Építészfórum 202020 – Húsz interjú, amire nem számítottunk

Azt gondolná az ember, hogy az Építészfórum nevű lapban építészekkel készülnek beszélgetések építészetről. Ez nagy általánosságban így is van – de azért két évtized alatt készült nálunk interjú designerrel, környezetpszichológussal, kurátorral, képzőművésszel, trendelemzővel és (volt) hajléktalannal is. Ezekből a nemépítész-interjúkból válogattunk húszat a szülinapi sorozatunkban.

„A véletlen, előre nem tervezhető hatások az építés plusz hozadékát jelentik – például a talaj színe megjelenhet az építményen. Az építészek megszokják, hogy precízen előre tervezzenek – itt viszont flexibilisnek kell lenni. A szobrászoknál ez adott. Az építészek nem biztos, hogy hozzá vannak szokva."
dr. Erőss István, a Dél-Koreai Természetművészeti Biennále művészeti igazgatója, 2018 (Zöldi Anna interjúja)

„Pszichológiailag az ideális környezet egy kicsit üres fogalom, hiszen a teret vagy tárgyat nem értelmezzük annak használója nélkül. Ha vezérfonalként komolyan vesszük a személy–környezet összeillést, akkor azt mondhatjuk, hogy az az ideális, amiben a személy – környezet összeillés megvalósul, azonban ez olyan sokféle lehet mindkét oldalról, hogy nem hiszem, hogy erről valaha születhetne egy kézikönyv vagy egy internetes tudásbázis. Részben ezért is izgalmas az építészet, mert számtalan intuíció és élmény rejtőzhet benne."
Dúll Andrea környezetpszichológus, 2017 (Móré Levente interjúja)

„A dizájnnak önmagán túl kell mutatnia. Nagyon érdekesnek tartom a tárgyak szerepét: különböző jelentéssel, vagy akár tulajdonságokkal egészülnek ki. A tárgyaknak is van egyfajta viselkedése, hiszen a tárgyak nem valamiféle halott dolgok, hanem élet van bennük, egyfajta karakterisztikával bírnak."
Michael Anastassiades formatervező, 2017 (Bán Dávid interjúja)

„A ma avíttas, sőt, zavaróan bénának ható épületek mellett, melyek sokunk számára az élő múltat, saját emlékeket jelentik, helyszín-tanulmányok, kedves vidéki pályaudvarok is feltűnnek, de megjelennek nyomasztó beavatkozások is, hogy csak egy példát említsek: rút tetőtér-beépítés egy műemlék házon. Érdekes a gyűjtemény politikatörténetileg is, mert sok fotó készült avatásokon, útátadáson, teherpróbán, hídavatáson, ahol a képeken akár Rákosi Mátyással is találkozhatunk."
Tamási Miklós (Fortepan) az UVATERV-archívumról, 2016 (Juhász Réka interjúja)

„Úgy vélem, az építészet rengeteget változott az elmúlt években. Régebben jellemző volt a sztárépítészet kultusza, műtárgyként kezelték a kész épületeket, most ez megváltozott. Mind a társadalom, mind a politika érzi, hogy ennek változnia kell. Alternatívát szeretnék mutatni az embereknek, hogy lássák, mi történt itt az elmúlt 20 évben."
Andreas Lepik, a Think Global, Build Social! kiállítás kurátora, 2016 (Fürdős Zsanett interjúja)

„Jelenleg nem vágyom a fúrás-faragásra és csiszolásra, attól függetlenül, hogy a műhelymunka sosem állt távol tőlem. Az egyszerűbb összeszerelésű, pár elemből álló, kevés dologból könnyen létrehozható alkotásokat, letisztult munkálatokat részesítem előnyben. A családomban ötvös, ács, mérnök, építész és grafikus található."
Juhász Ádám designer, lámpatervező, 2015 (Takács Andrea interjúja)

„…az iparművész és dizájner státusz ma összehasonlíthatatlanul hitelesebb és elismertebb a ´70-es évekhez képest. A közönség nagy része pedig már nem pusztán kozmetikázásként tekint a tervezésre. Korábban a »dizájnos« kifejezés sokszor pejoratívan hangzott el a díszítés kritikájaként."
Pohárnok Mihály, a Design Center alapítója és vezetője, 2015 (Szabó Eszter Ágnes interjúja)

„Rengeteg mozaikburkolatú medencét csináltam, tíz év alatt körülbelül 120-130-at. A hidegburkoló szakmában az egész palettát átfogtam tulajdonképpen. Az emberek is, akik nálam dolgoznak, mindent megcsinálnak, nincs olyan, hogy én csak csempét rakok, mást nem csinálok."
Filó Mihály, Mesterek Mesteres Díjas hidegburkoló, 2015 (Lányi András interjúja)

„A régi és az új állandó jelenléte végigvonul az egész házon, ahogy a könyvtárban egymás mellé kerülnek a kétszáz éves kották a pár hónapja frissen írott darabokkal. A lemezkiadásban mi a legnagyobb sikereket kortárs zenei kiadványokkal értük el, miközben rengeteg régi zenei felvételt is készítettünk. Az információs központban kortárs műveket dolgozunk fel, miközben hagyományos előadóművészi adattárat is építünk. Ennek a múlt-jelen egyidejűségnek köszönhető, hogy az irodákban néhol megjelenik egy-egy 120 éves kőfal, utalva a hagyományokra, régi korokra."
Gőz László, a Budapest Music Center alapítója és igazgatója, 2013 (Pásztor Erika Katalina interjúja)

