Élménytár + Pécsi Állatkert fogadóépülete
Minden olyan anyagból és céllal készült, hogy az megérinthető, kipróbálható, próbára tehető legyen, hiszen elsősorban gyerekek, fiatalok számára készült.Gaál Sarolta diplomamunkája
Alapgondolatok
A régóta felújításra váró Pécsi Állatkert épületei és karámjai már nem vonzzák annyira az idelátogatókat. Családok azért vannak még szép számmal, akik úgy gondolják, hogy a gyerekek ebben a korban kell, hogy megismerjék a környezetüket és az élővilágot, valamint játékok során megtanulják ezek védelmét. Innen jött az a gondolat, hogy ezt az ismerkedést-felfedezést-tanulást méltóbb környezetben tehessék meg a gyerekek és velük együtt a szülők is.
Tekintettel arra, hogy rossz időben kevesebb látogató van (az emberek nemigen mozdulnak ki esőben vagy hidegben), egy fedett, időjárástól szinte független „élménytárat" szerettem volna létrehozni.
Mivel a park maga szabadtéri, és az állatok is ott érzik jól magukat, nem az állatkertet akartam tető alá hozni, hanem témájában ahhoz kapcsolódó, mégis különálló tereket kialakítani.
Napjainkban egyre aktuálisabb téma a környezetvédelem, az üvegházhatás, az újrahasznosítás és új természeti energiaforrások felfedezése. Az új szemléletet elsősorban a gyerekeknek kell elsajátítani, amire a játékok és foglalkozások során észrevétlenül nyílik mód.
Egy „kakaóálló" vidám környezetet akartam teremteni a gyerekeknek, ahol mindent szabad: kipróbálni, felmászni, nyomkodni, bebújni, építeni, vizsgálni, összemaszatolni, megkóstolni, bekukucskálni és közben tanulni. Emellett a szülőknek/családoknak is hangulatos közösségi tereket kell kialakítani piknikezésre, játékra, napozásra, beszélgetésre.
A pihenést, kikapcsolódást a városból való kiszakadást jelenti. A látogatók többféle módon és irányból érkezhetnek; autóval, busszal, biciklivel, gyalog vagy akár kisvasúttal a Vidámpark felől. A fedett parkolóban letehetik a járműveket és onnantól élvezhetik a zöld Mecsek nyújtotta élményeket. Összefüggő nagy területre volt szükség, ahol nemcsak az épület kap helyet, hanem rendezett park várja azokat, akik a szabadban akarják tölteni az idejüket.
Egy központi helyet kerestem, amit az emberek már jól ismernek, útba esik, frekventált helyen van, és emellett az Állatkert jó adottságait is ki lehet használni. A választott helyszín a Mecsekben található számos turistaútvonal kereszteződésében fekszik, így a túrázóknak is pihenőhelyül szolgál.
Adottságokra épülő program
A már meglévő kisvasút vonalát követve egy sétány vezet az állatkert mellett a főbejárat felé. Erre az ösvényre illeszkedve húzódik az épület tömege a vasútállomástól szintén a bejárat felé. A kisvasút szerepe a Vidámpark és az Állatkert összekapcsolása, így adta magát az az ötlet, hogy a tömeg mintegy a sétány folytatásaként alakuljon házzá; a benne lévő funkciók pedig megadták az irányokat és a különböző bejáratok helyét, attól függően, ki mivel és honnan érkezik, és mit merre szeretne tovább csinálni.
A régi ösvény megmaradt a maga természetes vonalában. Ez az út és az Állatkert fogja közre és adja meg a kontúrját a háznak, itt-ott becsatlakozva, ezáltal újabb ki- és bejáratokat kialakítva, még szellősebbé és sokrétűbbé téve az épületet.
Az épület, mint tömeg
Az épület, mint tömeg egy egyszerű hasáb, ami a szintvonalakra merőlegesen ráül illetve belemetsz a domboldalba; így a jelentős méretű tömeg egyre fogyó falként jelenik csak meg a talajon, míg végül teljesen el nem tűnik és a sétány részévé nem válik. Ez azért kellett, mert a funkciók helyigénye igen nagy, de maga az Állatkert és a környező házak is kicsi, szabadon álló egységekből állnak, tehát alkalmazkodóbb, szolidabb megoldásra volt szükség. Bár a tömeg még így is nagyobb, mint a környezetében lévő épületeké, de mégsem egy monstrum magasodik az erdő fölé a hegyoldalra, hanem a fák és a föld jótékony takarásában itt-ott felbukkanó épületrészek válnak láthatóvá. Az épület tömbszerűségét oldja, hogy a vízszintes és függőleges közlekedési irányok felszabdalják és légiesebbé teszik. Így az épület jó értelemben vett „átjáróházzá" alakul, ami minden irányból és módon megközelíthető, mind a funkciótól, szándéktól és a közlekedési eszköztől függően.
A fedett és nyitott terek váltakozása és a különböző bevilágítási módszerek is izgalmasabbá teszik a befoglaló formát. Kisebb nagyobb rések, kiemelkedések és váltakozó felületek adják meg az épület struktúráját.
A kávézó az épületen kívül kapott helyet (ezzel is nyitottabbá/többrétűvé téve a funkciókat a túrázók és kirándulók számára), egy majdnem különálló tömegként, de az anyag és a forma elárulja, hogy mégis az épület része, akár egy szekrényből kihúzott fiók, ami azonos anyagból készült, mint maga a bútor, aminek a része, mégis külön mozgatható és funkcionáló egység.
