Közélet, hírek
Átadták a Ludovika Főépületét
2014.03.31. 11:35
Új fejezet nyílik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem életében 2014. március 31-én. Az intézmény ezen a napon veheti birtokába a Pollack Mihály által tervezett, egykori Ludovika Akadémia felújított főépületét, amelynek vezető tervezője Szalay Tihamér volt. A közszolgálati képzés egységesítésével és a korszerű körülmények biztosításával a magyar állam évtizedes adósságának tesz eleget. Képriport az ünnepségről és VIDEÓ az építésről...
Fürjes Balázs kormánybiztos elmondta: a Ludovika új életre kel. A húszezer négyzetméteres épületében a történeti múlt hívta randevúra a jövőt. Szerencsés találkozás lett. Eredeti szépségében áll előttünk a homlokzat, az előcsarnok, a lépcsőház, a díszterem, a hősök folyosója, az egyetemi kápolna. De beköltözött az épületbe a XXI. század is: digitális és papíralapú egyetemi könyvtár, korszerű oktatótermek, hallgatói zsibongó, egyetemi büfé, irodák és mindennel felszerelt tárgyalók is helyet kaptak itt. Alapos tervezés, kemény csapatmunka, sok-sok egyeztetés – ez a siker titka.
A Ludovika főépületbe költözés nemcsak fizikai, hanem egyben szellemi honfoglalás is – mondta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Patyi András szerint a beruházás egyik legfőbb eredménye, hogy egyetem költözik a Ludovikára, amelyben az intézmény igazi otthonra talál. Az egyetem megalapítása a magyar állam újjászervezésének egyik jelentős újítása, amelynek nemcsak szimbolikus állomása a Főépület birtokbavétele- tette hozzá az intézmény rektora.
Újjászületett Pollack Mihály műemléképülete, megújul a Ludovika tér
A Ludovikán eredeti formájában állították helyre a homlokzatot, a nagyvonalú lépcsőházat, a dísztermet, a kápolnát, az elesett ludovikásoknak emléket állító Hősök folyosóját és a magyar vármegyék címereivel immár teljesen körülölelt belső udvart. Korszerű oktatási termeket alakítottak ki, egységes egyetemi könyvtár és hatalmas zsibongó várja a diákokat.
A Ludovika Campus megvalósításáról és a Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány, Fürjes Balázs budapesti kormánybiztos feladatává téve – az egyetemmel szorosan együttműködve - a városfejlesztést és egyetemépítést. Előkészítés, tervezés, engedélyeztetés és pályáztatás után a Ludovika újjáépítése tavaly májusban indult. Budapest legnagyobb műemléki felújítása tíz hónap alatt elkészült, egyetlen napot sem késett, és menet közben egyetlen fillérrel sem növekedtek a költségek. Az építkezésen hazai vállalkozások dolgoztak, az építkezés, magyar embereknek, családoknak biztosított munkát. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke, a kormánybiztos és az egyetem megállapodásának köszönhetően kaptak munkát hátrányos helyzetű, munkanélküli cigányemberek is az építkezésen. A Ludovika főépület felújítása 4.7 milliárd forintba került. A megújult épületbe már idén beköltözik az Egyetemi központ, a Központi Könyvtár valamint a Nemzetközi Intézet.
22/42
Orbán Viktor a Ludovika ünnepélyes átadására érkezik, fotó: perika
Orbán Viktor a Ludovika ünnepélyes átadására érkezik, fotó: perika
Ludovika Campus – több mint egyetem
Az Orczy kertben és a Diószeghy utcában megépülő campuson az egyetemi létesítmények és egy teljesen felújított, mindenki számára nyitva álló, rendben tartott közpark kap majd helyet. Lesznek oktatási épületek, kollégiumok, és a lakosság által is használható sportcsarnok, tornacsarnok, uszoda. Az uszodában tanmedence is lesz, megoldva a környékbeli óvodások és kisiskolások úszásoktatását. A teljes beruházás négy év alatt összesen 38 milliárd forintba kerül, amelynek nagyobb részét az Európai Unió fizeti. A beruházáshoz szükséges bontási munkák jelentős részében - az Országos Roma Önkormányzattal együttműködve- roma munkavállalókat alkalmaztak, így segítve számos roma család munkához jutását, megélhetését, visszailleszkedését a munka világába.
