Eredeti-e az eredeti? – Tóth Áron írása a Budai Várról

T.Reki! Én már korábban észrevettem, hogy nem tudunk konstruktív diskurzusba keveredni, mivel Önnek nincsenek válaszai, ellenérvei a fölvetéseimre. Abban bízom csupán, hogy (vak)hitét némileg ellenpontozni tudtam a hozzászólásokat is olvasók előtt. Minden jót kívánok!

T. ellzoll! Úgy látom nem tudjuk meggyőzni egymást. De szerintem nem is kell. Részemről ennyi. Minden jót kívánok!

T.Reki!Ezt a dologot a nemzeti önbecsülésről tényleg komolyan gondolja? Biztosan Ferencz József farvizén kell azt "visszanyernünk", nem inkább a nemzeti festészetünk közszemlére tétele révén? A palota szerintem jelen formájában szélesebb (és valószínűleg kulturálisan kvalifikáltabb) látogatóközönség számára vonzó attrakció, mint egy üresen kongó, (eredetétől fogva) teljesen lakatlan "királyi" palota. A német példái azért nem relevánsak, mert nem egy működő, SZERVESEN kialakult struktúrát kellett miattuk visszafazonírozni "eklektikusra". Ami ilyen Budapestből, azt őrizzük meg mindenképpen, de erőnek erejével nem próbáljuk meg visszaforgatni az idő kerekét-nem fog menni és ez nem föltétlenül baj...

T.Reki!Örömmel olvasom, hogy az ízlések lehetséges különbözőségét kölcsönösen elfogadjuk. Amellett az is boldoggá tesz, hogy járt már a Nemzeti Galériában, sőt még a Louvre-ban is. Azt viszont továbbra sem értem -mivel sajnálatosan nem fejtette ki- hogy miért "nem ideális" Ön szerint a festmények számára a palota épülete? Olyan festmények számára, amik (többnyire) születésükkor is eleve palotákba készültek? Itt éppen lenne értelme a történetiségről beszélni. Az mindenképpen örvendetes, hogy a korábbi "nem alkalmas" megállapítását "nem ideálisra" finomította. A fő kérdés szerintem inkább az, hogy miért nem inkább a meglévő kiállítóteret próbáljuk meg "ideálisabbá" tenni, ahelyett, hogy a merőben anakronisztikus, amellett kevésbé közösségi "királyi helytartói épület" funkciót hoznánk vissza?

Bécsben sincs már császár, de a Burg néhány állami intézmény helye mellett idegenforgalmi attrakció, kívül, belül. A vár is az lenne, ha visszaépítenék. És nem mellesleg visszaadná nemzeti önbecsülésünket. Az eklektikus Budapesthez jobban illene. A "replika" építészetről csak néhány külföldi példa: Frauenkirche (Drezda), Schloss (Berlin) stb..

T. elzoll! Értékelem a humorát kedves uram! Maradjunk ennyiben és lêpjünk túl ezen. Érvek: Ízlêsekről ugye nem lehet vitatkozni. Magának az új, lecsupaszított épület tetszik, nekem a régi díszes. Voltam a Luovre-ban többször is, a galériába rendszeresen járok. A festmények szempontjából egyik sem ideális hely.

T.Reki! Valóban teljesen igaza van, szavaim engem minősítenek: képes vagyok szellemesen, képszerűen, karikaturisztikusan fogalmazni. :) Ön pedig láthatólag szeret idézni, bár most csak érdekes szavakat ragadott ki a szövegemből, mellőzve a szövegösszefüggést, értelmezést és alaptalanul sérelmezve a személyeskedést. Énnél sokkal érdekesebb volna, ha esetleg érveket, gondolatokat hozna föl véleménye alátámasztására, enélkül „beszélgetésünk” teljes érdektelenségbe fullad(t), így én nem folytatnám. További jó múltba révedést kívánok! Mindazonáltal én még nem vesztettem el teljesen a hitemet abban, hogy ez a II.vh. előtti palota-állapot a továbbiakban is csak régi fotókon lesz megcsodálható, mivel a „visszaállítás”-ra szánt pénz közérdekű fölhasználásának szerintem az is hasznosabb (kevésbé ártalmas) módja volna, ha egy hordóban elégetnék az erre szánt összeget. Ettől a megjegyzésemtől is nyugodtan határolódjon el, kellően disztingvált módon, ha ettől jobban alszik.

T. ellzoll! Idézek néhány kifejezést a válaszcikkéből: "Csárdáskirálynő,színvonalas, míves brazil szappanopera", "hagymázas" "nyilvános kivégzések" stb. Azt hiszem ezek a személyeskedések az írót minősítik.

