Épületbiológia, környezetpszichológia, ökopszichológia – út az egészséges háztól a komfortérzeten át az emberi pszichéig

Dr. Lányi Erzsébet és Dr. Patkó Csilla cikkükben megkísérlik összeszedni azokat a gondolatokat, melyeket a biológia, pszichológia területeiről származó szakemberek fogalmaztak meg, és támpontot adhatnak építészek számára a civilizációs, ökológiai válság által generált fennálló építészeti problémák megoldásához.

Korábbi cikkeinkben már szó volt az ökologikus építészetről, annak eszközrendszeréről, illetve arról, hogy mit is jelent az "együttlátás művészete", miért fontos a "hazatérők" szemlélete. James Lovelock kijelentése, miszerint: "Már nem civilizációnk ´fenntartható fejlődéséről´, hanem ´fenntartható visszavonulásról´,az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk" fontos alapgondolata az építésökológiának. Egyben rávilágít arra is, hogy ezt a problémát nem lehet csak egy irányból megközelíteni. Mindenképpen szükséges a holisztikus szemléletmód alkalmazása, hiszen itt nemcsak az építészet-építéstudomány van jelen, hanem az ökológia-, társadalom-, orvostudomány, a vegyészet és a pszichológia tudománya is. Ebben a cikkben megkíséreljük összeszedni azokat a gondolatokat, melyeket a biológia, pszichológia területeiről származó szakemberek fogalmaztak meg, és támpontot adhatnak építészek számára a megoldásokhoz, melyek a civilizációs, ökológiai válság által generált és fennálló építészeti problémákra válaszul szolgálhatnak.

Épületbiológia

A négy "háztartás" közül most a Levegőháztartást szeretnénk kiemelni. Ez a "háztartás" a levegő fizikai tulajdonságain kívül foglalkozik a komfort és kényelem érzettel, mely az épületgépészet és épületfizika területeihez kapcsolódik. Az épületbiológia tudománya ezek mellett az emberi egészségre fókuszál.

Az épületbiológia – a biológia tudományának részterülete – transzdiszciplináris tudományterület. Definíciója: az épített környezet és a lakói közötti egységes viszonyok tana. Az ember, az épület és annak használata közötti kapcsolattal foglalkozik (Lányi, 2011). Alapítója, dr. Hubert Palm orvos, és Hinrich Bielenberg állatorvos professzor. Hubert Palm az 1960-as években lett ismert a témában tartott több előadása kapcsán. Könyvében, "Das gesunde Haus" (Az egészséges ház), helyezi le az építésbiológia alapjait.  Az "egészséges épület" akkor tud létrejönni, ha az élettani, pszichológiai, építészeti és építés-technológiai összefüggések egészét vizsgáljuk. 1973-ban alakult meg az Egészséges Épületek Munkaközössége (Arbeitsgemeinschaft Gesundes Bauen und Wohnen – AGBW), majd később az Épületbiológiai Intézet (Institut für Baubiologie und Nachhaltigkeit – IBN) Rosenheimban.

Az épületbiológia kutatásainak célja, hogy az ember – természet – építészet eredeti egysége újra összhangba kerüljön. Alaptételei áttekintést adnak az ideális/egészséges épület és/vagy település állapotáról (bővebben lásd: https://baubiologie.de/).

Ezen a tudományterületen publikált tanulmányok közt számottevőek a laboratóriumban végzett levegőanalitikai, és káros anyag emissziós mérések (Patkó,2014). Mellettük egyre több – országokra, városokra kiterjedő – tanulmány található, melyekben a beltéri levegőminőség meghatározásával párhuzamosan a lakók egészségügyi állapotát is felmérték. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központban, a Levegőhigiénés Laboratóriumban több környezet-epidemiológiai vizsgálatot is készítettek az elmúlt 15-20 évben (pl.: School Environment And Respiratory health of CHildren – SEARCH projekt, SINPHONIE projekt, InAirq projekt). További, futó projektjeik között szerepel a hazai passzív ház állomány beltéri levegőminőségének vizsgálata.

A belső téri levegőminőség (Indoor Air Qualtiy) és vonatkozó szabályok

A belső téri levegőminőség alatt a komfortterek levegőjének minden olyan nem termikus jellemzőjét értjük, melyek az ember közérzetét, egészségét befolyásolják. A viszonylag új interdiszciplináris tudományterület alapjait P.O. Fanger (Technical University of Denmark) dolgozta ki. Az ezredfordulón kutatók megerősítették a beltéri levegőminőség lehetséges negatív hatását a bent-tartózkodók egészségére. Az illékony anyagok lassú emissziója nemcsak az emberi szervezetre hat, hanem a beépített anyagok élettartamát is befolyásolja. Az egészségügyi hatások alapján csak a 90-es években kezdték besorolni veszélyességi fokozatokba a káros anyagokat:

A belső terek okozta egészség-zavarokhoz / megbetegedésekhez lehet sorolni az ismert kórtan alapján a következő három betegség kategóriát:       

A levegőminőségnek vannak:

kockázati tényezői.

