Duna Aréna - ”Az első látványtervek mindig különböznek az elkészült épülettől”
Fürjes Balázs, a budapesti fejlesztések kormánybiztosa szerint a szerdán átadott Duna Aréna esetében is fennáll, hogy az első látványtervek mindig különböznek az elkészült épülettől. A látványtervek és az elkészült épület végleges formája közötti különbségről szóló írásokban foglaltakkal kapcsolatban azt mondta az MTI-nek, hogy minden épület esetében a befejezett építkezés számít.
"A határidő előtt és költségkereten belül elkészült Duna Arénáról Hosszú Katinka azt mondta, hogy az a világ legjobb öt uszodaközpontja között van, Marculescu úr, a FINA igazgatója pedig lenyűgözőnek minősítette az elkészült arénát, és példaként mutatta be a tokiói olimpia Budapesten tartózkodó szervezőinek" - mondta a kormánybiztos. Fürjes Balázs hozzátette, a Duna Arénával kapcsolatos legutóbbi cikkekben említett látványtervet "munkavállaló alkalmazott készítette munkaköri feladata részeként, az nem került egyetlen fillérbe sem az államnak és másnak sem."
Ferencz Marcel, a Duna Aréna tervezője Fürjes Balázs kormánybiztossal személyesen tisztázta a létesítmény korai látványtervének kérdését.
"Teljesen egyetértettünk abban, hogy sok építkezés elkezdése előtt készül látványterv, és ha a látványtervet a tervezés befejezése előtt készítik, törvényszerű, hogy különösen a bonyolult és nagy épületeknél, a tervek későbbi véglegesítése, a tervezői program alakulása miatt, a látványterv sohasem esik egybe a későbbi végleges megoldással, a megépülő valósággal" - nyilatkozta Ferencz Marcel, a Duna Aréna tervezője az egykori látványtervről és a végleges épületről.
forrás: MTI
16:03
Mivel mindenkinek rövid az emlékezete, íme a tények:
2014. július 21 (és remélem nagy hírtelen, akinek ez kényelmetlen nem törli le a honlapot):
http://mnsk.hu/orban-viktor-az-uj-uszodakomplexumrol-is-targyalt-a-fina-vezetoivel/
Ekkor még szó sem volt 2017-es felnőtt VB-ről, csak a 2017-es junior világbajnokságról és az azt követő 2021-es VB-ről. Ekkor még Mexikó nem dobta be a törülközőt.
Ekkorra a „hullámos” ifjúsági VB-re készülő épület tervek elkészültek, ezt mutatták be a FINÁ-nak. Erre készült egy ütemterv is, amely szerint:
Tevékenységnév Időtartam (nap) Kezdés Befejezés
Egyeztetések FINA-val 98 14.05.12 14.09.26
Egyeztetések előkészítése 60 14.05.12 14.08.04
A világbajnokság megrendezésének
területi igényeinek véglegesítése 10 14.05.12 14.05.23
Előszerződések, megállapodások
megkötése az idegen területek
használatáról 20 14.05.26 14.06.23
A világbajnokság megrendezéséből
fakadó az épülettel kapcsolatos
igények 25 14.06.02 14.07.07
Az egyezető anyag összeállítása 40 14.06.02 14.07.28
Jóváhagyás, kiküldése FINÁ-hoz
0 14.08.04
Egyeztetés, program jóváhagyása38 14.08.05 14.09.26
Egyzetetések 20 14.08.05 14.09.02
Az egyeztetések lezárása 10 14.08.27 14.09.09
FINA jóváhagyása megtörtént 0 14.09.12
A jóváhagyott programból adódó
követelmények meghatározása 10 14.09.15 14.09.26
és:
Fővárosi keretszabályzat elfogadás
(korm. határozat által elfogadot
határidő) 14.06.30*
Műszaki átadás-átvétel 15 16.12.05 16.12.23
Használatbavételi engedély
kiadása 0 17.02.07
ahol a csillag azt jelentette, hogy ezt a feladatot a fővárosnak eddig végre kellet volna hajtani.
