól novemberig a találkozások és kommunikáció meghatározó terévé váljanak.
• A közterek városias jellegének erősítése: minél sokoldalúbban és minél többek által kihasználtak a terek, annál városiasabb egy település. Ennek érdekében vissza kell szorítani a gépjárművek által használt felületek nagyságát, és a lakosságot és a turistákat vonzó, esztétikus tereket kell létrehozni, amelyek elősegítik az urbanizált világra jellemző lüktető és változatos utcai élet kialakulását.
• Települési környezet minőségének javítása, az egyedi építészeti karakter megőrzése: cél a műemlékek állapotának európai szintre hozása, hasznosításuk elősegítése, továbbá a város műemlékileg nem védett építészeti értékeinek megvédése, gondozása. Ennek elérése érdekében el kell készíteni a védendő épületek listáját, valamint meg kell alkotni a város műemlék épületeinek revitalizációját szolgáló stratégiát.
• A város zöldterületeinek, közparkjainak és szabadidős szabadtéri infrastruktúrájának fejlesztése: Pécs belterületén igen kevés az összefüggő zöldfelület, a városi és városrészi jelentőségű parkok területe. Cél egyrészt a meglévő parkok korszerű rekonstrukciója, valamint általában véve a városi faállomány egy részének megújítása, új fasorok telepítése. A parkok átalakításánál cél, hogy minden korosztály számára vonzónak bizonyuljanak.
• A felszín alatti karsztvíz-folyások hasznosítása: a város történetéhez szervesen kapcsolódó csobogók és kutak újraépítése egyaránt szolgál környezetvédelmi, városfejlesztési és turisztikai célokat. A meglévő szökőkutak vezetékes vízforrásának kiváltása és karsztvízzel történő működtetése, gazdaságossági célja mellett szolgálja az elszökő vizek kártételének csökkentését is. A meglévő zöldfelületek öntözése sokkal olcsóbban és környezetbarát módon oldható meg a karsztvíz felhasználásával, mint jelenleg a vezetékes ivóvízből.

Fotók: Pesti András

Szerkesztette: Somlyódy Nóra