A campus-beruházás kapocs a VIII. kerület másik két nagy tömb rehabilitációs projektje között. A beruházás élénkíti az építőipart, munkát teremt magyar embereknek és vállalkozásoknak, adóbevételt hoz a költségvetésnek és élénkíti a gazdaságot.
Újjászületik az Orczy Park is
Józsefváros évszázadok óta a leginkább egyetemi városként működő városrész Budapesten. A Ludovika Campus több mint egyetem – városfejlesztés is egyben. Nyitott, rendben tartott közparkként születik újjá az Orczy kert, tanmedencés uszodával, sportcsarnokkal és sportpályákkal gyarapodik Józsefváros. Egy hektárral nő a belső budapesti zöldfelület. Hatszáz rendészeti hallgató lesz éjjel-nappal jelen a Diószeghy utcában és az Orczy kertben, ezzel jelentősen javulhat a közbiztonság. Otthonosabb, rendezettebb, élhetőbb lesz így Budapest, Józsefváros. A történeti Orczy kertet újjávarázsolják, megszépítik az egykori csónakázó tavat, felújítják a lovardát és istállót. Így Budapest egy jelentős, elhanyagolt belső területe születik újjá. Nő Józsefváros közbiztonsága, tovább erősödik egyetemi városrész funkciója.
2/42
Átadták a Ludovika Főépületét, fotó: perika
Átadták a Ludovika Főépületét, fotó: perika
Történeti előzmények
A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki. A magyar nyelvű, önálló magyar tisztképzés a reformkor programja volt, a nemzeti szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelem jegyében. A bécsi adminisztráció ahol csak tudta, akadályozta a Ludovika felépítését, a magyar tisztképzés megvalósítását. Az építkezést pártoló József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét, az épület 1836-ra épült meg. Azért ennyi idő alatt, mert a környékbeli téglagyárak nem bírták ellátni téglával az építkezést. Pollack az építkezést is maga irányította. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg és szolgálta a magyar honvédtiszt képzést 1944-ig.
1945 után az épület a politikai változások következtében fölöslegessé vált, sorsa pedig bizonytalan lett. A következő évtizedekben az épület hányódott, hol egyetemi, hol múzeumi funkciót látott el az épületcsoport egy szárnya. Az épület szerkezeti visszabontása miatt annak állapota az elmúlt 10 évben többet romlott, mint az előző száz év alatt bármikor. Az egykor volt Ludovika Akadémia környezetével, az Orczy-parkkal, az Orczy térrel és a Ludovika térrel együtt a lassú elhalás sorsára jutott.
Az Országgyűlés 2012. január 1-jével létrehozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amelynek központjául a kormányzat a Ludovika Akadémia épületét jelölte ki. Egyben döntött az épület felújításáról, és az intézmény egységes campus funkciójához kapcsolódó további épületek felépítéséről az Orczy-parkban.
6/42
Fegyverneky Sándor (balról), valamint Bálint Imre, a BÉK elnöke a Ludovika ünnepélyes átadásán, fotó: perika
Fegyverneky Sándor (balról), valamint Bálint Imre, a BÉK elnöke a Ludovika ünnepélyes átadásán, fotó: perika
Ennek a döntésnek az első állomása a Ludovika Akadémia felújítása, amit követ majd az Egyetem rendészeti és közigazgatási képzéseinek Orczy-parkba költöztetése.
Érdekességek, a felújítás számokban
- 200 km elektromos vezetéket építettek be az épületbe.
- Több mint 3000 nm természetes kőburkolat van. Ezzel egy futballpályának több mint a 2/3-át lehetne leburkolni.
- A beruházás során átlagban napi 400 ember dolgozott. Az épület rekonstrukciós munkáira több mint 800 000 munkaórára volt szükség.
- A kápolnában található ólomüveghez több mint 4 km ólomsínt használtak fel, és több mint 2000 üvegdarabból rakták össze.
- A könyvtárban, és a könyvraktárakban több mint 200 000 db könyv elhelyezésére van lehetőség. Ehhez több mint 10 km folyóméter polcot kellett biztosítani. Ha ezeket egymásra tennénk, ez a torony tízszer magasabb lenne a Parlamentnél. (A Parlament csúcsmagassága 96 méter.)
- A Díszteremben található csillár az eredeti csillár. Főbb adatai: 6,5 méter magas, 1,7 méter széles. A súlya több mint 500 kg. Több mint 4000 alkatrészből áll össze.
