Frissítve: a helyén maradhat az egykori Szent Margit patika műemléki bútoregyüttese

Néhány hete írtuk meg, hogy árverésre bocsátják a védetté nyilvánított, Népszínház utcai patikabelsőt, amely 1893-ban készült. A fővárosi vagyonkezelő most megküldött tájékoztatása szerint a helyben maradás a legvalószínűbb, ugyanis az ingatlantulajdonos kifejezte előzetes vételi szándékát. Az is kiderült, hogy a műtárgyfelügyeleti hatóság kiadott egy restaurálási engedélyt, amelynek "főbb szempontjai a külső üzlethelyiség (officina) bútor lehető legjobb állapotban megtartása és feljavítása, valamint a belső (labor) helyiség bútorainak javítása új funkcióknak megfelelő átalakítás mellett".

Árverésre bocsátja az egykori Szent Margit patika műemléki bútoregyüttesét a fővárosi önkormányzat - jelent meg az erről szóló hirdetmény a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ honlapján. A leírás szerint a főváros tulajdonát képező védett tárgyegyüttest nyilvános, egyfordulós elektronikus árverés útján értékesíthetik. Az ingóságok együttes minimum induló nettó ára 3925197 forint + áfa, azaz bruttó 4985000 forint. Az árverést február 22-én 10 órakor indítják. 

A műemléki patikabelső történetéről korábban, még tavasszal a 24.hu közölt részletes cikket, melynek aktualitása az volt, hogy a Népszínház utca 22. alatti bérház földszintjén működő gyógyszertár bezárt (ez azóta is változatlan), helyén a lap akkori információi szerint egy új üzlet jelenhet meg a jövőben, ez a változás pedig potenciálisan a védett bútorzat kiköltöztetését is jelentheti. 

A hajdani gyógyszertár tölgyfából készült, pácolt berendezése a Műtárgyfelügyelet nyilvántartásában is szerepel; ahogy itt is írják, a patikát 1893-ban alapította Korányi Lajos, ekkor készült az azóta védetté nyilvánított belső is (készítője sajnos nem ismert), melynek elemei egy négyrészes, L alakú állványzat, két darab táraasztal, a galéria, az állványzat, a pénztárasztal, egy asztalka, egy mérlegtartóval ellátott mérleg, az iroda galériájának és a földszinti laboratórium fehérre festett bútorzata, továbbá egy gyógyszerkiadó asztal. 

A 24.hu korábbi cikke szerint a bútorzat eredetileg a Népszínház utca 24-es számú házában szolgált, itt kezdett el ugyanis működni a Szent Margithoz címzett gyógyszertár, ami csak később, 1906-ban költözött át a szomszédos telken megépülő, Vidor Emil által tervezett, mozaikkal díszített szecessziós bérház földszintjére. A patika egy 1949-ben kelt fővárosi rendelettel állami tulajdonba került, belsője 1991 óta élvez védelmet; értékét 1996-ban nettó tízmillió forintra becsülték. 

Az árverésre bocsátás részleteiről (így többek között arról, hogy az értékesítésről való döntés előtt felmerült-e a védett együttes közgyűjteménybe kerülésének gondolata) és a patikabelső további várható sorsáról érdeklődtünk a BFVK-nál és a fővárosnál is, válaszukkal frissítjük cikkünket. 

Frissítés (2023. 01. 30.): A fővárosi vagyonkezelő válaszolt korábbi érdeklődésünkre, levelükben az alábbiakról tájékoztattak:

"...évtizedekkel ezelőtt (1996 körül) a Fővárosi Önkormányzat egy átfogó »patikaprivatizáció« során több patika ingatlant adott el, a benne lévő műemléki patikabútorok esetében minden esetben azok használati jogát adta át az ingatlan tulajdonosának 5 éves opciós (vételi) joggal. A bútorok vételi jogával az ingatlantulajdonosok általában nem éltek, az időközben bezárt patikák esetén – ahol az ingatlan-adásvételek nyomán az új ingatlanfunkcióknál olyan mértékben voltak már útban a bútorok, hogy az ingatlan tulajdonos a bútor tulajdonossal szembeni kártérítési igényt helyezett kilátásba, ha bútort nem helyezi máshová – a patikabútorok értékesítésére a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt években – társasága, a BFVK Zrt. útján – több kísérletet tett, többnyire eredménytelenül. Ennek oka, hogy ezek a tárgyak műemléki jellegük miatt szigorú kötöttségek alatt állnak: a kulturális örökségről szóló törvény rendelkezései szerint a bútoregyüttesre az ország területérő történő végleges kiviteli engedély nem adható ki, a tulajdonosa (birtokosa) köteles a bútoregyüttest épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni, valamint hozzáférhetővé kell tennie azt a nyilvánosság és a kutatás számára. A bútoregyütteseket sem átalakítani, sem elszállítani nem lehet (műemlékvédelmi) hatósági engedély nélkül."

Mint írták, a patikabútorok sorsa változatos képet mutat: egy alkalommal vásárolta meg az ingatlan tulajdonosa, közintézmény részére átadás is megvalósult (Szentendrei Skanzen, SOTE), a jelenlegi helyén is áll bútor, de sajnos raktárba is került eredménytelen értékesítési kísérlet nyomán, ahol azóta is értékesítésre vár. "Hangsúlyozandó, hogy jelen patikabútor esetében is a bútor kezelése, áthelyezése tekintetében az alapvető felügyeleti és engedélyezési funkció nem a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat jogköre, hanem a műemléki hatóságé, amely ezen tevékenységét minden esetben közvetlenül és helyszíni közreműködéssel látja el, jelenleg is. Általános álláspontjuk, amit jelen esetben is kinyilvánítottak, hogy – az épségben tartás, állagmegóvás miatt – a bútoregyüttes mozdítatlanságát tartják az optimális jövőbeni állapotnak, ennek pedig tulajdonosi leképezése az, hogy akié az ingatlan, azé a bútor, mert a kellő tulajdonosi gondos szemlélet ebben az esetben érvényesül a leginkább."

A levélből az is kiderül továbbá, hogy az egykori Szent Margit patika bútorzatát illetően a műtárgyfelügyeleti hatóság az ingatlantulajdonos részére restaurálási engedélyt adott ki, amelynek "főbb szempontjai a külső üzlethelyiség (officina) bútor lehető legjobb állapotban megtartása és feljavítása, valamint a belső (labor) helyiség bútorainak javítása új funkcióknak megfelelő átalakítás mellett."

A bútoregyüttes jövőjét tekintve a helyben maradás a legvalószínűbb állapot, ugyanis az ingatlantulajdonos kifejezte előzetes vételi szándékát. "Amennyiben bármely közgyűjtemény komolyan érdeklődik a patikabútor iránt, a nyilvános pályázat nyomán értesülhet az átruházási szándékról és megkeresheti a tulajdonost, ilyen megkeresésről eddig nincs tudomásunk" – zárul a BFVK válasza.