Budapest Főváros Levéltárának új épülete a XIII. kerületben, Teve utca 3-5.
Vezető építész tervező: Koris János DLA, Ybl-díjas építész, Németh Tamás építész
Előzmények
Budapest Főváros Levéltára hányatott sorsú intézmény. Már 1941-ben fölmerült egy levéltár építésének a gondolata, de az építés helyett a fenyegető bombázások, majd az ostrom elől kellett menekíteni a város értékeit - közel fél évszázadra a Bazilika pincéjébe. A levéltár épületének lehetséges helyeként az Örs Vezér téri kocsigyártól Molnár Farkas félig kész pasaréti templomán keresztül a Vizafogó lakótelepig merültek fel lehetőségek. Ám még Hundertwasser osztrák festő-építész sztár sem tudta kimozdítani a tervek megvalósulását a holtpontról.
Az 1997-es építészeti pályázat gyógyír volt a patthelyzetre, csendben munkába merült a szakma. A pályázat után tárgyalások, újságcikkek, biztató szavak, tervegyeztetés, bizonytalanság, tervek elkészítése következett. A kiviteli tervek 1999-ben elkészültek - és stílszerűen az irattári polcokra kerültek. 2002 szeptemberében indult meg az építkezés, és 2004 januárjában fejeződött be a majdnem elfeledett épület felépítése.
Helyszín
Az épület, zártsorú igazodással, Budapest XIII. kerületi, Finta József által tervezett rendőrségi épülete mögé, a Teve utcai tömbbe került. A Levéltár új épületét eklektikus lakóépületek közé kellett beilleszteni, a bejárat felől íves kiharapással, amit a rendezési terv meghatározott.
Építészeti és városrendezési kialakítás
Az épület megformálásánál az alábbi szempontok voltak meghatározóak:
- A városrendezési terv előírásainak mind teljesebb, de nem szolgai betartása. A Csongor utcai inflexiós ponton az íves üvegtégla fal építészeti megoldása a sarok kiegészítés idézetével.
- Az épület funkcionális rendjének tiszta szétválasztása, közönségforgalmi épületrész raktárbázis, iratvédelmi szárny. A fenti funkciócsoportokat egy épületegyüttessé szerveztük összefüggő térbeli rendbe.
- Zártság és nyitottság összhangjának megteremtése, a levéltári raktár- és középület dillemájának építészeti megoldása.
- Az épület megfogalmazásánál nemcsak az alaprajz feszes szervezése volt a fontos, hanem a homlokzati alapstruktúra megfogalmazása, amely önálló, plasztikus karaktert hordoz.
- A funkciócsoportok szétválasztása, majd ezek alaprajzi és térbeli rendszerbe szervezése volt a szándékunk. A finoman modulált homlokzati felületek mélységi mozgásai és a lépcsőtornyok függőleges épülettagolása szervezi karakteres középületté a levéltár épületét.
- A homlokzat megformálásánál tartós és természetes anyagokat használtunk. A homlokzaton finoman tagozott téglastruktúrát építettünk raszterszerűen elhelyezett nyílászárókkal. A homlokzatok az épület belső struktúráját hordozzák és megjelenésénél az épület szerkezetét is hangsúlyozni akartuk, mérlegelve az anyagok felületi nagyságát is.
Szerző: Koris János (szöveg), Zsitva Tibor (fotók)
Vezető építész tervező: Koris János DLA, Ybl-díjas építész, Németh Tamás építész
Építészek tervezők: Vizer Balázs, Székely György, Kása Miklós, Peity Attila, Wittinger Zoltán, Gindr Ákos Ignác
Statikus tervező: Bencze Zoltán - CÉH Rt.
Gépész tervező: Porosz Géza - Porosz és Fia Bt.
Elektromos tervező: Sax Dezső - Hochplan Kft.
Épületszerkezet: Horváth Sándor és Reischl Richárd
Generáltervező: Budai Építész Műhely Kft.
Beruházó: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal, Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztály
Üzemeltető: Budapest Főváros Levéltára, A. Varga László és Breinich Gábor
Bonyolító: Épber Rt.
Kivitelező: Bkk Építő Kkt., Baucon, Középületépítő, Kipszer