Épületek/Örökség
December 17-én adják át a Berliner Schloss „új-régi” épületét
2020.10.26. 09:59
A nyolc éve megkezdett hibrid rekonstrukció többszöri csúsztatás után idén decembertől kezd Humboldt Forumként működni, és négy fázisban tervezik fokozatosan megnyitni szegmenseit a közönség felé.
A Franco Stella nyertes pályázati terve alapján elkezdett, de azóta a több iroda egybeolvadásával megszületett Franco Stella Humboldt-Forum Projektgemeinschaft által tervezett építészeti reanimáción immáron nyolc év elteltével csak az utolsó simításokat végzik. Az építkezést mindannyian nyomon követhettük online is, tavasz végén végignézhettük, ahogy a kupola is teljes magasságában elkészül, de mint láthatjuk, még most sem került le az összes állványzat a homlokzatról és a december 17-i megnyitás is egyfajta tesztüzem kezdetét jelenti tulajdonképpen, ám immáron mindenki átlépheti a sokat vitatott, de annál inkább nyomon követett rekonstrukció kapuit.
2/2
Forrás: cam01.berlinerschloss-webcam.de
Forrás: cam01.berlinerschloss-webcam.de
A Humboldt Forum négy fázisban nyílik majd meg, a decembert 17-től kezdődő vetítések, installációk az épület történetére fókuszálnak majd a központi udvarban, illetve a kávézó területén. Szintén megtekinthető lesz egy tárlat a földszinti és az alagsori termekben, mely a Humboldt fivéreket ismerteti meg közelebbről. 2021 januárjától aztán egy interaktív gyermekkiállítás veszi kezdetét, amely azt szolgálja majd nyomatékosítani, hogy a Humboldt Forum családi célpontnak is számít majd, és az egészen kis gyermekek is megtalálhatják helyüket a múzeum falai között. Szintén januárban indul egy kiállítás a társadalmi és környezeti változások közötti összefüggésekről, de lesz egy hét termet felölelő interaktív bemutató Berlin történetéről és helyéről a nagyvilágban. A monumentálisabb tárlatok és az épület teljes bejárhatósága azonban jövő tavasszal következik be. Az intézmény vezetősége be is jelentette az első nagyobb időszakos bemutatót, mely az elefánt, elefántcsont és ember hármasára fókuszál majd.
December 17-től tehát a Schlüterhof és azok átjárói, az alagsor és a legalsó szintek járhatóak majd be mindenki számára, januártól pedig fokozatosan kezdődik meg az épület teljes funkcionálása és a nagyobb tárlatok és előadássorozatok berendezkedése a főként modern enteriőrökben. Andreas Schlüter rekonstruált falai mögött ugyanis kortárs belső terek húzódnak, de mint ismert, a Rittersaal, az Elisabethsaal és a Schweizersaal korabeli termeinek teljes rekonstrukcióját még nem vetették el véglegesen a Humboldt Forum vezetői.
18:14
Demagógia azt állítani, hogy a többségnek tetszenek a replika épületek. Pont a Lovarda és a Főőrség nagyon mesterkéltnek tűnik, pedig én nagyon szeretem a historizáló épületeket. Számos fontos 19. századi épületet lehetett volna abból a pénzből felújítani, amit elherdáltak itt. Ha megnézem, milyen állapotban vannak egyes budapesti társasházak, akkor még felháborítóbb ez a projekt. Budapesten az emberek többsége nem a várban, hanem társasházákban lakik. És ők vannak többen!
07:35
Németországban egy sor városban vannak egész épületsorok rekonstruálva. Sok helyütt, a háború alatt megsemmisült épületeknek megfelelő tömeg-arányokat figyelembe véve épültek kortárs építkezések. A Budai Várban számos pályázat szólt arról, hogy valami újat építenének, ezekkel a baj az volt, hogy olyan formákat erőltettek, amelyek ide sem tartalmilag, sem vizuálisan nem illeszkedtek volna.
16:12
Sokan kritizálják a "replika" épületeket. Egy régi épület a semmiből való újjáépítése egyes építészek szerint anakronisztikus, értelmetlen, korszerűtlen, hogy az erősebb jelzőket ne is idézzem. Ezzel támadják pl. a Budai Vár rekonstrukcióját is, pedig azt még csak nem is semmiből építik újjá, úgy mint a Schloss-t Berlinben, vagy a Frauenkirche-t Drezdában. Ezek a rekonstrukciók hozzájárulnak egy nemzet önbecsülésének erősödéséhez. Örvendetes, hogy a németek kezdenek kimozdulni abból a helyzettől, amelybe, belekényszerítették őket a háború után.
07:36
@Reki: A Budai Várban a Lovardát és a Főőrség épületét néhány éve a semmiből építették újjá. Beton és stukkó mindkettő, cifra, már az eredeti építésükkor (a XX. század elején) is anakronisztikus, barokkos-eklektikus ruhában. Ráadásul úgy, hogy eredeti funkciójuk régen okafogyottá vált.
11:34
@P. Imre: Semmi baj azzal, hogy Önnek nem tetszenek a replika épületek. A németek ezek szerint másként gondolják. És Magyarországon is jó néhányan...És mi vagyunk többen...
13:36
@Reki: Valóban ritkán tetszenek a replikák, de van hogy mégis indokoltnak tartom azokat. Ám a bejegyzésem főleg nem erről szólt, hanem a maga tárgyi tévedését javítottam ki. Azt, hogy a Budai Várat "még csak nem is [a] semmiből építik újjá". Az egészet persze, hogy nem, de speciel a Lovardát és az "udvarlaki őrség" laktanyáját (ez a Főőrség különösen anakronisztikus, másik neve). Amúgy közismert példa a semmiből való jogos újjáépítésre a varsói királyi palotáé. Annak újjáépítése ui. a Lengyelországot célzó, hitlerista német megsemmisítési szándékok kudarcának szimbóluma volt, a puszta nemzeti létezés szimbóluma. Hogy miről volt szó, olvassa el, kérem, pl. ennek a cikknek az első passzusában: https://magyarnarancs.hu/publicisztika/jobb-mint-az-eredeti-ii-94032 A Budai Királyi Vár lerombolása viszont, akármelyik háborús fél részéről sem a magyar nemzeti létezés eltörlését célozta, mint Varsóban az ottani Királyi Palotáé.
14:43
@P. Imre: A varsói óváros és a Királyi Palota lerombolása valóban a lengyel nép megsemmisítését célozta. Nagyon helyesen újjáépítették ezeket. De Budapest jelképének a Budai Várnak a lerombolása a Szovjet Hadsereg által, akkor mi volt? Persze Budapest szétrombolásához hozzájárultak a németek is a hidak felrobbantásával. Az oroszok ráadásul 56-ban is tovább rombolták a várost. Szerintem van mit egymás szemére hányni a különböző megszállóknak, de túl kéne lépni ezeken a sérelmeken, és akárcsak a németek Berlinben és Drezdában, nekünk is vissza kéne építeni a legtöbbet amit csak lehet ezekből az elpusztított épületekből. A németek most kezdik ledobni az évtizedekre rájuk erőltetett bűnbánatot. Budapest építészete a háború előtt csodálatos egységes eklektikus városképet mutatott. Ha valamit ebből vissza tudunk hozni az csak javára válik ennek a sokat szenvedett városnak.