T.Reki! DE, alkalmas a palota és a Louvre is galériának (hogy az Ön briliáns érvelési technikájával támasszam alá mondandómat :)). Erről egyébként Ön is meggyőződhetne, ha ellátogatna az intézménybe és nem brosúrákból tájékozódna. Mindamellett ha mégoly kevéssé volna ideális (mihez képest?) a jelenlegi kiállítótér, még ebben az esetben is bizonyára a „visszaállítási” „rekonstrukcióra” előirányzott pénzösszeg töredékéből lehetne korszerűsíteni azt, mert szerintem ész érveket nem tudna fölhozni annak védelmében, hogy miért jobb Magyarországon, ami (jelenleg) nem királyság, nincs királya, visszaállítani a királyi palota funkciót a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének helyére. Természetesen megengedem, hogy bármit visszautasítson, illetve bármiért rajongjon, legyen az akár a Csárdáskirálynő, akár valamelyik színvonalas, míves brazil szappanopera, viszont cserébe elvárom, hogy Ön is megengedje nekem, hogy mást gondoljak egy jelenbeli/múltbeli épület megjelenéséről, illetve a „visszaállítás” ötletének és módjának hagymázas voltáról, különösen azért, mert számos érvet tudnék fölhozni amellett, hogy ez miért problémás. Ha az épület 1905-ös állapotában állna, nem javasolnám, hogy bontsák el, sőt a „mívességnek” is megvan a helye, akár épületek esetében is, de SZERINTEM az épület jelen formájában egyértelműen színvonalasabb, nemesebb, királyibb, mint 1905-ben volt. A háború előtti külső megjelenés visszahazudása „csak” (köz!)pénzkidobás, a kulturális intézmények eltávolítása viszont egyenesen kulturális bűncselekmény. (Meg persze gazdasági és politikai is, de az más lapra tartozik.) P.S: Az Ön logikája szerint akár a nyilvános kivégzéseket is „visszaállíthatnánk”, hiszen azok is VOLTAK, ráadásul nagyon népszerűek is voltak és bizonyára azok lennének ma is… :) +Érdemes a trónterem cikkben szereplő képét egy kicsit alaposabban nézegetni: tényleg olyan csodálatos az a tér, nem inkább bumfordi, aránytalan, terjengős stb. a sok befektetett (és sajnálatosan odaveszett) kézműves munkaóra ellenére is?

Pediglen szerintem is a múzeum funkció az egyik legjobb, amit el lehet képzelni itt. Természetesen eddig is betöltött mellette más funkciót is, volt az épület belsejében hely másnak is. Régi fényképeken nézve a Szent-István termet, hát eléggé művies, nehézkes tér volt a XX. század elejéről. A mostani terem rekonstrukció valamiért talán jobb lesz, mint az eredeti, bár így is magával hurcolja majd ezt a kikerülhetetlen, örökölt nehézkességet. Szerintem a mostani kupolának jobbak az arányai és tagolása, bár a régi is szép volt. A jelenlegit megszoktuk, ha most átépítenék, minden turista látná, hogy ez valami új kreálmány, nem eredeti, csak valami előző kor epigonizálása.

T. elzoll! A palota nem alkalmas galériának, mint ahogy a Louvre sem. "a palota jelenlegi megjelenése sokkal nemesebb épület, inkább klasszikus letisztultságot sugároz, mint a Hauszmann-palota giccses girlandokkal fölcicomázott „budapest-stílusú” „épületcukrászati” objektuma" Engedje meg, hogy visszautasítsam, hogy a díszeítól megfosztott, lecsupaszított szocreál épületet összehasonlítsa a Hauszmann palota kívűl, belül míves szép épületével.