Megjegyzés: az ütemterv készítésének napja: 2014. május 15,
az idézett korm. határozat: 26/2014. (II. 7.) Korm. rendelet –és aki meg tudja tekinteni az eredetit, ebben sem a vidéki helyszínek, sem a „High Diving” –ról (toronyugrásról) egy árva szó sincs!
mivel már ekkor világossá vált, hogy ennek nem csak a junior Vb-nek kell megfelelni, hanem a 2021-es Vb-nek is, ezért kerültek az ütemtervbe a feni sorok (mert ezzel egy kicsit adós maradt a terv.
ennek ellenére ezek az egyeztetések nem történtek meg!
és ne felejtsük el, ekkor még közös volt a terület, részben volt csak az államé, a Dagály Strand területe a Fővárosé volt! (És mivel a tervezett módon megosztani sem illet volna – no meg egy műemlék kút is behatárolta a területet, senki sem akart azzal foglalkozni, hogy a megépítés érdekében „társasházat” alakítson a telekre.
és ekkor volt az a pillanat, amikor János bátyánknak eldurrant az agya, és kijelentették, hogy az állami építész a jó építész, állami feladatot csak állami építész tervezzen!
Ebben az időben Fürjes doktor a fasorban sem volt, lásd a A Kormány 1359/2014. (VI. 30.) Korm. határozatában meghatározott feladatait.
De ebben az időben, az NSK, mint állat (tervpályázat és egyebek nélkül, esetleg kormány kijelölésre) saját tervező irodával készítette rendre a terveket. (Hogy kikkel és milyen indok alapján, erre a kérdésre talán csak az akkori vezetők tudnának érdemben nyilatkozni.)
Ezét keverte bele Fürjes doktor, hogy a tervező, mint állami alkalmazott készítette a terveket.
Ezek után történt, hogy Mexikó kiszállt, és nekiugrottunk a 2017-es VB megrendezésnek (mint ahogy mifelénk mondanánk, mint bolond kecske az anyjának (lásd lejjebb).
Mert valójában, volt ugyan a „Master Plan” (amit mostanában szívesen használnak, de csak azért, hogy elsikálják az össze problémát, lásd az Olimpiai Master Plant is, de látványtervet azt nagyon tudunk készíteni ezekből a megalapozatlan színes firkálmányokból), de maga a 2021-es VB pályázata sohasem volt ebben az időben leegyeztetve a FINÁ-val!
Ryhe
Ui. A „Hullámos tervben – mint ahogy korábban is megjegyezetem 5000 fős fix lelátó, és 10 ezres bővítés szerepelt –hogy megoldott volt-e azt itt most ne firtassuk, de az pedig hazugság, hogy az olimpia miatt kellett volna 18, vagy 20 ezres lelátót építeni, mert lásd a PwC álatl készített olimpiai tanulmányát, amely szerint a követelmény a 12 ezer fős lelátó!
Hogy ki találta ki ezeket a sehol le nem írt számokat, és, hogy megnevesítsem, azt még csak magamnak sem merem.
Magát a 2017-évi VB-t itt jelentették be 2015.
http://www.utanpotlassport.hu/2015/03/11/vilagesemenyek-budapesten-uj-idopontban-2017-2019/
„Orbán Viktor Magyarország legnagyobb vállalkozásának nevezte a vizes-vb megrendezését. Elmondta, külön munkacsoport alakult a szervezésre. Kérdésre válaszolva azt is kijelentette, hogy a világbajnokság helyszíni fejlesztésével összekötve felújítják a Margitszigetet és a Dagályt, a sportágfejlesztés mellett városfejlesztés is zajlik a fővárosban. Magáról az eseményről és a fejlesztésről önálló törvényt kell elfogadnia a parlamentnek, utána lehet rögzíteni határidőket.
Kiderült, hogy a változás miatt mégsem Budapest lesz a 2017-es junior úszó-világbajnokság a házigazdája, helyette a 2019-es korosztályos eseménynek ad otthont.
18:25
@Hartmann György Sándor: Én már csak azt nem értem, ha ezt a tervezési megbízást az MNSK kapta, akkor hogyan lett egy másik cég a felelős, ill. generáltervezője, illetve egy harmadik az építész tervezője ennek a projektnek? Ld. az MNSK honlapját is - http://mnsk.hu/wp-content/uploads/Dagaly8.jpg
12:34
@Zeus: Kedves Zeus!
