Eger, Bárány uszoda felújítása tervpályázat - bemutatjuk a dmb Építész Műterem pályaművét
A Falvai Balázs, Török Dávid, Nagy Márton és Nedeczky Zsolt alkotta csapat pályázati tervében a Bárány uszoda hangulatának megtartására, újrafogalmazására törekedett. A helyszín alapos vizsgálatával kiérlelt koncepció alapját a régi, épített elemek megtartása, a terület zárvány-jellegét erősítő keretes beépítés és az udvar térélménye alkotja, amelyhez - többek között - a francia mosóházak világa nyújtott inspirációt.
Bevezető
Eger város rajzolatán napjainkig látszik, hogy sajátos topológiai adottságokhoz alkalmazkodva épült. Az első katonai felmérés során készült térképen a várostól délre karsztos talajú, építésre kedvezőbb magaslatok, illetve - a keresztülfutó patak ereinek és a termálvízforrásoknak köszönhetően - mocsaras területsávok váltakoznak. A tervezési helyszín jelenkori összetettsége a történelmileg kialakult területhasználatnak köszönhető. A mai napig fellelhető, halmazszerűen elhelyezkedő telektömbök a szilárd kőzetű magaslatok geológiai adottságait követik, míg a vizes területeken egyenes vágású utak rajzolódnak ki - egyes helyeken ezek valamikor pallóval burkolt közlekedők voltak. Az egykori érseki vadaspark a városmag szélén, egy mocsaras terület rendezésével jött létre. Az érsekkert és a város találkozásánál a területen az északi irányból, a Bükk felől érkező Eger patak folyik keresztül. A patak mentén már a törökkor előtti feljegyzések szerint is karsztos termálvízforrások működtek.
A város szélén a második katonai felmérés szerint 1860 körül három tóba gyűlt a források vize. A patak egykori mellékágainak rajzolatát a mai napig őrzik az utcák, ilyen a Petőfi tér-Gólya utca vonala, tervezési területünk nyugati határa. Helyszínünk sajátos határterület, park és város találkozása, a tőlünk keletre helyezkedő városrész és a nyugati irányban elterülő park határát a patak és a forrástavak jelentik. A városlakók a forrásokat kezdetektől mosásra, fürdésre, állatok tisztítására használták. A terület fokozott birtokbavételével vízhez kapcsolódó építmények jelentek meg, azok folyamatos körülépítésével a források helyei, a folyamatosan feltörő karsztvíz túlfolyó erei újabb irányokat égettek a város emlékezetébe. A vizek mellé emelt csárda, a mosóházak, fürdőházak, malmok, hidak mind-mind olyan építmények voltak, amelyek elhelyezkedésüknél fogva öntörvényűen kilógtak a városszövetből. A tavak a fokozatos körbeépülésük során egyre szabályozottabbá váltak, 1864-ben még amorf kontúrban betonozták körbe a tervezési helyszínünkön találhatót, később mindegyikből szabályos medencét építettek. Így a Bárány fürdő már 1925-től szabályos, 50 méteres úszómedencével rendelkezik.
A termálforrás által táplált „tó" mára szabályozott, mégis közvetlen környezetében rögzült az egykori zárvány a város szövetében. A Frank Tivadar utcai Válent-lakás mozdulata, az Agyagási Dezső park felőli telekhatár tördeltsége mind azt az érzést erősítik, hogy a Bárány uszoda egy öntörvényű, a környezetétől független, belső tartalommal bíró, zárt „mag". A nemrég elbontott öltözőház, a körbefutó tömör falas kerítés szintén a terület zártságát erősíti, éppen ezért fontos elemei a kiírásban is említett sajátos hangulatnak.