- Az építés során 32.000 m2 vakolat készült, ez több mint 3 hektár.
- A festés 50.000 m2, azaz 5 hektár felületen készült.
- Pollack Mihály 4.813.818 db téglát építtetett be az épületbe. Ez a teljes budai téglagyártás kapacitását lefoglalta egy évre.
- Az épület építésének költsége anno 366.859,- ezüst forint volt (homlokzatképzés, berendezés és felszerelés nélkül).
forrás: sajtóközlemény
19:50
"Egy hektárral nő a belső budapesti zöldfelület" Mihez képest? Ki mérte meg a mostani területet? Folyik az össze-vissza hadova a zöldfelüleltek és a látogatószám növekedéséről a Városligetben és az Orczy-kertben. Egy hektár amúgy nem semmi az Orczy-kert méretéhez képest, de mégis: mitől nőne ott a zöld felület? Ez egyedül akkor lehetséges, ha az összes, a kert peremén lévő épületroncsot lebontanák, tüdőgondozótól garázsmaradványig és füvesítve-bokrosítva-fásítva visszacsatolnák az Orczy-kerthez. De erről szó sincs, lovaspálya, sportcsarnok, uszoda épül. A lényeg: eltüntetni a spontán hatást keltő gyepet (még ráhevernének az emberek) és a lombos, beállt fákat. Ezek valamiért piszkosul irritálják a jelenleg uralgó fiatalembereket, a középkorú szakmabeliek pedig megbízások reményében alázatosan hallgatnak... Fegyelmezetten kövezett síkból kiálló kalodákba zárt, szúrós, ritkás levelű, mulcs alá ültetett minicserje: ez a fideszes növényideál, ld. a budapesti Kossuth tértől a keszthelyi Főtérig a választásokon minden bizonnyal újra győztes párt "parképítési" gyakorlatát.
20:50
@Pákozdi Imre: Az építkezés előtt lefotóztam az Orczykertet több helyen. Iszonyú pusztítás történt ott is, és a Ludovika téren is.
Azért kellett megváltoztatni 2013-ban a biológiai aktivitás érték számítást, hogy terület nagyság és építészeti besorolás alapján be tudják bizonyítani a sivatagról is, hogy nőtt benne a zöld felület. Ezt a BM terjesztette elő és az ügyet gondozó fő-főosztályvezető ( BM-ben) az elemzésnél közölte, hogy semmi teendőjük vele az önkormányzatoknak. Ezértkellett áthelyezni a településfejlesztést és a vízgazdálkodást a Belügyminisztériumhoz. Pintér alatt garantáltan nem mondja senki, hogy NEM!. A Kossuth téren sem forszírozzák, hogy ( Csepelen) pótolniuk kellene a kivágott fákat.
A Városliget 118 platánt számláló fasorárólaz előkészítő tanulmány azt közölte, hogy 13 fa van ott. Betegek.
14:59
@Pákozdi Imre: "lovaspálya, sportcsarnok, uszoda épül."
Városliget sztori 2.0: Itt a Diószeghy utca másik oldala már nem simán csak lehetőség az "outsourcingra", hanem sokkal inkább kötelezettség a fejlesztésre. Hogy a Nemzeti(!) egyetem kiglancolt műemléképülete mögött ne nyóckeres viskók demonstrálják az ország valódi állapotát.
16:11
@lecsó: Ha pedig nem épülne oda az a böhönc sportcsarnok és nem zárnák le az Orczy-kert maradékának a felét a lovas tanösvény és a kémelhárító látogatóközpont miatt - hanem egy rendes park lenne ott, mint régen, mondjuk 1896-ban - akkor nem kötelezettség lenne arrafelé a fejlesztés, ahogy lecsó írja, hanem lehetőség. Csábító lehetőség. Magántőkés ingatlanfejlesztőket csábító lehetőség. De nem is tudom, van-e még ember Magyarországon a hatalomban, aki érti e szavakat: kapitalizmus, beruházás, profit, adó, többlet-érték, közhaszon, piacgazdaság...
19:50
@Pákozdi Imre: Azért Imre ez nem teljesen így van!
Ha nem villanyszerelői szemmel nézted volna át a Ludovika fejlesztés dokumentumait (akár csak azokat, amelyek ezen a honlapon jelentek meg) a következőket állapíthattad volna meg:
A rendőriskola és kollégiuma nem is a „kert” (a tömb) területére került elhelyezésre!