A homlokzatburkolat színe, anyaga és textúrája egyfajta mimikriként viselkedik (a mimikri az állatok rejtőszíne, amivel minél inkább beleolvadnak környezetükbe, védelmet biztosítva így a rájuk vadászó állatok ellen).
Az üvegburkolat áttetszősége légiességet kölcsönöz a szerkezetnek és a tömegnek, a zöld szín és a tükröződés pedig hozzájárul ahhoz, hogy a test minél jobban beleolvadjon a zöld fák közé. A terep lejtéséből adódóan kialakult egy szint magas „lábazati" rész, amely helyet ad a fedett parkolónak. A tetején lévő kiteresedés a piazza, vagyis az a fedetlen fogadó tér, ahol az idelátogatók gyülekezhetnek, megpihenhetnek. Ez az épület előtere is egyben.
Az épület anyagai
A „Please Touch!" élménytár elnevezés önmagában hordozza a jelentést, hogy itt minden olyan anyagból és céllal készült, hogy az megérinthető, kipróbálható, próbára tehető legyen. Elsősorban gyerekek, fiatalok számára készült, akik az új élmények során nem a környezetükre figyelnek leginkább, ezért egy igazi „kakaó-álló" belsőtér kialakítása volt a cél. Az épületen belül mindenütt öntött padló van, ami elég strapabíró, könnyen tisztítható és higiénikus. A falak szintén mosható, tisztítható felületek, az üvegek pedig magas kopásállóságúak, tisztíthatók, cserélhetőek.
A téma egyik fő alapgondolata a környezettudatosság, fenntarthatóság, környezetvédelem és az újrahasznosítás, ezért rendkívül fontos volt, hogy ahol lehetséges, maga az épület is környezetbarát, újrahasznosított anyagokból épüljön. Korszerű technológiák ma már biztosítják ezek felhasználását.
Az egyik leglátványosabban megjelenő környezetbarát anyag a homlokzatburkolat, amely 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült lapokból áll. Ez egy enyhén transzparens, de nem víztiszta, zöldes árnyalatú (színezhető) igen kemény üvegtábla, amely speciális rögzítőelemekkel van fixálva a vasbeton falakra. Halvány transzparenssége könnyedebbé, finomabbá teszi a struktúráját, halványzöld színe pedig segíti a tömeg környezetbe olvadását, idomulva a zöld növényzethez. Ez a burkolat jelenik meg az épület teljes hosszában, a lift dobozán és a kávézón is.
A kávézó épülete ugyan különálló, de anyagában, formájában láthatóan a főépülethez tartozó egység. Az önállóságot egyrészt az indokolja, hogy aki csak turistaként, kirándulóként érkezik ide megpihenni, annak ne kelljen bemenni feltétlenül az épületbe, másrészt így a két épület által közrefogott tér sokkal védettebbé válik.
Ez a kis kubus egy galériás, jól átlátható helyiség, két oldalt szinte teljesen felnyitható toló üvegajtókkal. Mindkét oldalán keresztben kifutó fapallós terasz van, ami azt az érzetet kelti, mintha az egész rész egy nagy, a közepén fedett terasz lenne. A baloldali szárny ráül a vízre.
A kávézóban asztalok, a déli végében kiszolgáló pult van, melegítőkonyhával és mosogatóval. Egy szinttel lejjebb, a garázsszinten kaptak helyet a mosdók és a raktár, az árufeltöltés szintén innen oldható meg. A garázsból egyszer fel lehet jutni a kávézóba, és két különböző lépcsőn vagy liften a fogadótérre, illetve csatlakozni lehet az épület mellett végigfutó ösvényre.
Épületszerkezetek
Mint már említettem, fontos szerep jutott az újrahasznosított, környezetbarát építőanyagoknak. Ezért is választottam a Bubble Deck födémrendszert.
A BubbleDeck® födémrendszer olyan két irányban terhelhető lyukacsos födém, melyben a terhelést nem vivő beton helyét műanyag golyók foglalják el. Az ugyanakkora vastagságú monolit vasbeton födémhez viszonyítva a BubbleDeck technológiával megvalósított födém súlya 35%-kal kisebb, mégis ugyanazzal a szilárdsággal rendelkezik. Áthidalóképessége mindkét irányban a födémvastagság 40-szerese, míg a túlnyúlás a födém vastagságának tízszerese. A Bubbledeck rendszerű födém vasbetét hálókkal egybeszerelt műanyag labdákat tartalmaz.
Gaál Sarolta
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar
Építésztervező művész szak
15:19
No.....
A lényeg a lényeg vannak ott jo tanárok is Pl: Hutter Ákos, Veres Gabi, Kovács Krisz.
és csapnivaló DLA banda élükön pl: Molnár Tamással, aki ismeri/te őt az azt hiszem, csak nevet azon, hogy ő akar tervezést oktatni? konzultálni? aki ugyan pedáns molylepke volt az 5 év alatt, de kreativitás, kiállás, alligha szorult bele!
És én nem vennék rá mérget, hogy Gondos Szabi barátom nem lesz idővel jó épszerktanár, szakember....
Pécsről pedig csak annyit, hogy életem legszebb 5 éve volt az a periódus amit ott tölthettem!
