Beton-virágzás - elkészültek a Tétényi úti metróállomás felszíni lejáratának falai
Elkészült a négyes metró Tétényi úti állomásának felszíni felépítménye. A Városi Tájkép Csoport tervezői az általuk kifejlesztett Graphic Concrete eljárással különféle növények motívumait varázsolták a metrólejárat látszóbeton paneles falaira.
A „Tétényi út" metróállomás a 4-es vonal legkevésbé süllyesztett állomása. Az állomás specialitása, hogy az aluljárócsarnok és a felszín között itt már eleve megtervezésre került a korábbi állomásoknál hiányolt mozgólépcső is, továbbá a mozgáskorlátozottak számára elhelyezett felvonók a terepszintről közvetlen kapcsolatot biztosítanak az utas peronnal, teljessé téve meg az állomás akadálymentesítését. A szolgáltatóháztól északra, a park sarkában található a peronokról felvezető mozgólépcső. Az utasok egy aluljáróba érkeznek, amelynek minden irányban kapcsolata van a gyalogos felületekkel, és nem vesz el területet a zöldfelületből. A felszínen megjelenő építmény javasolt anyaghasználata már a tervezés kezdetkor az impregnált látszóbeton volt a fém, és az üveg alkalmazása mellett.
A tervek kidolgozása során az építészek mindvégig törekedtek a szigorú látszóbeton felületek monotonitásának oldására - mind a felszínen, mind pedig az állomás falain. Erre adott kitűnő megoldást a Graphic Concrete technológia, amely ez év januárjától már hazánkban is hozzáférhető a Városi Tájkép Csoport tervező iroda jóvoltából, akik a technológia kizárólagos magyarországi forgalmazója. Az új eljárásnak köszönhetően a klasszikus látszóbeton panelekre már az öntés során felkerülhetnek a minták, amelyek a panelek kötését követően a felületen kavicsos mosott felületként jelennek meg.
Az állomás elkészültét mindannyian várjuk, de különösképpen a környéken élők, hiszen a nagy lélekszámú lakótelep remélhetőleg közvetlen, magas színvonalú belvárosi kapcsolathoz juthat. Ez tovább erősítheti a terület központi jellegét, ahol újabb kereskedelmi és szolgáltató létesítmények megjelenése, valamint egy új, pezsgő városközpont kialakulása várható, amelynek a „virágba borult" metróállomás díszévé válik.
Az állomás építészeti koncepciója
A Tétényi úti állomás egy lakótelep közepén lévő zöld szigetben, a Bikás parkban található. Az állomás tervezésénél kiemelten kezelték a park, mint helyszín adta lehetőségek lehető legteljesebb kihasználását, hogy valamilyen módon változatosságot hozzanak a panelépületek adta környezet monotonitásába. Ezért terveztek bevilágító kupolát az állomásra, ami a felszínen egy érdekes forma, a peronon pedig a természetes fény megjelenését eredményezi. A felszín és az alsó tér közti kapcsolatot a fény mellett a park motívumainak, a különféle növényeknek absztrakt megjelenítése erősíti.
Fontos cél volt a technológiából adódó betonhasználat megszerettetése a panellakókkal, ezért olyan megoldásokat kerestek, amelyekkel a betont barátságosabb anyagként lehet bemutatni. A választás a színes lazúr, illetve a VTCSbeton Graphic Concrete mintaképző technológiák használatára esett. A végfalon és a bejáraton három vadvirág (vadmurok, zöld zörgőfű, mezei katáng) sziluettjének megjelenítése szerepelt a tervekben, amelyek közül a megvalósítás során a zöld zörgőfű mintázata került rá az elkészült felületekre, az állomás hosszában végigfutó füstkötények üvegfelületein pedig a pitypang és juhar jelenik meg növényi motívumként.
Az állomás adatai
Állomás hossza: 85 m
Peron hossza: 80 m
Hasznos peronfelület: 1100 m2
Felszín alatti mélység: -14,5 m
Mozgólépcsők száma: 4
Liftek száma: 2
Kijáratok száma: 1
Építési rendszer: nyitott
Állomás típus: középperonos
Építész generál tervező:
Palatium Stúdió Kft.
Vezető tervező: Erő Zoltán
Építész tervező: Brückner Dóra
Építész munkatárs: Fábry Katalin
Virágmintázatú beton felület (Graphic Concrete technológia):
Városi Tájkép Csoport Kft.
Vezető tervezők: Szöllőssy Barbara, Pyka Zsolt
Betonpanelek gyártása:
Argomex Kft - Kozák János
Kapcsolódó oldal:
Földalatti helyzetkép: szerkezetkész metróállomások (1.)
09:30
ezt még akkor írtam, amikor ez friss hír volt. nem is tudom, miért nem osztottam meg itt korábban. mindenesetre nagyon érdekel ez a téma, szerintem megérne némi továbbgondolást. http://dobozolo.blog.hu/2011/09/03/nem_plagizal_kanonizal
19:40
@Orsi Nagy: "Fontos cél volt a technológiából adódó betonhasználat megszerettetése a panellakókkal," Bizisten eldobom az agyamat. Kinek jut eszébe egy ilyen mondatot leírni? Kezdem azt hinni, hogy van ok arra, amiért az építészt nem veszi komolyan lassan már senki emberfia. A zörgőfüvet,a vadmurkot és a katángot pedig ÉLŐBEN is szeretném látni ott a parkban, ha lehet. De nem lehet, mert sivataggá gyalult, kiégett, fűnek már alig látszó tárgy van helyette.
08:23
kár hogy csak a grafikákat jegyezhetik a nevük alatt, hiszen a beton elemeket egy szarvasi cég ARGOMEX KFT. készíti. ki kellene egészíteni a cikket!
11:03
@surly: A grafika a Palatium Stúdióban készült.
13:03
@fbryk: akkor most hogy is van ez a VTCS beton grafics design beton lap...?
14:44
Azt hiszem nem túl merész az állítás, hogy ez itt most Kis Péter badacsonyi borászatához akar hasonlítani.
17:24
@Alagi: Legyen KP munkája standard. Szívesen látunk még ehhez hasonló munkákat. Tetszik.
18:21
@Alagi: nem túl merész, de talán kicsit felületes és egyszerűsítő. :-) Mert lehet hogy „akar hasonlítani”, de az is lehet, hogy inkább egy olyan építészeti gondolat folytatója kíván lenni, ami a homlokzati felületet grafikai felületként is képzeli el, és aminek része történetesen Kis Péterék épülete is (vajon melyikük terve készült előbb? Indítsunk nyomozást? ;-) ), de Otto Wagner majolika házai vagy a Herzog & DeMeuron iroda jól ismert munkái – és a sor hosszan folytatható. Érdekes, hogy a két „hasonlítani akaró” munka ráadásul nem is egyazon technológia (matricás és VTCS licensz) – abban szerencsére hasonlítanak, hogy mindkét munka nagyon szép, hallatlan igényességgel megfogalmazott épület ÉS felület. Gratulálok hozzá(juk)!