Alapvetés
Tervünkkel a terület sajátos, zárvány-jellegét szeretnénk erősíteni. A kavicsaljzatú, hullámzó víztükör egyedi látványa költői képeket hív elő az emberből. A tervezési folyamat első percétől azt az eszközt kerestük, amely leginkább képes a ma már épített medencetér természetből kiragadott, tó jellegét megőrizni. Ebben a folyamatban fontos hivatkozást jelentett a Franciaország területén igen nagy számban található mosóházak világa. Ezek az egyszerű, mondhatni primitív építmények - épített jellegük ellenére - sajátos mikroklímával rendelkeznek. A folyó vagy tó mellé helyezett, lábakon álló csupasz tetők bekeretezik, birtokba vonják a vizet, a természet egy elemét, miközben védelmet adnak a mosónőknek mindennapi tevékenységük végzése közben. Ezt a kettősséget igyekeztünk tervünkben megragadni. A medence köré vont tető felerősíti a terület határát, ugyanakkor szinte magába szívja a látogatót, védelmet, biztonságot nyújt számára. Ebbe a keretbe helyeztük el a klubház épületét. Az így kialakult együttes igen kedvező kompozíciós szempontból, a klubház befelé lejtő teteje kiegészíti a medence terét az eredeti - inkább négyzetes - spontán tó formájává.
A zárt keret gondolatának másik fontos támpillére a környező tömbök zártsorú, keretes beépítése. Bár a szomszédos, északi telkeken az eredeti beépítést elbontották, mégis a megmaradt utcakép és a környék karakterének megőrzése érdekében javasoljuk a keretes beépítés, mint sajátos városi forma újragondolását és használatát. Ennek az új beépítési rendszernek lenne első eleme épületünk, melyben az „U" alakú, az Agyagási tér felé felnyíló fedett-nyitott terek közé illeszkedik a klubház épülete.
Funkció
Tervünk két jól elkülöníthető funkcionális egységből áll: a medenceteret körülölelő fedett-nyitott terekből, valamint az Agyagási Dezső park felőli telekrészen épülő klubház tömbjéből. A medence körüli keret a közönségforgalmi tereket, a lelátóteraszra vezető nagyobb tömegforgalmú lépcsőket, az északi telekhatáron a mobil lelátót és a hozzá tartozó vizesblokkokat foglalja magában, továbbá a Válent-lakás, az egykori csárda épület megmaradó, felújítandó falai közé költöztetett közönségforgalmú büfét, valamint az átjárást biztosító galériát a Bitskey uszoda felé.
A klubház épülete két szintből áll. A medence szintjén az öltözők, zuhanyzók, vizesblokkok, valamint a járulékos, kiegészítő funkciók kaptak helyet. Az emeleten helyeztük el az épület fő tereit, a rendezvény-, és kiállítótereket, a tornatermeket, valamint az irodablokkot. A terület lejtési viszonyait kihasználva az épület emeleti szintje a megérkezés helye, ezért itt kapott helyet a turisztikai fogadópont, az információs előcsarnok is. Tervünk emblematikus látványeleme a „kút", mely az elfolyó forrásvíz elvezető csatornájára épül rá, annak vizét mutatja meg a felszínen. Az épület sarkán elfogyó faltestből kivájt, felülvilágított tér egyszerre válik a Petőfi tér, az egymás után sorakozó fürdők utcájának emblematikus elemévé, valamint az épület előcsarnokába érkező látogatók, turisták első találkozási pontjává.
A klubház épületének funkcionális kialakításánál különös figyelmet fordítottunk a helyes forgalmi rend kialakítására, egy teljesen elválasztott utcai-, és tornacipős útvonalat hoztunk létre. Ezen rendszer eredményeként a sportolási funkciók akkor is zavartalanul használhatóak, ha a flexibilien alakítható fogadótérben külsős rendezvényt tartanak.
Terek
Az épület tereinek tervezése során mértékletességre, megfelelő funkcionális kialakításra és használhatóságra törekedtünk, a földszinti öltözők kialakításánál éppúgy, mint az emeleti, reprezentatív terek megformálásánál. Mindkét szint esetében minél nagyobb természetes megvilágítás elérésére törekedtünk, amelyet a tetőben és a köztes födémben elhelyezett felülvilágítók segítségével értünk el. Míg a földszinti felülvilágítók egyszerű funkcionális igényeket látnak el, addig az emeleti, jóval nagyobb méretű bevilágítók - az épület zárófödémének nagyobb szerkezeti vastagsága miatt - nem pusztán megvilágítják a tereket, de a mennyezeten kialakuló felületi struktúra miatt ezen terek lényegi elemévé válnak. A zárófödém dőlésének köszönhetően a főhomlokzaton lévő tornatermek nagyobb belmagasság-igénye könnyen teljesül.