20:33
Nos. Elhangzottak vélemények. Hallgatók sztoriztak negatívan tanárokról sokat, sokat. Nem gondolom, hogy a BME-n a hallgatók ne tudnának ilyen panaszáradatot lenyomni, sőt egyenesen állítom, hogy tudnak. De nézzük az eredményeket. Kár, hogy nem jelenik meg, itt az építészfórumon a fiatal építészek neve mellett az egyetem neve. Mert ezek a pécsen végzett "gyerekek" igen jól szerepelnek pályázatokon és igen szép munkák kerülnek fel tőlük ide (elkészült, megépített, befejezett épületek, amik be lettek kótázva gondolom :) ). Jelen vannak az építészeti közéletben is a "pécsiek". Tehát akkor nincsenek túl nagy gondok, akkor ez a diploma igenis sokat ér. Nem értelek benneteket? A tények igazolják itt önmagukat. Azok a épületek is felépülnek, amelyeket ezek a "gyerekek" csináltak, és szépek, frissek. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy ott Pécsen csodálatos a képzés és minden hallgató fantasztikusan tehetséges.Azt akarom csak megértetni hogy ha a 60 emberből minden évben 20 olyan végez Pécsen, akinek a neve itt gyakran fog forogni (mégha néha nem is vesszük észre, mert nem ismerjük) akkor az egy optimista adat, de ha 10, akkor az már egész biztosan reális. Ugyanez a műegyetemen arányosan 100 kiemelkedően tehetséges embert jelentene évente, illetve ha 10 pécsivel számolunk még az is 50db tehetséges BME hallgatót jelent egy évfolyamon. vagy ne hívjuk tehetségesnek, mert az olyan szubjektív, hanem csak jobbak-nak.
(hiszen a pécsi egyetemi képzésben 60-an vannak egy évfolyamon a BME-n 300-an.)
És hát valljuk be magunk között...ez így is van, tehát az eredmények arányosak!!! Akkor meg mi értelme van ezt a képzést ilyen agresszivan szídni???
Vagy lehet hogy rossz a képzés, mégis arányosan ugyanannyi kvalitásos építész végez, akkor az vajon mit jelent? Hm. Ezen gondolkodjon, aki csak anegatívumokat keresi.
11:00
Sziasztok!A Pécsi egyetemi kiegészítőről lenne pár gondolatomTavaly fejeztem be a sulit Pécsen (egyetemi kiegészítőn). Szóval nem tagadom a papír kellett, mint ahogy mindenkinek aki valamilyen iskolát végez. Amikor jelentkeztem indult Győrben is kiegészítő nappalin és persze ott volt a BME kiegészítője, mint alternatíva. Munka mellett akaratam csinálni, így mérlegelni kellett. Bár Győr helyileg közel lett volna a tapasztalatok alapján inkább elvetettem (azóta több ott tanulóval beszélgetve, és munkáikat látva teljesen más véleményen vagyok csak hát kellett az a pár év jó kis képzés van ott kialakulóban). BME: vonzó, de hogy is fogalmazzak, hogy meg ne kövezzetek rögtön. Kicsit túlzásnak tartom azt amennyire nem veszi figyelembe, hogy egy fősulis diplomája már van valakinek.Maradt a Pécsi képzés és egyáltalán nem bántam meg. Utólag úgy érzem munka mellett nagyon hasznos.
Az egész oktatásnak át lehetne állni valami olyan szisztémára, még ha tovább is tart a tanulás, hogy az utolsó pár évet munka mellett végezzék el az építészek.
A már leírtak nagy részével, persze egyetértek. Oktatás az igazából nem volt, (de sokat nem is lehet várni félévente 6-szor két-három nap alatt). A tantárgyak mindegyike hasznos, de nagy részük inkább csak útmutató az önképzéshez. A képzés elméleti részén a hangsúly a művtörin, a XX. századi építészeten és a műemlékvédelmen van. A többi nyugis rajzos, beszélgetős, tervezős tantárgy. Annyi biztos, ha néhányan az ott oktatók közül normálisabban viszonyulnának a diákokhoz nem lenne ennyi felháborodás.
Én olyanról nem hallottam, hogy csak számítógéppel lehet tervezni. Láttam pár szabadkézzel rajzolt tervet is szépen előadva, de az tény hogy a rajzokat bescannalték és tablóra összerakták. Bár nem a végső terveken, de évközi tablókon ill. tanulmányokban nekem is voltak szabadkézi skiccek, ábrák soha nem volt vele gond. A makettekre is nagy hangsúlyt fektettek. A problémát abban látom, hogy néhányan nem tudták kezelni a helyzetet, hogy tablót kellene összerakni és háborogtak. A számítógép csak egy eszköz, ceruza helyett. Az azt gondolom elvárható egy építésztől, hogy esztétikusan be tudjon mutatni egy munkát."számítógépes tervezés esetén a műszaki dokumentációból kifeketített látvány-tervdoksit elég könnyű előállítani (egy két beállítás és fólia kikapcsolás az egész), míg fordítva sokkal macerásabb"ezt nem teljesen értem, miért akarna valaki egy már komplett (bekótázott, feliratozott) műszaki tervdokumentációt fóliakikapcsolgatással és egyéb módokon bárkinek is előadni. Véleményem szerint érdemes előbb bemutatni, elfogadtatni aztán kész tervet csinálni.
A felvételihez annyit fűznék hozzá, hogy a BME-n kizárólag szabadkézi rajz alkalmassági van, nincs benne tervezést igénylő feladatrész. Pécsen amikor én voltam, egy meglévő épület bejáratához és talán annak várfalához kellett info pavilon félét tervezni, jó kis feladat volt. A ötlet szintjén gyaloghíd sem rossz lényeg, hogy valami problémát, feladatot kell megoldani.