Kezdetben a Végh tornatanár úr vezetésével, az általa által vezényelt NSK (Nemzeti Sportközpontok) épített ki egy tervező irodát, és kezdet meg a tervezést.
Az csak hab a tortán, hogy az azzal, hogy az NSK-t kormányhatározatok jelölték ki az egyes feladatokra, ezért az előírásokat áthágva, minden tervpályázat nélkül kerülhettek oda a feladatok. Viszont az NSK-nak nem volt minden feladatra elegendő tervező csapata, ezért aztán a félállás, és a kiszervezés is minden nyilvánosságot mellezően történhetett meg. (És még mindig kísért a múlt, több olyan közbeszerzésben meghirdetett építési feladat NSK által jegyzett dokumentációjával találkoztam, amely több szakmai hiányosságot tartalmazott, amelyet én személy szerint nem mertem volna kiadni a vállalkozók kezébe.)
Ráadásul kormányhatározat határozta meg (egy másik állami kedvenc) a lebonyolító személyét is, lásd a 26/2014. (II.7.) Korm. rendelet júliusi módosítása:
4/A. § (1) A beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, beruházáslebonyolítója és építési műszaki ellenőre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.
Egy kis kitérés:
Azóta is a következő világmegrengető jelszóval: „az állami pénzkötést ellenőrizze az állam”, rendre kerülnek kijelölésre úgy az állami szervezetek, hogy a kijelölés pillanatában nem is rendelkeznek olyan személyekkel, amelyek a feladat ellátáshoz a szakmagyakorlási rendelet szerint, csak saját dolgozó megléte esetén enged meg.
És az első Dagály törvényben ez szerepel (kihirdetve: 2015.III.7.)
„2) A 2017. évi világbajnokság megrendezésével kapcsolatos egyes feladatok (a továbbiakban: projekt) irányítását és lebonyolítását a 100%-os állami tulajdonban álló Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Kft.) végzi.”
„8. § (1) A beruházás keretében legfeljebb 14 000 személy elhelyezésére szolgáló ideiglenes lelátók létesíthetők. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez építésügyi hatósági engedély nem szükséges, azokra, illetve azok létesítése kapcsán az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet és az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet szabályai nem alkalmazhatók. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez kizárólag a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélye szükséges, azzal, hogy az ideiglenes lelátók létesítésének feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg.
(2) Az ideiglenes lelátókat az adott világbajnokság befejezését követő 90 napon belül meg kell szüntetetni. Az ideiglenes lelátók létesítése kapcsán a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell
alkalmazni.”
Ez pedig később került a törvénybe:
„ - figyelemmel a Nemzetközi Úszó Szövetség, a Magyar Kormány és a Magyar Úszó Szövetség között 2013. július 19-én kötött Megállapodásában és annak 2015. március 10-én módosított Kiegészítő Megállapodásában foglaltakra –„, vagyis egy 2013 évi megállapodás már rögzítette a Vb rendezést (és a 2021-es VB-re készült is egy „Master terv” (amely megfogalmazását azért tartok a szakmától teljesen idegennek, mert azt mindenféle kutyaütő is elkészítheti, míg egy helyszínrajzot valakinek alá kellene írni és vonatkozik rá a következő: a tervező felelős), amellyel a 21-es pályázatot az Úszószövetség és az állam megnyert.
PTK szerint: 6:251. § (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.
Az ÉTV szerint: 33. § (1) A tervező felelős:
a) az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
A Kormány 1725/2015. (X. 7.) Korm. határozata a 2017-ben Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő XVII. Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság Szervező Bizottságának létrehozásáról:
2. A Bizottság feladata a 2017-ben Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő XVII. Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság (a továbbiakban: Világbajnokság) előkészítésével és megrendezésével kapcsolatos feladatok figyelemmel kísérése és összehangolása, így különösen az érintett kormányzati és sportszakmai közreműködők közötti együttműködés biztosítása az előkészítést és megrendezést biztosító egyes intézkedések kidolgozása érdekében.
