Nézőpontok/Kritika

A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

1/4

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

?>
Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
?>
Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
?>
Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem
?>
1/4

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem
Nézőpontok/Kritika

A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

2011.04.20. 08:55

Cikkinfó

Szerzők:
Kemény Mária

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Kemény Mária 250 fekete-fehér fotóval és rajzzal illusztrált kötete 2010-ben jelent meg a Terc Kiadó gondozásában.

A köznyelvben Bazilikának nevezett Szent István plébániatemplom építésének gondolata még a 18. század végén vetődött fel. Az építkezés előkészítése közel fél évszázadig tartott, s ugyanennyi időt vett igénybe maga az építkezés.Ez az átlagosnál jóval hosszabb építéstörténet négy jól elkülöníthető szakaszra bontható.

Az első szakasz a 18. század végétől 1845-ig tart, ebben az időszakban jelölik ki az épület helyét, folyik az adakozás a templom építési költségeire, és az előkészítő munka során néhány érdekes építészeti elgondolás születik a templomra vonatkozóan. Ez alatt a fél század alatt a semmiből új városrész épül, a Lipótváros, amelynek középpontja a templom részére kijelölt terület.

 

Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
1/4
Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város,  történelem
2/4
Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

Kemény  Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem
3/4
Kemény Mária: A Szent István-bazilika — Építészet, város, történelem

 

 

Az építéstörténet második szakasza a Hild József nevével fémjelezhető két évtized. A tervezési megbízást 1845-ben adják ki Hildnek, a tényleges építkezés azonban csak 1851-ben kezdődik el. A kezdettől fogva jellemző pénzügyi nehézségek miatt az építkezés lassan halad, de 1867. március 6-án, Hild József halálakor már lényegében csak a kupola boltozása volt hátra. Ez a kupola azonban sosem épült meg, mert a kupoladob 1868. január 22-én beomlott, Budapest történetének legnagyobb építési katasztrófáját okozva.

A szerencsétlenség következtében újabb néhány év szünet következett az építésben. Ebben az időszakban Ybl Miklós, akire a templom építését Hild halálakor bízták, hosszan érlelte a mai Szent István-bazilika építészeti kompozícióját, amely a fennálló oldalhomlokzatok falain kívül szinte semmit nem tartott meg a Hild-féle templomból. Ybl egészen haláláig, 1891. január 22-ig vezette az építkezést. Ekkor a templom szerkezete, kupolája, külső falazata teljesen készen állt, csupán a belső dekoráció volt hátra.

Ezt a feladatot Kauser József kapta meg, s az ő vezetésével újabb 15 évi munka után jutott el a felszentelésig a templom. Erre 1905. november 9-én került sor.

A hosszú és fordulatos építéstörténet következtében a templom stílustörténetileg is több átalakuláson ment keresztül, ezek a végleges mai formán is érezhetők. Építészettörténeti vonatkozásban azonban nemcsak a stílusegység szempontjából kell értékelnünk e változásokat, hanem azt a kérdést is fel kell vetnünk, hogyan tükröződik a templom formai átalakulásában a század művészetének és társadalmának története.

A tanulmányt Kemény Mária művészettörténész írta - aki 1985 óta kutatja a bazilika történetét - sok eredeti dokumentummal és fotóval (250 fekete-fehér fotó és rajz) illusztráltva.

Kiadó: TERC Kft.
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 240
Formátum: A4
ISBN 978 963 9535 73 2
Ár: 4.200 Ft helyett 3.360 Ft

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.