Nem gondolom, hogy kijelenthetjük csak a BME jó és nem is hagyunk más lehetőséget. én nem látok abban nagy problémát, hogy több helyen képeznek építészeket, sőt ez csak jó lehet a versenyhelyzet miatt.
15:48
Szerintem ez az oktatás dolog sehol sem egyszerű,a BME-n is vannak hasonló gondok,mármint hogy nagyon sok hasonló terv születik.
Az érthető.hogy a diákokat egyfajta irányba vezetni kell,és ez akkor a legjobb ha nem a külsőről a cicomáról,a disegnról,hanem a terekről és annak vetületeiről szól a dolog.A grafika egyfajta kifejezése a tervnek,és bár nem önmagának szól,fontos szerepe van a terv értelmezhetősége miatt,ha jó.
írhatnátok több sztorit,érdekesek.
egy BME-diák
amúgy nekem tetszik a terv,bár nagyobb mélységekben nem elemeztem,olyan kellemes.:-)
17:22
@kid_: PMMF
Az idő majd eldönti, hogy mennyire is volt sikeres.
Valahol azért a legfontosabb az, hogy az évek múltával tudni/látni lehessen az EREDMÉNYT.
A tömegtermelés sohasem volt eredményre vezető. Sehol sem.
De van pár ember ott -mint minden oskolában- akik lehet kialakítanak valami progresszív irányt s ezt nem csak a szűk kis hazánkban, hanem külföldön stb és érvénmyre tudják juttani.
Tudjátok mit. Tényleg.
A fóromen lehetne egy DIPLOMA / EGYETEM álland éves kiállítást- online -szervezni.
Amiből mindenki meríteni tudna. Mi öregebbek grafikát (ihih), a fitatalok megismerhetnék egymás munkáját.
És akkor beszélhetünk.De ezt szervezzék le az egyetemek akár HÖK-s vagymi ARCai és itt a forumon JÓL dokumentálva stb be lehetne mutatni, hogy ki mit is csinált.
Nagyobb irodák is tudnának válogatni embereket a stábjukba.
Esetleg kiegészíteni portfólióval...
Vágjatok bele. Versengjenek az egyetemek helyett az EGYÉNEK.
Ikon
12:36
@epiteszikon: Én is Pollackos vagyok, építész szakon. Végzős és jó ideje ismerem az összes tanárt a suliban. Nos..sztem tehetségesek a tervezés tanszékes fiatal tanárok..dizájnolni is tudnak, szerkezetileg viszont szerintem is nullák...igazából akkor lennének jók, ha lenne mellettünk egy olyan ember, aki tényleg mérnök és nem csak az asztal mellett dirigál, hanem a való életben is átlátja a szerkezeteket, tudja mi valósítható meg és hogyan..de ilyen nincs közöttük..épszerk tanszék..nos..én személy szerint 2 nevet tudok akik az életben is valamennyire konyítanak a szakmához és a kivitelezésben is részt vesznek. De ugye az épszerk tanszéken is vannak fiatalok..direkt nem említek neveket..de tényleg szörnyen nem értenek a porothermen kívül semmihez. Sokat kellene még nekik is fejlődni, de talán majd idővel..de hát meg is látszik az akkreditálásnál, hogy nincs tanár aki tényleg jó..magáról az építész/mérnök szakmáról nem is beszélve..hihetetlenül hiányzik a szakmai "krém"..túlképzés van..A Pollackos DLA-ról, pedig annyit, hogy ide jön mindenki akinek kell..nagyon aláássa az építészetet a pécsi DLA..olyan arcok megkapják, akiknek közük nincs ehhez..szégyen..tablók: hihetetlen sok pénzbe kerül, és akinek nincs, az nem is tud annyi tablót nyomtatni..meg makettet gyártani..ezt is kellene támogatni valahogyan..ingyen diploma:) ennyit róla...
15:30
@andretti: elég riasztó, hogy azok tanítanak a tervezés tanszéken
akik tudnak "dizájnolni", de nem értenek a szerkezetekhez, mert akkor ők az én fogalmaim szerint max látványtervezők, de nem tekinteném őket építésznek, és főleg nem tanárnaka tervezés tárgy tipikusan olyan szakmai tárgy, amit csak az tanítson, akinek abban nagy gyakorlata van, lehetőleg valós, megépült munkákkal és nem kizárólag fióknak készült alkotásokkalelég sajnálatos, hogy van olyan - vélhetően apuka révén bekerült - oktató, aki már docens, de a portfóliójában jószerivel nincs egyetlen egyedül tervezett és megvalósult ház sem (pontosabban 1 db). a legriasztóbb azonban az, hogy már vagy 6 helyen képeznek építészeket.
Kinek ???
23:56
@andretti: Tudhat valamit ez a pécsi egyetem, ha ennyit beszélnek róla!
Sztorikat akarok! Még! Még!
09:19
@andretti: 1. műkaki egyetemet végzett építészként (és az alma materem iránti maximális tisztelet mellett is) nem értem, miért ne lehetne több, egymással rivalizáló építészképző műhely az országban; inkább a végző diákok mennyiségével van a baj; semmi szükség a műegyetemet évente elvégző kb 300 friss építészre... az más kérdés, hogy a vidéki képzések színvonala erősen hullámzik, szerintem viszont nem megszűntetni kell őket, hanem minden eszközzel segíteni szakmai fejlődésüket
2. amikor pár éve végeztem a műegyetemen, nagyon utáltuk a bezértsága, provincialitása miatt; amikor az iparra (most MOME) elkezdtek nemzetközi szinten is versenyképes vendégelőadókat hívni, meg díszdoktorokat avatni, néhány éven belül a Műegyetem is rákényszerült némi (no azért nem nagy) nyitásra... szóval azért létezik verseny...
