Az Építészet Ligete - Az OKKA Építésziroda terve az MÉM-MDK új központjára

Ugyan első helyezettet nem hirdettek ki a MÉM-MDK új központjának tervpályázatán, két rangsorolás nélküli díjazásban részesült projektet is kineveztek. E két kiemelt pályamunka egyike az OKKA Építésziroda koncepciója volt.

Tervezési alapgondolat
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ elhelyezésére, és közintézményi funkcióinak ellátására szolgáló épületegyüttes létrehozásában a bevonás – mint elv és mint aktus – a vezérlő gondolat. Magyarországon a XX. század elejétől datálhatóan a kortárs épített környezetünkkel való relációink nagyon eltérő szélsőértéken mozognak. Elválik az építészek és a nem-építészek táborára a közös kultúránk megélése, méghozzá jóval erősebben, mint Európa többségében. A XXI. század elején egy Építészeti Múzeum úgy tud releváns intézmény lenni, amennyiben a társadalom minél szélesebb rétegeit meg tudja szólítani. Azaz rendelkezik olyan fizikai és kulturális, edukációs, programszervezői kapacitásokkal, melyhez a nem-építészek minél szélesebb rétegei is könnyen tudnak kötődni, a magas minőség megtartása mellett. Ilyen közintézmény létrehozása jelen tervezés igazi kihívása.

A területen található, megörökölt épített és természeti környezet a maga változatosságában kiválóan leképezi a Főváros elmúlt másfél évszázadát. Ezt a skálát tovább színesíti a tágabb környezet, a tömb, illetve a Városligeti fasor két oldala, az egykori díszkertek területének mai szövete. A telken lévő korlenyomatok két pólusa időben nézve a Dr. Herczel Manó Fasor szanatóriuma, valamint a BM Korvin Ottó Kórház és Intézményei „D" épülete, hiszen kettejük közt egy évszázad a különbség. A terület ilyen tekintetben egy színes csokor, minden eleme érték. Miden eleme hasznos és megőrzésre, új élettel való megtöltésre érdemes. Mint Építészeti Múzeum, tökéletes terep, hiszen a különböző identitású épületeket egybevonva, a bennük lévő potenciált kiemelve tud létrejönni egy mai kor elvárásai szerint működő, élő közintézmény.

Területalakítási, elhelyezési és építészeti koncepció.
Az alapgondolatból kialakulva a tervezési terület meglévő épületeinek helyreállítása, belakása az első lépés. Mindegyik (4+1 db) ház másban erős. A megismerés folyamata során a tervezés egyre több pontja élesedik, és ennek következtében a program adott elemei már helyükre is kerülnek. A kibontakozó koncepcióban egy centrálisan elhelyezkedő közteret, fogadóteret ölel körül az új főépület, mégpedig oly módon, hogy a két szanatórium nemrég elbontott hátsó szárnyainak érintett homlokzati felületei, mint jelenlegi hegek, mentén szervesül az új és a régi. A főépületen belül köztér, míg azon kívül közpark húzódik; az intézménynek lehetősége van kinyúlni minden irányba. A középület egy parkba ágyazódik, az egykori díszkertek világa átírásra kerül.

Kapcsolódás a városi szövethez, az egyes épületek elhelyezése, kapcsolódása egymáshoz
A városi szövet területünk tágabb környezetét tekintve megannyi szépséggel bír. Anno a fasor két oldalán kialakított 30-30 telek lenyomata, az egykori szőlős- és gyümölcskertek területe ma is üde zöld városi zónaként rajzolódik ki Pesten. A Városligeti fasor mentén kialakult beépítés egy az egyben lenyomata ennek a kornak – még ma is. Ezt, a fasortól a telek mélyére behúzott beépítést követi a terv. Olyan telepítés alakul így ki, mely mind magassági, mind az utcafronttól vett távolságának tekintetében visszalép, a meglévő épületek kvalitásait emeli ki, azokban rejlő potenciált katalizálja.

Az új főépület a kialakuló közpark irányából pavilon jellegű, míg a rendezvénytér, azaz a belső udvar felől azonos léptékű (12 méter magas), mint a Grünwald szanatórium oldalszárnyának homlokzatmagassága. A főépület szintjeit a két szanatórium szerkesztése szabja meg, azokba köt be. A térszinten, a földszint alatt minden épület összeköttetésre kerül; a főépület beköt a szanatóriumokba, a 6-os és 7-es épületekbe, valamint a Walter Rózsi villába is. Ez a szint a főépület elsődleges megközelítési emelete, itt kerül összeköttetésre minden épület a telken.   

