Elszáll a léghajó a Bécsi utcába tervezett beépítés tetejéről?

Három civil szervezet fellebbezése következtében a Fővárosi Közigazgatási Hivatal másodfokon számos ponton jogellenesnek találta és erősen megváltoztatta a Bécsi utcai projekt elvi építési engedélyét. Korompay Katalin írása.

A tervtanácson bemutatott építmény nem építhető meg. A jogerős módosított engedély a jogszabály szerint megengedettre, tehát a tervezett 50,45 méter helyett legfeljebb 30 méteresre csökkentette az építhető épület legmagasabb pontjának szintjét. A szintterületi mutatót is a jogszabály szerinti 5,5-ös értékre csökkentette a terv 7-8 körüli értékéről, ami a közhasználatra átadott terület arányában legfeljebb 0,5-tel növelhető. A közterületek alatt és felett tervezett építést a kerületi építési szabályzat módosításától tette függővé. (Ágaskodó megválaszolatlan kérdések: ha a civilek nem fellebbeznek, mehetett volna jogsértően tovább a tervezés? Sem a Főváros nem lép fel a rendeletét megsértő kerület ellen, sem a Kamara nem diszkreditálja a szóban és írásban „hamis tanúbizonyságot tévő" felelős beosztású tagját?)

A projektről viszont folyamatos a félrevezető híresztelés. Először a fellebbezések elutasításáról terjedtek el hírek, majd az elektronikus sajtó úgy állította be a jogerős engedélyt, hogy elhárultak az akadályok a belváros legnagyobb fejlesztése elől, a ház a beépítési paraméterek kisebb változtatásával megkapta az engedélyt. A 30 méteres legnagyobb magasságot az építménymagassággal keverve úgy állítják be, hogy az egy átlagszámítás, és azt jelenti, hogy az épület átlagos, számított magassága lehet 30 méter. A meglévő épületek bontását készpénznek véve a média az építkezés megkezdésének megnyílt lehetőségéről írt, sőt a szóbeszéd a bontások januári megkezdését híresztelte.

A valóság az, hogy a Csipak Aquisitions-nak a két háztömbön végignyúló üzlet-iroda-szálloda projektje valószínűleg ettől az – egyébként várható volt – határozattól teljesen újragondolandó lesz. Ha a Chemolimpexet nem tudja megvenni az OTP-től a fejlesztő – aminek nagy az esélye, ezért is kért engedélyt a „kisprojektre", a csak a Harmincad utca felé eső tömb átépítésére is –, akkor csaknem kétharmadára csökken a projekt mérete. A módosított engedély miatt a 20 méterrel, 5 szinttel alacsonyabb építés újabb 30-40 %-os veszteséget jelent. A beépíthető kubatúra így már jóval kevesebb mint a felére zsugorodik, a fő erényeként feltüntetett attraktivitás főeleme, a léghajó elszállt a tetejéről.

A fejlesztő külön benyújtott kérelmére az engedély nem foglalkozott a bontás kérdésével. Így a maradék projekt lehetősége is meghiúsulhat akkor, ha a világörökségi műemléki jelentőségű területen hatáskörrel rendelkező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az épületek műemléki értékeit megállapítva nem ad engedélyt a házak lebontására.

Ekkor kezdődhet viszont a tervezés a meglévő épületek megtartásával, egy példaszerűen ideillő építészeti magatartás bemutatására. Pásztor Erika Katalina tanácsa szerint: „kicsi, rafinált, réspiacokat megcélzó, Budapest centrális földrajzi helyzetét kihasználó kreatív program kellene, olyan hibrid építészettel, ami az örökség és az új között különleges, sehol máshol meg nem ismételhető megoldásokkal rukkol elő". Csipak Péter  – Deák Ferenc utcai projektje méltó folytatásaként – ezzel írhatná be a nevét igazi budapesti belvárosi rehabilitátor fejlesztőként a magyar építészetbe.

Korompay Katalin
Budapest Világörökségéért Alapítvány

---