3. Pécs minimum Breuerék óta folyamatosan pezsgő építészeti szellemi műhely, a ma is ott tanítók közül azért Pelényi Margit kvalitásait pl semmiképp nem becsülném alá
4. az a nyugati tendencia, h a szükséges számú építész többszöröse végez az egyetemen; ennek értelmén lehet ugyan vitatkozni, de ez a való; sokan úgy fogják fel az építész diplomát, mint egy állomást, hiszen az élet sok területére ad erős útravalót...
10:15
@lymphater: Igaz, én is ezt mondom.
A legtöbb bibi a rendszerben most a friss egyetem ötéves képzésének feladása és a BsC MsC rednszerek beindítása.
Evégett szinte mindehol nagyon ügyetlen rossz adminisztrációjú ügyeket lehet hallani.
A pmmf és a szif nél is több ismerősőm tanul. a 3 év az lehet 5-6, simán a kresditpontok és a megszűnő képzések után nem induló, de még kifutó szakok "nempótlás" sok bonyoldalmat okoz. Mondom sokat.
Igen kevesebb, de magasabb szintű képzés kellene.
Több gyarkolattal (kivitelezés !) stb.
ikon
10:41
@epiteszikon: Csak annyit a DLA képzésről: Gondos Szabi...Mit keresel ott?? Hogy oktathatsz épszerket??
13:10
@lymphater: az építészképzés az nem olyan mint a jogászképzés, ehhez eszközök, labor gyakorlati helyek kellenek, amik csak bizonyos látszám felett tudnak hatékonyak lenni. Ma 5 vagy 6 helyen tanítanak építészeket, vajon mind az 5-6 hely rendelkezik az összes eszközzel, laborral, egyebekkel?
Anno 120-140 építész végzett a évente a Műegyetemen és az a létszám bőséggel elégséges volt, pedig közülük számosan elmentek építési előadónak vagy éppen kivitelezőnek. Ma mennyit képeznek évente a 6 helyen 3-4-500 - at? Mit fogtok ennyien csinálni?
Az építészdiploma az nem egy beugró, hanem egy kreativ szakma, megette a fene, ha ezzel a diplomával pl. kereskedőnek megy valaki. Mint írtam, ez nem a jogászkar, mert azzal valóban sok helyre el lehet menni.
Az idióta egyetemi integráció miatt megszüntek a főiskolák, akik pl. kiképezték a szerkesztő rajzolókat, a kivitelezés középvezetőit. Ma az ilyen foglalkozási ágakban nincs képzés. 5 év egyetemi diplomával műszaki rajzolnak és nem azért mert MEG KELL TANULNI a szakmát, hanem mert mára már kiveszett az munkaerőtípus, hogy szerkesztő és műszaki rajzoló. Pedig a CAD világában is pont ugyanannyira volna rájuk szükség, mint régebben.
Egy vidéki város egészen más helyzetben van, mint a főváros, amelyik kamarai létszámát tekintve egyben a szakma cca. 50 %-át jelenti.
Azért az egy kicsivel nagyobb merítés ...
17:21
Sanyiahegyrol!
A "mindenki idióta, csak az én saját utam az egyetlen jó irány"-ról szó sem volt. Csak arról, hogy amit a tervezés tanszék művel a Pollackon, az katasztrófa.Mert amíg a régebbi rendszer volt, (gyaktanár adja a jegyet), tapasztalt oktatóval, addig nem is volt semmi probléma. A baj akkor kezdődött, amikor egységesítettek mindent, és teljesen átvette az irányítást a "sátras banda".
Mellékesen az új rendszerben a frissen végzett DLA-któl vártunk volna (szakmai) segítséget? Röhej!
Akik közül az egyik nekem is "tanárom" volt? Most szeretném őt szó szerint idézni, mikor bevittem neki 2-3. héten a házamról egy vázlattervet, hogy mit szól hozzá: "ez így sz*r" /bocs a kifejezésért/. Egyetlen kérdésem lenne még: ez oktató? Utána már abszolút nem érdekelt az egész. Elmondta, mit szeretne látni, megrajzoltam, és kaptam rá egy kettest. De ezzel a mondatával nagyon elvette a kedvemet az egésztől. Mert úgy gondolom, hogy attól még, mert nekem nem tetszik más munkája, mert esetleg más stílusom van (vagy mert más stílust erőltetnek rám, amit tovább kell erőltetnem...), attól még nem sz*r valami. De arra már nem tudott mit mondani, hogy akkor hogyan is lenne jó. Végeredmény: egy teljesen másik ház. Pedig csak egy galériáról volt szó.
A másik: olyan eng.terveket kell leadni, melynek egyetlenegy kottavonal sem lehet a homlokzati rajzán, csak egy 1,80 m magas ember "viszonyításként".Az újdonsült Építész Úr/Asszony elmegy egy irodába, ahol elkészíti élete első tervét, odaadja a nagyfőnöknek, hogy aláírja, az meg majd jól körbe röhögi, hogy "kár, hogy napocskát, meg a család kedvenc kis palotapincsijét nem rajzoltad oda", akkor majd leshet... Vagy mondja, hogy "mi ezt így tanultuk"?És igenis is furcsa volt, hogy rétegrendeket nem jelölünk, mindent be kell satírozni feketére tussal, vagy amivel akarod...Majd bejött, a "készítsetek tablót Photoshoppal, rakjunk effekteket a házra, és azt adjátok le".Ez így teljesen normális dolog? Most úgy őszintén?