A terület környezetalakítása, a gyalogos- és gépkocsiforgalom megoldása, a teher- és műtárgyszállítás biztosítása
A Városligeti fasor történeti előzményekből adódóan prioritást élvez a telek feltárását tekintve a Bajza utcával szemben. Innen történik az Építészeti Múzeum fő megközelítése is, egyrészt az egykori  szanatórium épületek főbejáratain, másrészt azok közt az utcaszintről a térszintre lejtve, az újonnan kialakuló rendezvénytérről. A 4,95%-os tereplejtés belakásra szólít. Innen, mint kültéri auditóriumról lehet élvezni a térszint eseményeit. Egy urbánus, megannyi eseménynek helyet adni tudó köztér jön itt létre.

Gyalogosan az új főépület minden szintje elérhető a közparkból. A ház tetejére rámpa vezet fel. Ide – nyitvatartási időn kívül is – fel lehet érkezni akár gyalogosan, kerékpárral, babakocsival vagy kerekesszékkel. A gépkocsiforgalommal való megközelítés a Bajza utca felől történik. A -2. szinten lévő mélygarázsba innen lehet lejutni. Autóbusszal történő érkezés a Bajza utca mentén megoldott. Teher- és műtárgyszállítás a 6-os és 7-es épületek elé vezető csillapított forgalmú úton történik.

A terület zöldfelületi rendszere, mikroarchitekturális elemei
Zöldfelületek tekintetében a terület adottságai biztos kiindulásként szolgáltak. Cél egy olyan park ’visszaállítása" volt - amennyiben egészen a XIX. századig tekintünk vissza - mely a Városliget meghosszabbítása. Az új komplexum, hűen a tervpályázat címéhez, elősorban liget. A meglévő épületállomány által elfoglalt lábnyomon kívül a lehető legtöbb területet növényállomány borít. Az U-alakú főépület belső udvarába a megérkezés a szanatóriumok közt lévő fasoron és tereplejtőn át történik. A zöld domboldalban burkolt sávok ritmikus rendje jelenik meg, helyet adva a különböző térhasználatoknak.  Az udvar belsejében található a félkörben elhelyezkedő, virágokkal teli 800 m2 egybefüggő kert. Ez utóbbi a hortus conclusus kifordítása, hiszen ez egy fizikailag részben körülölelt, ám a látogatók számára teljes mértékben nyitott lugas. Szimbolikus erővel bír, hogy a telek mértani közepén egy színes közkert van.

A főépület külső oldala mentén két fő zónából álló közpark helyezkedik el. A Bajza utca felől rekreációs célra szolgáló terület, míg a tömb belsőben, annak délnyugati szegletében az interaktív kikapcsolódásra hívó tér található. Felnagyított építőkockák, építőelemek várják a látogatókat.

A főépület tetejére felvezető rámpán kazettákba telepített zöldfelületek kísérik a látogatót. A zöldtetőn burkolt és zöld felületek váltják egymást, az utcaszinttől elemelt városi parkként.

Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása
A főépület primer karakterisztikájú eleme a két födémlemez, melyek karéjban ölelik körül az udvart. A födémek horizontvonalai a tereplejtőn az épület bejáratai felé érkezve dinamikus képet rajzolnak. A térszintre néző, teljes felületén függönyfallal ellátott homlokzat a nyitott intézményi működést, a színfalak mögé látás élményét hivatott szolgálni. A főépület telepítése és a belső elrendezés folytán az intézmény minden fő érkezési irányból elérhető. Koncepcionális cél egy vizuálisan transzparensen működő ház létrehozása. Utcaszint felől nézve a főépület tömege redukált, szinte pavilon jellegű. Homlokzata ezen a szinten részben tömör kialakítású. Az alkalmazott burkolat anyaga a fényviszonyok változása szerint játszik a gyöngyház színárnyalataiban, a Zsolnay-kerámiák hagyományait továbbírva.

A födém átszúródás ellen kiszélesedő oszlopfőjű szerkezeti elemeket alkalmazunk. A rejtett gombafödémmel szemben így olyan karakterű építőelemek válnak az intézmény részévé, melyek tisztán szerkezeti mivoltukban rögzülhetnek a látogatókban, így egy plusz rétegként markáns, a kapcsolódást segítő jegyet adnak az intézménynek.

