A TSPC tervei alapján újul meg a Szent János Kórház

Komplex, többéves folyamatban újul meg a Szent János Kórház teljes, közel 150 ezer négyzetmétert felölelő területe: a tervezési feladatokat a TSPC és konzorcium társa a CÉH+ nyerte el.

1887-ben rendelte el a székesfőváros törvényhatóságának testülete a 300 férőhelyes Szent János Kórház építését, amely eredetileg szegényház és a ragályos betegek gyógyítóhelye volt. Ennek az épületnek ma a Hattyú utcánál található emléktáblája. Az 1820-as években a Margit körúton szintén kórház volt, amelyet még Nepomuki Szent Jánosról neveztek el. Itt az 1848-as forradalom alatt már műtő is működött és húsz kórteremben hat orvos dolgozott.

A század végére Buda lakossága nagymértékben nőtt, ezért új kórházra volt szükség. Az építéséhez a Diósárok dűlőt választották helyszínül, ahol egy pavilonrendszer kialakítása mellett döntöttek. Kezdetben öt osztállyal indult el a munka a diósároki épületekben: sebészet, belbeteg, gyermekbeteg, bőr- és bujakóros betegek és szembeteg osztály létesült, majd hamarosan fiókosztályként szülő és nőbeteg, gyermekragály és vegyes osztályokat is alapítottak. 1903-ban épült Wodiáner Albert tehetős vállalkozó adományából a lábadozó betegek részére készült pavilon. A későbbiekben a technológia és a tudományág folyamatos fejlődésével az igényekhez igazodva: 1910-ben Röntgen-laboratórium létesült, 1917-ben pedig központi laboratórium, valamint 1918-ban megalakult az ország első ortopéd sebészeti osztálya. A századfordulótól kezdve a kórház a technikai bővülés mellett, már kiemelkedő tudományos eredményeket is felmutatott.

Mostanra a Szent János Kórház épületegyüttesének felújítása, modernizálása egyértelműen szükségessé vált. Az intézmény évi közel egymillió orvos-beteg találkozás helyszíne, Észak- és Közép-Buda lakossága mellett 125 környező település lakóinak ellátását is biztosítja. 

„Az egykor korszerűnek számító, pavilonos rendszerű, domboldalra, teraszos rendbe épített műemléki védettségű épületek sajnos már nagyon rossz állapotban vannak; a megrendelői szándék a teljes és egységes felújításra fontos lépés a magyar egészségügy számára" – mondja Kádár Mihály építész, a TSPC tulajdonos-ügyvezetője. „Mára hatalmas a különbség a kórházban dolgozók szaktudása, odaadása és a munkakörnyezetük között, ezt a különbséget szeretnénk az építészet eszközeivel enyhíteni. Célunk egy modern, jól szervezett épületegyüttest megtervezni, amely ötvözi a Szent János kórház építészeti örökségét a modern orvostudomány méltó körülményeivel."

A közel 50 épületből álló kórház fejlesztése kiemelt kormányzati projekt, teljes megújulását hosszú ideje várják a budapestiek. A 14 hektáros területen teljes egészében, komplex rendszerként újul meg a közműhálózat; a közlekedési, parkolási és betegszállítási rend kialakítása is komoly feladat lesz. A kórház a felújítás alatt is biztosítja a betegellátást.