És esetleg ezt a "mindenki idióta, csak az én saját utam az egyetlen jó irány" c. mondatot nyugodtan oda lehetne szegezni a tervezés tanszéknek is
18:01
@Tiestorama: Igen-igen. Tanuljátok a photoshopot, vagy más egyéb programot, amivel izléses prezentációt tudtok összeállítani. Szerintem ez egy normális tanács volt. Pályázatoknál sem káros, ha megfelelően megy ez a fele a dolgoknak. Nézegessétek mi történik a világban, milyen tervlapok születnek egy-egy nemzetközi pályázatra. És akkor talán nem fognak ilyen iskoláspanaszkodós kommentek születni.
A "sz*r" az nem kritikai érv, ebben igazad van, bár szerintem tapasztalt öreg tanárok is nem minden esetben tudják magukat pontosan kifejezni. Mindenesetre ha ezt a kifejezést kapja az ember a tervére, akkor érdemes más irányba gondolkodni, mert az nem "kis javitással megoldható". Biztos mindenkinek vannak ilyen iskolában történt igazságtalanság történetei, intézménytől függetlenül.
Amellett, hogy ezeket a terveket én sem érzem se reálisnak, se különlegesnek, nagyon jó diplomaterveket láttam az elmúlt években, és az ott végzett fiatal építészek is jól boldogulnak (pályázatok és munkák és miegyéb, itt az épfórumon is) még kótázni is tudnak szerintem :).
Amúgy meg a gyaloghidas-panaszkodás...izgalmas feladat!még egy inkább mérnökiesen gondolkodó építésznek is. lsd. Calatrava gyaloghídja a Canal Granden.
18:04
@Tiestorama: Bocsánat, most több kommentre válaszoltam. (lsd. gyaloghíd problémát kisspetyánál)
18:17
@Tiestorama: Kedves Pollackosok!
Most sajnos nem érek rá hosszadalmas cikket írni, de külső konzulensi közreműködőként, ill. ismerősök elmondása nyomán szerzett tapasztalataim alapján teljes mértékben meg tudom erősíteni az általatok leírtakat!
Engem mindenesetre felháborított a pécsi lokális nagyarcbajnokok tevékenysége.
Egyébként is terveztem már írni egy pár keresetlen szót a (tanulságos) tapasztalataimról. Ha megleszek vele, újra jelentkezem.
18:30
@sityu: Ja és a fotosopp: tényleg fontos, de azért szerintem célszerű először inkább a normális műszaki dokumentálást megtanulni.
Több okból is:
A való világban nagyságrendekkel több az olyan munkalehetőség, ahol műszaki dokumentációt kell előállítani: valamiből célszerű megélni addig is, amíg az ember megnyeri az élete lehetőségét nyújtó tervpályázatot (és Magyarországon elég kevés olyan iroda van, akik elsősorban pályázatokból élnek - de azoknál is meg kell valakinek csinálni a tervdoksikat). S ebben az ügyben egyébként is van egy jókora önellentmondás a pécsi tanarak gondolkozásmódjában: mivelhogy jellemzően mindenkit fakezűnek tartanak, de mégis elit dizályn-iskolásat játszanak (más szóval, ha fakezűnek tartják a diákokat, akkor miért nem felsőfokú tervföldolgozókat akarnak kiművelni belőlük?).Másrészt a (Pécsett egyébként kötelezően előírt) számítógépes tervezés esetén a műszaki dokumentációból kifeketített látvány-tervdoksit elég könnyű előállítani (egy két beállítás és fólia kikapcsolás az egész), míg fordítva sokkal macerásabb.No egy kicsit bele is lovaltam magam...
13:00
@sityu: csigusz
Kedves előttem szólók!
"Majdnem" friss Pollackos diplomás lévén, úgy érzem kellő feszültséggel rendelkezem ahhoz, hogy hű képet adjak a fent olvasott adok-kapok vélemények témájáról, vagyis a PTE-PMMK Tervezés Tanszék munkájáról, és a nevezetes pécsi oktatási rendszerről. Nem összahasonlítás, inkább vélemény amit alant írok.
Valóban nehézséges megszerezni itt a papírt, annak ellenére, hogy akik csak kívülről látják ezt az egész folyamatot, ennek ellenkezőjét vélik. Tapasztalataim alapján, sajnos sokan komolytalannak gondolják a pécsi diplomát, amit egy részről meg is értek, de nem tartom jogosnak! Viszont fontos megjegyeznem, hogy a tervezési tapasztalatokat nem az egyetemen kell és lehet megszerezni, ezt minden szakembernek tudni illik.
A PMMK Tervezés tanszéke valóban „nagyon fiatal”, számomra is kétséges a tapasztalatuk, viszont mellettük szóljon, hogy tehetséges fiatalok! Valóban a „dizájn”-ra vannak kihegyezve, de követelik a féléves leadások, és legfőképpen diplomamunka alkalmával a szerkezeti részleteket! Ezt a részét a tervezésnek nem érzik magukénak, ebben az Épületszerkezet és Sziltan Tanszék viszont ugyancsak erős, és segítőkész! A mi feladatunk összehangolni a tervezési folyamatokat, ahogyan azt egy valós helyzetben is tenni kell!