A Levegőtisztaság (a külső téri levegőminőségre vonatkozik) és a Munkahelyi egészségvédelem rendeletei (megengedett határértékeket az MSZ 21461 1-2 szabvány tartalmazza) azonban az általános komfortterekre (lakás, középület) nem adnak hazai egészségügyi előírást, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaira hivatkoznak csak. A munkahelyi dolgozók védelme mellett fontos lenne az egészségügyi kockázatnak kitett korosztályok (kisgyermekek, idősek), valamint a betegséggel küzdők védelme is. Európában léteznek szabályozások, előírások a beltéri levegőminőség értékelésére (Settimo és tsai, 2020). A 305/2011/EU rendelet már tartalmazza az alapvető követelmények között a higiénia, egészség- és környezetvédelmet.

A beltéri levegőminőség vizsgálata összetett folyamat, melyet több tényező is befolyásol. Az épületek belső tereiben megjelenő légszennyező anyagok épületszerkezetenként, városonként, országonként és földrészenként változhatnak. Az éghajlati viszonyok, a gazdasági fejlettség, a kulturális szokások, az adott régióra vonatkozó helyi, építésügyi szabályozások, és nem utolsó sorban az emberi tevékenységek összessége az, ami meghatározhatja egy épület beltéri levegőminőségét.

Káros anyagok hatásai lehetnek:

Az alábbi táblázat bemutatja néhány főbb károsanyag lehetséges forrását a belső térben a teljesség igénye nélkül:

Lehetséges építészeti, épületszerkezeti és "passzív épületgépészeti" megoldások a beltéri levegőminőség javítására:

A paradigmaváltás jelentőssége az építészeti modellváltás érdekében –  környezetpszichológiai és ökopszichológiai oldalról

Rókusfalvy Pál "Mi a környezetpszichológia?" című írásában az alábbi okfejtést olvashatjuk, mely nagyon elgondolkodtató: „…az ember a Föld természeti folyamataira mind szélesebb és mélyebb hatást gyakorol, s válik meghatározottból egyre inkább meghatározó tényezővé. Mára ez a hatás – a létrehozott technika fejlettségének "köszönhetően" – elérte a globális önpusztítás kritikus szintjét." Kihangsúlyozza, hogy korunk súlyos problémái csak multidiszciplinárisan oldhatók meg, melyben a kulcstudomány a pszichológia. Hiszen az ember lelki életfunkciójának kivetülése van hatással környezetére. Megállapítja, hogy az emberiség igazi problémája pszichológiai probléma. "Következésképp a probléma megoldása, az önpusztító folyamat megállítása és visszafordítása önmagunk természetének és környezetünkre gyakorolt hatásának megismerésében."

Az ökopszichológia szerint is az ökológiai válság az emberi psziché válsága, hiszen önnön fennmaradásunkat sodorjuk veszélybe, és nem vagyunk hajlandók a saját belső változásunkat észrevenni (Francis Parker Shepard). Cselekedeteink ezért nem illeszkednek a nagyobb egységbe, nem találjuk helyünket, nem vagyunk harmóniában sem önmagunkkal, sem környezetünkkel – elfelejtettük hova is tartozunk (kollektív amnézia – Devereux, Metzner). A rendszerek törvényszerűsége az egymásba-ágyazottság, a folyamatos visszacsatolás (feedback), az információ áramlása. Ha a rendszerben szakadás történik, akkor az információ nem tud áramlani, és a visszacsatolások is elmaradnak, pl. a gazdasági rendszer nem illeszkedik az ökológiai rendszerbe, vagy az emberi lény ki van szakítva a természeti rendszerekből.

Visszatérve az ökológiai válság által generált építészeti problémákhoz, a fentiekből kiindulva fogalmazódik meg az a kérdés: hogyan tervezzünk és építsünk természetbe és annak körfolyamataiba illeszkedő épületeket, ha mi magunk el vagyunk idegenedve és szakítva a természettől? Nincsen kapcsolatunk vele, ezért a visszacsatolási jelzéseket sem látjuk már, figyelmen kívül hagyjuk. Saját testünk jelzéseire sem tudunk figyelni, csupán eszközként használjuk. Ha nincs kapcsolatunk a testünkkel, hogy leszünk kapcsolatban az épülettel, ami a "harmadik bőrrétegünkként" szolgál?

Ezek a kérdések a vezérfonalai azoknak a most induló tanszéki kutatásoknak, melyeket olyan építész kollégákkal, épületgépészekkel valamint más tudományterület szakembereivel kezdeményezünk, akik magukénak érzik az ökologikus épülettervezés tudományokat összekötő, és az együttműködést preferáló szemléletét.

Dr. Patkó Csilla, Dr. Lányi Erzsébet – BME

Irodalomjegyzék

Lányi, E. (2011) Környezettudatos Épített Környezet – A Modellváltás Elvei és Építészeti Eszközei. (http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=7763)

Patkó, Cs. (2014) Passzív és alacsony energiaigényű (favázas) épületek belső légterében kialakuló légparaméterek mérése és vizsgálata (http://doktori.uni-sopron.hu/443/)

Settimo, Manigrasso, Avino (2020) Indoor Air Quality: A Focus on the European Legislation and State-of-the-Art Research in Italy. Atmosphere 2020, 11, 370; doi:10.3390/atmos11040370

Molnos, Zs.: Ökopszichológia-alapkönyv (2020)Ökopszichológiai Intézet Budapest,ISBN: 978-615-00-3742-4; 95-97

Szerk.: Hulesch Máté