A volt NDK-nagykövetség átalakítása
"Az áttervezés során az eredetileg kétemeletes ház újabb visszahúzott emelettel bővült, igazodva a környező épületek magasságához és tömegéhez. Az épület teljes belső kialakítását az építés óta eltelt évtizedek alatt megváltozott igényeknek eleget téve terveztük át." - írja a Stefánia Park Irodaházról Winkler Barnabás, az épület tervezője.
A Stefánia úton 1968-ban keletnémet tervek alapján épült az NDK követségi épülete. A kettészakított Németország újraegyesítése után rövid ideig itt működött az egyesített német követség is. Az épületet a német kormány alkalmatlanság miatt néhány év használat után eladta. Többszöri tulajdonosváltás után került az IVG Development Hungary fejlesztőtársaság tulajdonába. Az új tulajdonos megbízásából alakítottuk át az egykori követségi épületet 2007-2008-ban irodaházzá.
Az áttervezés során az épület külső látszóbeton pilléreit felújítva és a szerkezetileg szükségtelennek bizonyult vízszintes merevítő elemeitől megfosztva, az épület monolit vasbeton födémszerkezeteivel nagyrészt megtartottuk. Két, a Stefánia útra merőleges tengelyre szimmetrikusan elhelyezkedő – lépcsőházat, felvonót és WC-csoportot magába foglaló – új blokkal oldottuk meg az épület belső vertikális forgalmát ill. a bériroda területeket kiszolgáló vizesblokk szükségletét. Az áttervezés során az eredetileg pinceszinttel rendelkező, földszint és kétemeletes épület újabb visszahúzott emelettel bővült, igazodva a környező épületek magasságához és tömegéhez. Az új szintet körbefutó tetőterasz keretezi, a faburkolatú pihenőterület felett az épület szerkezetéből kinyúló, árnyékoló konzolok védik a homlokzatot az erős napsugárzástól. A terasz mellvédje – az eredeti vasbeton párkány hatását védendően - keret nélküli edzett üvegből készült.
A markáns látszóbeton pillérek mögötti homlokzatok szürke árnyalatú, hő- és hanggátló üvegezéssel kialakított függönyfal szerkezetűek. Az átrium határoló falai a külső homlokzatképzéssel azonosak, attól csak a megkívánt épületfizikai tulajdonságukban térnek el.
Az épület teljes belső kialakítását az építés óta eltelt évtizedek alatt megváltozott igényeknek eleget téve terveztük át. Az aszimmetrikus bejárat baloldalán a Stefánia út felé kiülős kávézó létesült, téralakításában kapcsolódva az épület közepén újrafogalmazott üvegfedésű átriumhoz. A négyszintes belső tér bejárattal szembeni homlokzati üvegfala az enyhén lejtő üvegtetővel közel kilencven fokot bezáróan ferde síkú. A két üvegfelület ilyetén elhelyezkedése folyamatosan tükrözi az irodaház feletti égbolt látványát az átriumot határoló ferde felületen, evvel is növelve a belső tér külső térhez való kapcsolódását.
Az épület gépészeti kialakítása a kor igényeit kielégítően teljesen új. A StefániaPark-ot övező kert a szükséges gépkocsik elhelyezésével együtt gazdag zöldterülettel rendelkezik, az eredeti állapot burkolt felületeinek nagyarányú elbontásával jelentősen megnőtt felületen kialakítva.
Winkler Barnabás
11:12
Winkler Barna, úgy látszik, nem csak a kor építészettörténetének avattott szakértője, de érzékenyen is tud hozzányúlni egy ilyen házhoz
ritka az ilyen felújítás-átalakítás, talán a MÉMOSZ székház sikerült szépen, azzal együtt, hogy a műemlékesek nem engedtek néhány dolgot, amit az akkor még élő egyik eredeti tervező, Szrogh György is támogatott volna...
kicsit viszont hiányoltam a cikkből az eredeti tervező(k)re vonatkozó adatokat...
12:03
@lymphater: Haba Péter a kritikájában azt írja, hogy NDK típusterv alapján készült a ház
13:33
@zsuppanandras: Fent részletesen leírtam, hogy teljesen kész tervek érkeztek. A magyar tervezőirodában a pauszra a német feliratok fölé-mellé odaírták magyarul, hogy például "gerenda", ennyiből állt az adaptálás.
Nem hinném, hogy típusterv volt, de az eredeti német tervezőket meg lehetne nevezni, ezt a magyar tervezők is elvárnák fordított esetben.
13:35
@zsuppanandras: Nekem akkor is tetszett, amikor még nagykövetség volt. Egyszer volt szerencsém belülről is megtekinteni, és minden olyan német volt, ami nekem akkor is a precizitást jelentette. Tetszett és most is tetszik.
13:36
@Vogl: "eredeti tervező: Professor Fritz Kühnaz eredeti épület épült: 1965–1968"
17:39
@lymphater: Az épület tervezőire vonatkozóan eltérőek az adatok (nem csak a Winkler Barnabás által megküldött anyagban szereplő név érintett), ez indokolja a hiányt. Persze egy jegyzetben a problémára rá lehetett volna világítani. Üdv
00:36
Nem tudom, hogy van-e hasonló példa arra, hogy egy beruházó és egy tervező csapat nem akarta a múltat teljesen eltörölni (mint például a Fő utcai Interindustrialnál), hanem a lebontás helyett - bizonyára sokkal több munkával - megtartotta a régi ház külső lényegét. Ezért nagyon nagy elismerés illeti az összes közreműködőt.
Így utólag már késő mondanom a következő érdekességet az eredeti ház történetéből. A német tervezők statikai terveire a Lakóterv írt magyar felliratokat 43 éve. Akkor még technikusként a Középületépítő Vállalatnál kivitelezés közben vettem észre, hogy a szerkezetben az összes betonacélt lágyvasra (kb. B.38.24-re) tervezték, de azt nálunk nagyszilárdságú minőségűből (B.60-40-es) készítették ugyanakkora keresztmetszettel. Ezáltal az addig elkészült részek a szükségesnél erősebbek lettek.
Az akkori szokás szerint "újítást" adtunk be az adaptáló statikus közreműködésével és át lett számolva kisebb vaskeresztmetszetre a még el nem készült összes vasalat. Nagyon sok pénz lett ezáltal megtakarítva, aminek pár százaléka volt az újítási díj. Ebből természetesen az átszámolást végző magyar statikus is részesült. Tehát az, aki az adaptálás során nem vette észre az eredeti tervekre írt acélminőséget és ezzel elég nagy kárt okozott, bár a pazarlás egy része az újításnak köszönhetően már nem következett be.
23:06
Ritkán érzek ilyet modern (kortárs) épületek esetében, de ez a ház tulajdonképpen tetszik. Már többször figyelgettem a troliablakból. Határozottan jobb lett, mint volt. Noha méretei - főleg a légifelvételeket látva - továbbra is uralják a területet.