Gratulálok a cikkhez, nagyon jó gondolatok ezek, csak szerintem konkrét példákkal is illusztrálni kellett volna, hogy miben is áll(hat) egy értékőrző és nem értékpusztító (egy ideálisának tekintett állapot visszaHAMISÍTÁSa érdekében egyéb korok lenyomatának, tárgyi emlékeinek, ezzel az épület történetiségének megsemmisítése) műemléki rekonstrukció. Nekem most hirtelen a berlini Neues Museum jutott eszembe, de biztosan vannak más adekvát példák is. Azt is megcsinálhatták volna „szép újra”, jóval szegényebb dolog is jött volna létre… Ilyen és hasonló példák talán szélesíthetnék az olvasóközönség látókörét, mert az eddigi hozzászólások erős információhiányról, szomorú beszűkültségről tanúskodnak. Az orvosi párhuzam nyilván teljes butaság (alma és körte erőltetett összevetése), mivel egy fogpótlás/tömés, de főleg egy szervátültetés leginkább „technológiai-funkcionális” javítás, a cikkben fölvetett „történeti” vonatkozásokhoz ezeknek semmi közük… Ennél is szomorúbb, hogy van aki számára a királyi palota funkció (amely ugye visszaHAMISÍTANDÓ állapotában valójában SOHA nem volt király lakhelye) korszerűbbnek tűnik a kultúrpalota funkciónál… (Szegény szocialista szót ne rángassuk most ide, azt a világon sok és sokféle pártállású gazember meggyalázta már. Az, hogy „szocialistának” hazudott korszakban létesült a Magyar NEMZETI Galéria, és került ide a SZÉCHÉNYI Könyvtár még nem jelenti azt, hogy ezek a funkciók rosszak lennének, (lásd.: Louvre) emellett az épületre természetesen ráfér az időnkénti (akár nagyobb lélegzetű) fölújítás.) „Turistamágnesnek” meg lehetne építeni akár Zsigmond király palotáját is szép új kinézettel szigorúan „korhű” módon (persze vasbetonból/hungarocellből/gipszből, mint a Lovardát-hogy csak kívülről legyen „hiteles”). Megépítése pillanatában természetesen az is eredeti lenne, csak nem eredeti régi (ránk maradt), hanem eredeti új, pont mint a las vegasi / random kínai szfinx… Ps.: számomra a palota jelenlegi megjelenése sokkal nemesebb épület, inkább klasszikus letisztultságot sugároz, mint a Hauszmann-palota giccses girlandokkal fölcicomázott „budapest-stílusú” „épületcukrászati” objektuma volt. Persze az ízlések és pofonok különbözőek. A habruhás Sissy is máig népszerű… és a jóságos F.J. is… Ha már itt tartunk, a dicső múltidézés kapcsán szerintem érdemes lenne a bécsi Haynau szoborról is készíttetni egy másolatot és elhelyezni valami szépen visszaállított várbeli kertrészletben… :)

Olvasom a cikket és közben nézegetem a szép régi képeket a Hauszmann palota külső és belső tereiről. Ezek a képek bizonyítják legjobban, hogy az a hosszú okoskodás, hogy melyik korszakot kéne visszaépíteni "replikálni",mennyire ellentmondásos. A cikkíró saját magát cáfolja a szép képekkel.

Egyértelmű, hogy nem a Hauszmannt megelőző épületek valamelyikét akarják visszaállítani.A cél nemes, és nem értem, hogy miért akadékoskodik a cikk szerzője. Azért kell a hauszmanni állapotot visszaépíteni, mert az nagyjából azonos alapterületen valósítható meg, mint a mai épület. Ha rajtam múlna, azokat a tereket is a historizáló, eredeti Hauszmanhoz mérhető stílusban tervezném meg, amelyekről nem maradtak meg fényképek vagy tárgyi emlékek. Remélem a cikk szerzőjének sose törnek le a fogai, mert akkor ezen az alapon ne csináltasson se fogkoronát, se hidat, de még csak fogtömést se, hiszen az már nem az eredeti. Az beavatkozás lenne a természet folytonosságába, történetiségébe, akárcsak egy hajfestés, vagy egy átültetett szerv vagy művégtag.

Az "eredetiség" kérdése a budai várpalotánál annyiban akadémikus, hogy a palota minden építészeti szakasza abban a pillanatban, mikor elkészült, "eredeti"nek számított, hiszen vagy kényszerbööl (az elöözöö állapot lerombolása) vagy az ízlésváltozás okából (klasszicista-neobarokk átalakítások)tudatosan megterveztek egy új "eredetit". Ebbööl a szempontból tehát "eredeti" a Várpalota mostani állapota is - a II. Világháborús rombolások megszüntetésére. Ennek az "eredetinek" az ideológiai motivációja - a Várpalota átalakítása egyfajta szocialista kultúrpalotává - már nem korszerüü: Akik vissza akarják építeni, királyi palotát szeretnének, nem hibrid szocialista kultúrpalotát. Evidens, hogy azt az "eredetit" akarják visszaépíteni, ami utoljára volt királyi palota, és ez a Hauszmann-féle állapot, amirööl kétségen kívül annyi dokumentum maradt fönn, hogy messzemenööen hitelesen helyre lehet állítani. Ennek az állapotnak még az is lenne az elöönye, hogy a mostani,sivár neoklasszicista épülettel szemben minden szempontból jól illene abba az eklektikus stílusegyvelegbe, ami változatlanul Budapest jellegzetes építészeti stílusa - az eklektika és a szecesszió határán. Eltekintve a visszaépítés nyilván horribilis költségeitööl el tudnám képzelni, hogy az "új" Hauszmann-palota jobban illenék a Várhegyre - és a Budapestre látogató idegenek is elfogadnák, sööt, újabb idegenforgalmi mágnessé lehetne.