Személy szerint nem ezért érzem magam mélységesen megbántva és összetörve! A legnagyobb hiányosság az oktatás! (Más tantárgyakra gondolok, pl. Műemlékvédelem, Építőművészet; Ezekből 1,5 éve záróvizsgát kell tenni, ami ugyancsak irracionális és érthetetlen). A számonkérés nincs egyensúlyban az oktatással! Alapvetően, ha lennének jegyzetek, amikből fel lehet készülni.. vagy lennének előadások!!! (Kivétel az épszerk tanszék! Mélységes tiszteletem!) Itt nem ez megy! Itt valóban az a tudásod, amit magadnak összekaparsz innen-onnan. Megjegyzem, ez legtöbbször kevés!
Összegezve, ne bántsátok Saroltát és a pécsi diákokat! Igenis értelmes és tehetséges diákok vannak itt, és akinek van elég pénze és lelki ereje végig vinni ezt az egészet, és végre egyszer érdemesnek ítéltetnek(!!!) a diplomára, kitartó és kreatív munkatársak lesznek! Ja, és igen! Tudunk kótázni is! :) Meg kellene nézni több diplomamunkát is a pécsiek közül! (A fenti terv valóban nem etalon!). Javasolnék nyilvános kiállítást a diplomamunkákból, minden félévben!
Ui.: Személy szerint árszervezném az egész építész oktatást Pécsett, de hát sajna mi, itt szenvedő diákok hiába is lázadnánk, elkennének minket. Szóval a legrosszabb az egészben, hogy ugyan mi szeretnénk leginkább a változást (míg „ők” a pénzünkkel és az életünkkel játszanak), nem tehetünk semmit annak érdekében.
Arról, hogy miért nem kaptam meg most a diplomám, külön fejezetet tudnék írni…
13:27
Tisztelettel csatlakoznék egy előttem szólóhoz!
Főiskolát végzett építészmérnök vagyok és szerettem volna egyetemi diplomát szerezni. A BME-n a meglévő diplomám annyit ért mintha kazánheggesztő lennék. Ezért godoltam a papír miatt legyen Pécs. Aztán elmentem felvételizni és már a felvételi feladat is kétségeket ébresztett bennem. Tervezz 3 óra alatt gyaloghidat. Gyaloghidat? Halló! Ez szerkezet tervezői feladat! Egy híd akkor szép ha látszik a szerkezetének nagyszerűsége, tisztasága (pl. új Megyeri híd) szerintem! Lényeg csak a szabadkézi perspektíva érdekelte őket, hogy a híd műből, hogyan készülne az nem. Majd megnézték a korábbi terveimből készült mappát és azt mondták túl nagy hangsúlyt fektetek a szerkezetre. Merthogy olyan terveket tettem bele amiket én csináltam, nem pedig látványterv lufikat amikhez semmi közöm. Szóval felvettek, de nem kezdtem el. Nem éreztem úgy, hogy ezektől ez emberektől bármilyen tudást is kaphatnék. Szóval azt itt közzé tett pécsi diploma terveket sem tudom más szemmel nézni. Többek között ezt sem!
15:11
@kisspetya: Tiestorama,kisspetya!
Az általatok leírtak alapján egészen biztosan kiváló mérnökök lehettek ... (ha benne lett volna az írásotokban például a tektonika kifejezés, akkor mást gondolnék, de így; még önmagatokat sem tudjátok a megfelelő helyre tenni. Nemmellesleg sosem vezet jóra, a "mindenki idióta, csak az én saját utam az egyetlen jó irány" mondat...)
12:13
Volt szerencsém a Pollackra járni építészmérnök szakra. Mindig is építész szerettem volna lenni, de a tervezés tanszék sikeresen megutáltatta velem, és még jónéhány csoporttársammal a tervezést.
Épszerk nem izgatta őket, csak a "dizájn"... Tehát nem volt probléma, ha esetleg összedől, csak nézzen ki (szerintük) jól...A másik probléma, hogy mindenáron ráerőltették a hallgatókra a tanárok (tanszékvezető?) stílusát, ami nem minden esetben vezetett sikerre.
Egy ismerősöm (egyetemi szakot végezte el) azt mondta, hogy teljesen más épületet álmodott meg, mint amit leadott, csak a belső konzulens "kissé" átszabta.Ok, legyen minimál, kocka stb. De azért nem ártana (főleg az egyetemi évek alatt) a hallgatók fantáziáját kicsit szabadjára engedni, hogy kipróbálhassák magukat. És nem lenne szabad ráerőltetni a hallgatókra az oktatók stílusát, amivel akár egy egész életre is eltántoríthatja az addig lelkes jelöltet az álompályától.
Úgyhogy szerintem nem Saroltát kellene emiatt "cseszegetni", hanem a belső konzulenst, aki mögött (feltehetőleg) komoly szakmai múlt áll... (persze ha a belső konzulens nem az egyik huszonév körüli főiskolai/egyetemi oktató a tervezés tanszéken, akiktől Pollackos pályafutásom alatt sajnos nem sok mindent tudtam meg az épülettervezés tudományáról...)
Építész(/mérnök) szakon egyébként szerintem ott van a Pollack, akármennyire is szidják. Persze most nem a tervezés tanszékre gondolok, mert az gyalázat, ami ott megy. Viszont az épszerk nagyon kemény, de biztos, hogy sokat lehet tanulni.
Úgyhogy szerintem a tervezés tanszék vezetői is elgondolkodhatnának végre, hogy hány Bachmann Zoltánnak kell még ebből az iskolából kikerülnie???