A belső funkcionális téralakítás. Közönségforgalmi, irodai munkahelyek és háttértevékenységek helyszínének kialakítása
A tervezési területen lévő házak központi épülettel történő egybevonása lehetőséget teremt a funkciók flexibilis tagolására nagy egybefüggő területeken. A potenciált a térszinten kialakuló bruttó 6.233 m2  adja, mely a 6 db épület összefűzésével adódik. Az intézmény utcaszinten megjelenő tömegei ennél kisebb területi adottságokat indukálnának. A Herczel féle szanatóriumi épületben kaptak méltó helyet az MDK irodák, a kutatás, a MÉM irodák és a múzeumi irodák. Míg a Grünwald épületbe került a múzeumpedagógia. Úgy jön létre egy, a külvilág felé nyitott, vizuálisan transzparens intézmény, hogy az operatív működéshez szükséges paraméterek optimális szintje természetesen szintén megvalósul. E gondolattól vezérelve kerültek háttértevékenységek is kiemelet homlokzatra, mint például a restaurátorműhelyek. 

Akadálymentesség
Akadálymentesség szempontjai a tervezés legelső pillanatától prioritást élveztek. Az új épület fő szervező egységei a rámpák, amin az utcaszintről lehet a térszintre, illetve a tetőkertre jutni. Mindkét  rámpa akadálymentes használatra alkalmas. A külső területeken a tereplejtések alkalmazásával a lépcsők számai minimalizálódnak.Akadálymentes parkolóhelyek kerülnek kialakításra mind a Városligeti fasor, mind a 6-os és 7-es épületek előtt haladó, csillapított forgalmú úton.Az épületek belső tereibe kerekesszékes használatra alkalmas lift kerül, míg a wc csoportokba akadálymentes illemhely épül.

A múzeumi funkcióhoz kapcsolódó téri, építészeti és funkcionális megoldások, a kiemelt közönségforgalmi helyszínek kialakítása
A múzeumi funkció közönségforgalmi megközelítése a belső udvar felől történik elsődlegesen. Az előcsarnokba lépve három fő irány közül választhatunk; bal kéz felől a pénztár és közönségforgalmi kiszolgáló funkciók, jobbra a kiállítóterek és a múzeumi bolt, majd egy szinttel feljebb haladva a kávézó / étterem található. A kiállítóterek két szintet fognak át. A térszinten lévő, 1.500 m2 területű egybefüggő kiállítótér a programok tematikája szerint flexibilisen alakítható. Ez a térsor a belső kertre néz észak–északnyugati irányba, így egyrészt ideális természetes bevilágítást, szórt fényt kap, másrészt lehetőség nyílik a kültér eseményei és a belső világ közti kapcsolatot megteremteni. A Space box közvetlenül a rendezvénytér felől is megközelíthető. A dupla belmagasságú tér földszinti falai nyithatóak / feltolhatóak, így rendkívül sokféle programnak tud helyet adni, akár belső, akár külső eseményeknek.

Fenntarthatósági követelmények
Az Építészeti Múzeum nem csak múzeum, hanem mértékadó, értékörző intézmény: ahogyan az archívum tartalékokat őriz és halmoz fel (a bemutatás mellett), úgy képes lehet helyfoglalásával a szintén megőrzésre méltó városi szövet értékes zöldjének tiszteletben tartására az intézmény. A zöldfelületek védelme a tartalékok felélése helyett azok felhalmozását jelenti, így hosszútávú befektetésként is értelmezhető. A tartalék valaminek a megőrzése egy másik idő számára. Ennek ellentéte a hátralék, mely nem pusztán a tartalékok felélése, hanem jövőben jelentkező problémák generálása, kár okozás.

Az épület energiahatékony kialakítását első sorban építészeti eszközökkel igyekeztünk megvalósítani. Ennek eszközei a megfelelő szerkezetek, a felület-térfogatarány helyes megválasztása. Az épület föld alá helyezett jelentős tömege segít a hőveszteség minimalizálásában. Az épület LEED minősítése kapcsán fontos előnyt jelent a fenntartható szemléletű telepítés, mely a zöldfelületek elhasználása helyett, a már eleve beépített területek használatát tűzi ki célul a komplexumra vetítve.