Az Üllői út (és ez által, Budapest is) csak nyer azon, hogy a dzsumbuj lebontása után egy új Oktatási épület fogja az utcaképet (a városképet) javítani. (Az embernek korábban – már a bontást elvégezték - lesült a képe, amikor egy külföldi vendéggel gépkocsin bejött a repülőtérről.)
Az Orczy tömbön belül nem nő a beépítettség! A „korabeli kert” nem sérül! Nem lesz ott olyan nagy lovas forgalom, mint amit egyesek elképzelnek.
A Történeti Múzeum bővítésének is biztosított a lehetősége, növénygyűjteményestül, stb. Igaz egy kicsit elbénázták, mert nem intézkedetek kellő időben, hogy a területre beékelődő idegen tulajdont állami kezelésbe vegyék. (És most megint ravasz a helyzet, mert az Építési törvényből a legutóbbi módosításkor kivágták azokat a passzusokat, amelyeket a Kossuth tér és a Ludovika miatt biggyesztettek be. Ahogy lenni szokott – legfőbbként az államigazgatásban -, nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal kéz (úgy látszik, hogy Lázár Jancsika ezt a kérdést mégsem tudta kellően becsatornázni), mert az igaz, hogy a Kossuth tér időközben elkészült, de a Ludovika még nem.)
Ryhe
Ui. Nehogy valaki azt higgye, hogy rám szóltak, a cikkhez az előző hozzászólásomat fenntartom, de:
A világ mindaz, aminek az esete fenn áll.
1.1 A világ a tények és nem a dolgok összessége.
1.1.11 A világot a tények határozzák meg, és az, hogy ez az összes tény.
1.1.12 Ugyanis a tények összessége határozza meg, hogy minek az esete áll fenn, és azt is, hogy mi mindennek nem áll fenn az esete.
Idézet: Ludwig Wittgenstein Logikai-filozófiai értekezések könyvéből (ATLANTISZ Könyvkiadó 2004. fordította:Márkus György)
20:50
@Hartmann György Sándor: Menjen a csudába a villanyszerelőségemmel, Ryhe. Majd ha az Ön hozzászólásaiban bármi nyoma lesz az építészi - tehát nem csak paragrafus-nyúzói - felkészültségnek, akkor froclizzon engem.
Azonkívül itt egy térkép (1884-ből) az Orczy Park eredeti állapotáról:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Ludovika_akademia_Fuveszkert_terkepe_1884.jpg&filetimestamp=20090113144825& Én kb. erről az állapotról írtam, amikor reklamáltam hogy "egy rendes park lenne ott, mint régen, mondjuk 1896-ban". Mert a korabeli Ludovicum u. és Oromvölgy u. mentén nem voltak dzsuvás épület-roncsok, hanem ott kezdődött a park, míg ezen utcák mai megfelelői, tehát a mai Korányi Sándor ill. Diószeghy Sámuel u. mentén romok, szeméttelepek és grundok sorakoznak.
22:27
@Hartmann György Sándor: "Nem lesz ott olyan nagy lovas forgalom, mint amit egyesek elképzelnek."De egy belvárosias negyedben minek akarnak egyáltalán lovagolni? Nem tudom, az össztanrendben ennek mekkora szerepe van (pl. a leendő titkosügynökök, illetve paragrafuskezelők nyilván nem járnak ilyesmire), de miért nem lehet ezt egy megállóval odébb megoldani? Akár valahogy a Népligetben, akár mellette a honvédségi telken?A sportcsarnokot pedig mindenképpen az utca túloldalára kellene tenni, hogy ennyivel is több zöld maradjon, illetve ennyivel is növekedjen a közvetlen környezet építészeti minősége.Ha valaha lesz valami fejlesztés a Ganz-negyedben, illetve a Kőbányai út - Üllői út között, akkor az Orczy út sokkal jelentősebb útvonalnak fog majd számítani. Ehhez képest a beépítés részben a hátát, részben az oldalát mutatja neki, miközben a Ludovikával átellenes sarok pont ideális lenne valamilyen (akár későbbiekben megvalósuló) hangsúlyképzésre.
06:42
@Hartmann György Sándor: Ha valamivel vissza kell térnünk a múltba, akkor az a közös tereinkről való olyan felelős gondolkodás lenne, amit legutóbb József nádor és a Közmunkatanács produkált ebben a városban. Imre helyesen tette fel az 1884-ből származó térképet. Nem archaizálás céljából, hanem felelős gondolkodás céjából.
