Felszínre került II. András temetkezési helye

Közeledik az Aranybulla 800. évfordulója, ami eggyel több ok arra, hogy felidézzük II. András király örökségét. Kevesen tudják, hogy a középkori magyar uralkodó a bánsági Egres ciszterci monostorában volt eltemetve, mely komplexum évszázadok óta feledésbe és a föld mélyére merült. Egy új erőre kapott ásatásnak köszönhetően ez most megváltozik.

A II. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánáti Múzeum 2013-ban kezdte meg a közös kutatási programot Daniela Tanase és Major Balázs vezetésével. A csapat idén két hónapot tudott dolgozni a járványhelyzet miatt, ezalatt azonban feltárták a templom egykori alaprajzának azt a részét, amely jelenleg egy földút alatt található. A templom szentélyfejei "belógtak" az út alá és az ásatások nélkül nem tudták volna rekonstruálni a templom pontos alaprajzát. Emellett a tavaly megtalált királyi temetkezési helyet sem sikerült volna megnyugtatóan lokalizálni az alaprajz nélkül.

Az idei kutatásnak egyik legfontosabb megállapítása, hogy míg a ciszter templomok többsége szabályos forma szerint épült, így a mellékhajók végződésénél általában két kápolna van, az egresi templom eltér ettől, a mellékhajók nem teljesen egyenes szentélyzáródásúak, hanem félkörívesek. Major Balázs az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy valószínűleg nagyon régóta kialakult a mostani út funkciója, ezért alatta nem bolygatták a földet, így komoly falmaradványokat találtak ellentétben a templom többi részével, ahol már szinte mindenütt lebontották az alapozásig a falakat. Ennek az a magyarázata, hogy a vidék rendkívül építőanyag-szegény, így a templom maradványaiból a kődarabokat és az égetett téglákat felhasználták a helyiek.
    
"Tavaly 95 százalékban, most 99 százalékban vagyunk biztosak, hogy megtaláltuk a királyi sírt. Az oltár és a tavaly megtalált többi sírhely között van még egy feltáratlan blokk, amíg azt nem bontjuk meg, meghagyjuk azt az 1 százalékot" - mondta Major Balázs.

A tumba területéről maradvány azonban nem került elő, a királyi csontok egy felsőbb szinten voltak a szarkofágban, ami biztos, hogy elpusztult. Nem kizárt, hogy már a tatárjáráskor sérült az építmény, az viszont biztos, hogy a késő középkorban már a tumba sem állt, hiszen a késő középkori alapozás ráfed a tumbára - magyarázta az ásatásvezető. Ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy egy külön sírban legyen eltemetve a csontmaradványok összessége, hiszen a tatárokat csak az ékszerek érdekelték, az volt a szokás, hogy a csontokat összegyűjtötték és máshol temették el. A jövőben szeretnének három dimenziós digitális rekonstrukciókat készíteni a középkori építményről, az eredményeket pedig két év múlva szeretnék bemutatni kiállítások keretében, amelyre kiváló alkalom a II. András által kibocsátott Aranybulla 800. évfordulója 2022-ben.