Építészeti koncepciónk legfontosabb eleme az udvar, mely az igazi téri élményt jelenti. A tervezési folyamat során nagy gondot fordítottunk az udvar körül futó tető megformálására. Egyszerre kísérleteztünk befelé, illetve kifelé dőlő tető kialakításával. Végleges tervünkben a tető az utca felé lejt. Ezzel a megoldással előnyösebb városképi illeszkedés érhető el, az utcák felé a tető lezárul, elcsendesedik. Egyedül a klubépület befelé lejtő teteje jelenik meg határozottan az utcaképben, jól érthető gesztust téve ezzel a tér felé, mintegy bekeretezve az új épület főbejáratát.
Válent lakás
A Bárány uszoda együttese hihetetlenül erős érzelmi kötődésekkel rendelkezik, mind az egri lakosság, mind az alkalmi látogatók körében. Karakteréhez hozzátartoznak az épített elemek és természeti képződmények. Egy ilyen erős hely kapcsán az emberek emlékezetébe belevésődnek a mégoly rossz állapotú építmények képei is. Ezért különösen fontosnak tartjuk a terület legrégebbi épített elemének továbbörökítését. Tervünkben a jelenlegi öltözőépület egy részét megtartjuk - természetesen a szükséges rekonstrukciós munkálatok elvégzésével - és az építménybe a közönségforgalmat kiszolgáló kávézó, büfé telepítését javasoljuk. Az épület megtartásának fontos hozadéka, hogy a Bitskey uszoda felőli homlokzaton továbbra is megjelenne az öltözőépület architektúrája. A megmaradó épületrész helyzete miatt a Bitskey uszodával való összekötés különös figyelmet igényel. Az átkötés helyének pontos megadásához körültekintő felmérési munkálatokat kell végezni.
Anyagok
Az épület tömegképzésében emblematikus kialakításra törekedtünk, amelyben a fő hangsúlyt az udvar építészeti megfogalmazása jelenti. Míg a medencetér körüli épületrészek kialakításánál fontos az egyes részletek precíz kidolgozása, addig az épületegyüttes külső megjelenésében egyszerű, részletmentes, hagyományos, a környéken általános, vakolt falas kialakítást javasoljuk - a főbejárati befogadó gesztus, és az emblematikus kút eltérő, különleges építészeti nyelvezetén túl. A külső egyszerűségnek mintegy ellenpólusa lehet az udvar nyelvezete, melyben a fedett-nyitott terek fa fedélszerkezetei, oszlopai, és szintén faszerkezetű térelhatárolói dominálnak. Hasonló kettősség jelentkezik a tetőfedés anyagának kiválasztásában: míg az „U" alakú épületrész fedése hagyományos síkpalával történik, addig a főépület udvar felé billenő, nagyméretű tetőszerkezetével szemben támasztott követelményeink eltérőek. Az épület kedvező hőtechnikai kialakítása érdekében a változó metszetből adódó, nagyobb szerkezeti vastagsággal rendelkező részeket speciális zöldtetős kialakításban képzeljük el.
A medenceszerkezet teljes átalakításának ellenére a jelenlegihez hasonló forma-, és anyaghasználatot javaslunk, különös tekintettel az öntött beton ugróbakok egyedi, szintén sajátos hangulatot hordozó megjelenésére.
Kapcsolódó oldal:
Eger, Bárány Uszoda felújítása építészeti tervpályázat - bemutatjuk a díjazottakat
14:37
Szép terv, mérete ellenére gesztusaiban számomra szimpatikusan, finoman jelenít meg a kisvárosias, szerethető habitust, a szabadtériség levegősségét, a régi-új párbeszédét. Ami nekem valamennyire problémát okoz, az a főbejárati oldal - nekem túlzó - monumentalitása, majdnem-szimmetriája. Sokkal szimpatikusabb a többi nézet, s a belvilág. (BelviLIKE. :-) )