Nem tisztem megvédeni Pákozdi Imrét, megvédi ő magát, de ez a „villanyszerelő” című nyegleség kiverte nálam a biztosítékot, miután Pákozdi Imre évek óta névvel és arccal vállalja önmagát ezeken az oldalakon, végzettségét is közzétéve. Az építészek nem egy titkos páholy tagjai, hanem a társadalom egésze részére közreműködő mérnöki testület. Bárcsak minden más szakma képviselője legalább olyan ügyszeretettel viszonyulna akár kritikusként is az építészethez, mint történetesen Pákozdi Imre villamosmérnök. Mert ha Pákozdi Imre villanyszerelő, akkor Hartmann György Sándor botcsinálta fogadatlan prókátor.
De nem ez a lényeg.
Itt ezen a fórumon régóta folyik egy nagyon komoly szakmai véleményalkotási folyamat több, a végrehajtó hatalom központi szerve által hozott döntés ellen. Ezek egyike az Orczy kert jövője. Ebbe bekiabálni a pálya széléről csak azért, hogy bizonyítást nyerjen, hogy a bekiabáló politikai ellenérzése szerint a regnáló kormányzat mennyire nem ért a dolgához, finoman szólva nem viszi előbbre az ügyet még akkor sem, ha Wittgenstein kiollózott, homályos vonatkozású filozófiai tézisei támasztanák is alá ebbéli meggyőződését.
A fórum-párbeszéd egy építészeti, tájépítészeti, urbanisztikai probléma megoldása és nem politikai ellenérzések, esetleg más politikai eszmék irányában működik. És ha tényleg a tényeket(ld.Wittgenstein) kell megváltoztatnunk, akkor jogi érdeklődéssel felvértezve olyan helyzetbe kell kerülni annak, aki erre hajlamot érez, ahol ezt érdemben végre lehet hajtani. Vannak ennek a szakmának hatóságai, főhatóságai, szerepet kell vállalni bennük és harcolni.
A jogászkodás veszélyes terület, lehet védeni gyilkost is, meg ártatlant is ugyanazzal a jogszabálygyűjteménnyel. Tiszta, világos koncepció nélkül, ami a tárgyat illeti - tehát, hogy mi és hogyan épüljön, ne épüljön mondjuk az Orczy kertben, amit magas szinten, hozzáértők véleménye alapján módunk volt megismerni - csak pályaszéli handabandázás marad a legszebb jogszabályi arzenál is. Notabene nemhogy nem használ, de sokkal inkább árt is az ügynek. Erre van a legkevésbbé szükségünk.
18:51
Nézem az átadásról készült ragyogó képeket és egyből az, az átkosból való mondás jutott eszembe, hogy ez a beruházás negyedik fázisa, amelyben kitüntetik mindazokat, akiknek semmi köze sem volt a beruházáshoz. Ennek már semmi köze sem az építészethez, sem az építéshez, ez csak az önfényezést szolgálja.
Különösen akkor, ha visszapergetjük az eseményeket és felidézzük Gál András Leventntével (aki nem csak a ludovikának hanem a JÓ ÁLLAMNAK is kormánybiztosa volt) készült interjút (2011. 12. 20. 10:52),
http://index.hu/belfold/budapest/2011/12/20/varos_lesz_a_varosban_navracsics_egyeteme/
benne: „Kérdésünkre, hogy mennyibe kerülne a teljes egyetemi beruházás, Gál 10 milliárd forintos költséget becsült. (Összehasonlításul, az új múzeumi negyedben egyetlen múzeum kialakításának költségét becsülték 10-20 milliárdra.). A kormánybiztos optimista becslése szerint 2012 szeptemberében megkezdődne a Ludovika főépületében a közigazgatástudományi kar működése. A további karok és intézetek beköltözése az építési munkálatok befejezésének ütemezésétől függ a további években.”
Nézem a díszes kompánia tagjainak megelégedett arcait és a másodikra ez a dal sejlett fel bennem:
http://www.youtube.com/watch?v=8r_WDkRl6ns
Aki nem értené a szöveget, az a több gombra kattintva, olvashatja is.
Ryhe
Ui. Bocsássa meg a húgom és a Jó isten is, de e bűnös gondolataimat nem tudom elhessegetni magamtól.