A közelmúltban a Városligetben megvalósuló beruházások egyik pillére volt, hogy a Városligetben létesülő épületekhez jelentős közmű fejleteszek párosultak, amely keretében közösségi távhő rendszer került kiépítésre az egyes épületekhez. A tervezett épületegyüttes a Dózsa György út alatt húzódó távhő gerincvezetéktől kb. 600 méterre található. Jelen fejlesztés keretében létesülő épületek hőigényei már indokolttá teszik egy ágvezeték létesítését, azaz az épületegyüttes távhőellátó rendszerre való csatlakoztatását.

Mind a mellett, hogy a távhő hőközpont építészetileg kisebb helyigénnyel létesíthető, számos egyéb napjainkban alkalmazott technológiától fenntarthatóbb műszaki megoldást eredményez, annak köszönhetően, hogy a fűtőművi hőenergia termelés jelentős hányadban kapcsolt energiatermelő rendszerekből, valamint rákospalotai hulladékhasznosító erőműből származik, így a hőtermelés primer energiaátalakítási tényezője etávhő=0,747.

További előnye a távhő történő közműellátottságnak, hogy egy úgynevezett abszorpciós folyadékhűtő közbe építésével a távhő által biztosított hőenergiából hűtési energia állítható elő, amellyel az épület együttes hűtési energiát tudjuk biztosítani. Ezen berendezés egy hagyományos kompresszoros hűtőgéppel szemben alacsonyabb zajszinten, alacsonyabb villamos energia felhasználással üzemeltethető. A fentieknek megfelelő a hőleadói hálózat az épületben fűtési és hűtési energia hasznosítására egyaránt alkalmas felületfűtési/hűtési rendszerek, valamint fan-coilok lennének.

További fenntarthatósági szempont, hogy a nemcsak a gépi szellőztetés, hanem a természetes szellőzés is energetikailag hatékonnyá tegyük. Ezt a Herczel és a Grünwald épületek esetében úgy tudjuk elérni, hogy az épületek belső légudvaraiba már egy ún. talajkollektoros rendszeren keresztül egy kvázi előkezelt levegőt vezetünk be, amely levegő talajba fektetett légcsatornákon keresztül télen előmelegítve, nyáron pedig előhűtve tud a légudvarba jutni.

A fűtési, valamint hűtési energia felhasználás csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az épületegyüttes ivóvíz igényeit is csökkentsük, ezek közül két megoldást kívánunk alkalmazni. Egyrészt a gyűjtött csapadékvízet szürkevíz hasznosításre (WC-k öblítésére), valamint a zöldfelületek öntözésére.

Összegezve az alkalmazott gépészeti megoldások a helyi adottságok maximális kiaknázása mellett alkalmasak arra, hogy a tervezett épületek üzemeltetési költségei hosszú távon is alacsony szinten legyenek tarthatóak, továbbá az épület használói számára is szemléletformáló hatással bírjanak.

Belsőépítészeti, technológiai, infokommunikációs megoldások
Az épületegyüttes helyfoglalásában, tömegképzésében is testet öltő koncepció jut érvényesülésre a belsőépítészeti kialakításban is. A történeti épületek és azok miliői kerülnek előtérbe, az új főépület azokat kiszolgája, kvázi letisztult fehér hátteret nyújt a működéshez. Ebben a szellemben haladva, mind az öt, területen lévő meglévő épület enteriőrje az egykori építési állapot kvalitásait, hangulatait idézi, alkalmazva a mai kor technológiáját, legyen szó épületgépészetről vagy például világítástechnikáról és fénytervezésről.

A Herczel szanatóriumban kap helyet az intézmény könyvtára, míg a Grünwald féle épület – a telek városi forgalomnak leginkább kitett részeként – coworking irodáknak ad otthont. Ezek a terek a szanatórium épületek restaurálásával kimagasló minőségű, a hatékony és elmélyült szellemi munkát segítő belsőt nyernek vissza.

A bevezetésre kerülő infokommunikációs rendszer szinkronizálni képes az épületautomatikával. Ezáltal a látogatók interaktív módon juthatnak úgy információhoz – akár a mobilkészülékeik használatával - hogy a mozgási, érzékelési és megélési folyamatokat a ház működését kiszolgálni hivatott rendszerek is támogatják. A mobileszközök nem szükséges rosszként, hanem lehetséges platformként tudnak adott esetben beépülni az infokommunikációba.

OKKA Építésziroda

Szerk.: Pleskovics Viola