„A Várfal egyszerre probléma és lehetőség, véd és kiemel. A fal, a kő, a tégla az elmúlt 700 évben nagyobbrészt a helyén maradt, legfeljebb kifoltozták, feltöltötték vagy újabb réteg épült rá. A fal tanú, mindent befogad, magába olvaszt, ágyúgolyót, történelmet. »Gerő Laci bácsi« kőművesei az Ybl-kori balusztrádos korlát jól faragott talpelemeit az ötvenes évek végén ugyanúgy újrahasznosították, felhasználták, mint elődeik Zsigmond és Mátyás palotájának faragott köveit."
Matus István, a Várgondnokság egykori vezetője, 2012 (Zöldi Anna interjúja)

„A gazdasági válság eredményeképp itthon nagyon beszűkült a piac, de nekünk még nincs okunk panaszra. Adódnak megoldandó problémák, ezért ránk most is szükség van. Több vasat is tartunk a tűzben. Több mint egy éve kezdtük el az MNDP Építőművészeti Kft-vel (Magyari Éva és Pazár Béla) egyeztetni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem központi épületének lámpáit. Az MNDP-vel már dolgoztunk együtt korábban az Egri Líceumon – mindig konkrét, letisztult képük van arról, hogyan nézzen ki a lámpa."
Zengővári Béla, a Zengővári Világítástechnikai Kft. alapító-ügyvezetője, 2012 (Lányi András interjúja)

„A stratégiai gondolkodás hiánya sajnos áthatotta az EKF-program 2006-2009 közti éveit. Nem 2010-ig kellett volna tervezni, hanem – a különböző, de egymásra ható területeket összehangolva – sokkal tovább. Ehelyett egy nagyon egyszerű megépítjük, átadjuk, és majd aztán gondolkodunk, mi is legyen láncolat jött létre."
Takáts József irodalom-, és eszmetörténész a pécsi EKF-pályázat szerzője, szerkesztője, 2011 (Gűth Ervin interjúja)

„Úgy látom, itt még nem vált rutinná, hogy egy projektért felelősséget kell vállalni. A befektetők, gyártók többségét még kevéssé érdekli, hogy jól sikerüljön, jó minőségű legyen a végeredmény, még mindig a túlélés – vagy kizárólagosan a profit az elsőrangú szempont. Ami csak részben írható a gazdasági káosz és a hiányos infrastruktúra számlájára. A gondolkodásmódnak is nagy szerepe van ebben, hogy nincs igazán késztetés és igény rá, hogy valóban értékteremtő beruházás jöjjön létre."
Dávidházy Panni trendelemző, 2008 (Markó Barbara interjúja)

„Mivel szerintem a design égető kérdései és feladatai napjainkban globális méretűek – gondolok itt például a »fenntartható tervezés« (sustainable design) feladataira, az eljövendő tizenöt-húsz évben bekövetkező gazdasági, ökológiai változások a társadalomra gyakorolt hatásaira –, úgy vélem, hogy az elkövetkező években a designfejlesztések minden további nélkül elképzelhetőek lesznek olyan országokban is, ahol nincs számottevő ipari termelés."
Herczegh László designer, 2008 (Szentpéteri Márton interjúja)

„Építészek és építész hallgatók mind nagyon jól ismerik a legfontosabb munkáit, de Laszlo Hudec néven. Nemrégiben megjelent róla egy hosszú cikk a Shanghai Daily-ben, a város angol nyelvű napilapjában. A volt amerikai külügyminiszer, Henry Kissinger is mindig a Park Hotelben szállt meg, ha diplomáciai útja Kínába vezetett."
Luca Poncellini építészettörténész, 2008 (Csejdy Virág interjúja)

„Megszoktuk, hogy van valami apuci fölöttünk, más megközelítésben egy megszálló, akitől minél több pénzt kell kisírni, mert az a miénk, amit kisírunk tőle. Az EU-ra is így tekint a közvélemény."
Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, 2007 (Rádai Eszter interjúja)

„Csak egy bajom van: az ágyon nem tudok elaludni. Nem hiszi el, ugye? Amikor először lepakoltam magamnak a padlóra, másfél napot keresztülaludtam. Gondoltam, jön a villamos, úgyis felébredek. Furcsa."
Nagy Zsuzsa volt hajléktalan, 2006 (Somlyódy Nóra interjúja)

„Az építészeti tudás, a településtervezői tudás, az eszközök ma mind globálisak, de »a mű« mindig lokális. A globális tudás és a lokális sajátosság metszetében születik az összetéveszthetetlen térbeli esemény. Talán ezt a térbeli eseményt lehet regionálisnak nevezni."
Otto Kapfinger építészeti író, 2005 (Somlyódy Nóra interjúja)

„Egyszer felkértek a Marcit (Ágh Márton, a Krétakör díszlettervező építésze) és engem, hogy álljunk elő ötletekkel; akkor mondtuk például, hogy az Alagút fölötti teraszon egy egész nyáron futó operettet lehetne játszani – a nézőtér úgy van felépítve, hogy a városra látsz, a Lánchídra meg az egészre, és az előtt lenne a színpad. A másik ilyen ötlet a Városliget volt, a ligeti tavon hajócsatákkal egybekötött színházi előadást csinálni – voltak ilyen kezdeményezések, bár nagyon régen volt, dehát körülbelül ennyi is maradt belőlük."
Schilling Árpád színházi rendező, a Krétakör alapítója, 2004 (Szemerey Samu interjúja)

„A csapatmunka szintén nagyon fontos, lehetővé teszi komolyabb projektek megvalósítását. Nagyon szomorú szerintem, hogy az építészeti oktatásban olyan ritka, sőt sok helyen megkérdőjelezett a kollaboráció, míg a valóságban egyetlen építész sem dolgozik egymagában. Én már lassan három éve nem dolgoztam egyedül."
Somlai-Fischer Szabolcs építész, designer, 2003 (Pásztor Erika Katalina interjúja)