3. A Kormány a Bizottság elnökének a 2017-ben Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő XVII. Úszó-,Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével kapcsolatos összkormányzati feladatok koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztost nevezi ki.
4. A Kormány a Bizottság társelnökének Gyárfás Tamást, a Magyar Úszószövetség elnökét, a Nemzetközi Úszószövetség
alelnökét kéri fel.
5. A Kormány a Bizottság tagjává nevezi ki, illetve kéri fel:
a) a 2017-ben Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő XVII. Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével kapcsolatos összkormányzati feladatok koordinációjának
a) ellátásáért felelős kormánybiztost,
b) a belügyminisztert,
c) a külgazdasági és külügyminisztert,
d) a nemzetgazdasági minisztert,
e) az emberi erőforrások miniszterét,
f ) az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost,
g) Budapest Főváros főpolgármesterét,
h) Gyárfás Tamást, a Magyar Úszószövetség elnökét, a Nemzetközi Úszószövetség alelnökét,
i) a Magyar Úszószövetség főtitkárát
Ekkor került ki Vigh kormánybiztos és az NSK valamint a BMSK kezéből végelegesen a feladat.
Hogy ez után mi történt pontosan azt valójában csak a tervező, a KKBK és Fürjes doktor tudná megmondani. (No meg az építési feladatot, a tervezéssel elnyerő vállalkozó.)
De – szerintem -, hogy fenntartsák a látszatot, az eredeti tervező megtartották, de csak mint i felett a pontot.
Ezért kínos erről mindkét részről nyíltan beszélni.
Mert: a MÉK etikai szabályzata kezdettől fogva ezt tartalmazza:
5. § (2) A kamarai tag felelős tervezőként nem írhat alá olyan tervet vagy dokumentációt, amelynek elkészítésében, nem e minőségében vett részt, nem az ő szellemi alkotása, és nem irányításával és ellenőrzésével készült.
11:29
Érdekes, milyen megértő lett Fürjes.
Pedig 21-én (visszaidézve a projekt átvételekor tapasztaltakat) még a szavakat keresgélte az ő nagy-nagy felháborodásában:
"...van mögöttem ebben a... ebből az iparból néhány dolog, és azt kellett látnom, hogy egy teljesen üres – bocsánat a kifejezésért – parasztvakításnak minősíthető látványterven kívül semmi nincs, valaki odabiggyesztett egy hullámot, anélkül, hogy megvizsgálta volna, hogy az úgy pozícionálva, úgy egyébként mögötte a szükséges mérettel az épület elfér, az egy blöff volt, azt kell, hogy mondjam, és a blöff nem működött, a kormányzatot, meg mindenki mást, az úszók vezetőit, akkor még ugye, Gyárfás Tamást, felültettték, és amikor nekiláttunk megtervezni az épületet és idejött a Nemzetközi Úszó Szövetség, a FINA főépítésze, hogy akkor nézzük meg, hogy emögött a blöff miatt ööö... Patyomkin-falu mögött ööö... gesztus mögött mi van, akkor kiderült, hogy első lépésben el kellett fordítanunk az épületet, annak a blöffnek – nem tudom másképp nevezni – a hosszanti oldala nézett a Dunára és egyszerűen nem fér el és azzal kellett kezdeni a munkát..."
Később tovább szapulta a zenélő aranyrácsos csodapalota látványtervezőjét:
"Amikor valakinek semmilyen felelőssége nincsen és a valóság semmilyen mértékben nem köti a kezét..."
Néhány nap elteltével viszont már egészen természetesnek fogadja el a projekt átvételekor általa tapasztaltakat. Úgy látszik, hiába "van mögötte ebből az iparból néhány dolog", Fürjes ilyesmivel a Dagály projektnél találkozott először. De ő már nem is haragszik, hiszen aki a "munkaköri feladata részeként" ezzel a "parasztvakítás"-sal "felültette a kormányzatot és mindenki mást", az csak egy nevesincs „munkavállaló alkalmazott" volt és ráadásul teljesen ingyen csinálta.
Így már egészen más, ugye...