(Még a végén, csak így zárójelbe: láttam ezen kívül néhány másik idei diplomamunkát is. 70-90%-ban ugyanúgy néztek ki, mint ez az alkotás. Hogy a Pollackon mennyire egyforma stílusban gondolkodnak a hallgatók...)
13:02
@Tiestorama: PMMF
1-2 fiatal arcot kivéve és az egyetmi képzést, mint papírszerzést ott 100% megszüntetném. Főiskolai képzés rendes.
DLA? kiktől is tanulhatok ott?Nokomment. Papírszerzés.
Vagy csak számonkérném, hogy az a rengeteg ismert Professzor - aki fel vannak sorolva- hol is tanítanak? Kamu.
Az országból mindenki odamenekűlt egyetemi papírt szereni, mert könnyű, laza
De az sem igaz, nem könnyű, de nem ad semmit.
De az építészképzés ma nem más mint pénzszerzés. De igaz ez a BME 300-as keretállományára......szóval. Úgyhogy ez nem csak egy egyetemi problema.
És általában a jelentkezettek 30-50% szerez valahol végül dilpomát,de az egész országos képzés komolytalan. Nagy létszám mellette elkerlülhetetlen a személytelenségi modulus.:)
Ey picit csökkenteném a kereteket, és több pénzért, magasabb színvonalú oktatást adnák. Köteletző küldföldi egyetemi félévekkel stb.
De előbb utóbb a piac majd igazolja, hogy kell 10-12 ezer építész e Nemzetnek?
Talán nem, de magasabb szintet kérem.
Ikon
11:58
@Tiestorama: szerintem az, hogy valakivel megutáltatnak valamit, nem a tanáron múlik, hanem többek közt a hozzáálláson és az elhivatottságon.
az épületek formavilága az első skicctől kezdve alakul egészen a megvalósulásig, legyen az virtuális, vagy megvalósuló terv.a "megálmodott épület" létrejöhet, ha a megálmodás pillanatában elképzelt tömeg a telepítés, a funkció, a szerkezet, a választott anyag, stb. egysége létrejön.
az átszabás ténye nem ismeretlen, legyen szó diák-konzulens, vagy építtető - tervező kapcsolatáról. az "átszabás" ténye igazán a való helyzetekben érintik sokszor keserűen a tervezőt, mikor a megrendelő képtelen megérteni: miért is alakítják az ő elképzelt formavilágát.
az egyetemi évek alatt konzulensek segítenek formálni a diákok ízlésvilágát, képzeletvilágát az építészetről, hiszen hova is vezetne az egész,ha minden egyetemista (pozitív és negatív) kritikák nélkül kerülne ki az egyetemről.
a hasonló stílus kialakulása összehasonlítható a divattal. [pl. idén csizma volt az egyik divatirányzat, az emberek 70-90%-ban ugyanúgy néztek ki, mint ahogy a mgazainokban láthattuk.]
az építészet is divatirányzatokat követ/követhet; teremthet mindenkor egyedi formát, ízlésvilágot, új szerkezetet, stb. az egyén dönti el, melyiket választja, és a választotta, hogyan formálja át a saját nyelvére. a hasonlóság fogalma nem felétlenül eredménez ugyanolyan végterméket.
12:52
ha valaki egy meglévő közintézményt választ diplomamunkája témájának, akkor illendő ismerni annak az intézménynek sorsát. A Pécsi Állatkert jelen formájában olyan mértékben környezetszennyező,hogy évekkel ezelőtt megszületett a döntés a kitelepítéséről. Szintén meglehetősen régóta ismert, hogy ez a Pécs közeli Árpádtető melletti erdőség. A kitelepülést jelenleg csak a szűkös anyagi források akadályozzák.
Tisztában vagyok azzal, hogy a diplomaterv nem fog megvalósulni, de a szöveges részben többször említett környezetvédelmet azzal is szolgáljuk, ha tisztában vagyunk azzal, hova is tervezzük azt.
Az pedig különösen visszás, hogy Pécs 1. számú kirándulóhelyét további - ráadásul ekkora - épülethurkákal tovább romboljuk (mégha csak papíron is), amikor a parkerdő természeti környezete mindennél fontosabb.
Az állatkertet az alatta lévő karsztkőzet megmentése érdekében kell onnan elköltöztetni, így csak annak jutna eszébe ide földalatti parkolót tervezni, akinek a környezetvédelem emlegetése kizárólag egy divatos lózung.
Kíváncsi lettem volna az opponenciára.
15:07
@IstvanOcztos: remélem is, hogy nem fog megépulni, mer tolyan ronda szegényke
11:26
@IstvanOcztos: azt én se értem, hogy miért kell "föld alatt" elintézni a parkolást? főleg pécsen..mert még talán a belvárosban más lehetőség nincs, persze régészetet figyelembe véve..esetleg parkolóház..Meg engem tűzvédelmi kérdések is érdekelnének, már több diploma tervet láttam itt a fórumon is, ahol nincs megoldva ez a kérdés. A tervezés tanszéken ezekre nem figyelnek? vagy csak a dizájn számít? mit értünk az alatt, hogy speciális rögzítőelemek? pontszerűen megfogottak? vagy mitől speciálisak? a födém viszont tetszik, az nem rossz ötlet, bár egy gyakorló építésznek illik minden technológiát ismernie amit betervez, de biztosan ismeri ezt is:)Ki volt az opponens? azt lehet tudni? belső konzulens?