Háromcsoportos óvoda Hajdú-böszörményben

Erdős Imre diplomatervében háromcsoportos óvoda átalakítást tervezett, egy már meglévő, romos állapotban lévő épületbe. Koncepciója szerint az intézmény egy belső udvar köré szerveződne, mely közös játékra ad lehetőséget. 

I. Építészeti koncepció

A hely

A tervezési terület Hajdúböszörmény város belső magjának az ún. kiskörútnak a peremén helyezkedik el. Északról a zajos Polgári utca, keletről a csökkent gépjárműforgalmú Iskola utca határolja, melynek végében a nemrég felújításra került főtér található. A telken eredetileg egy magánlakás állt. Az 50-es évek végén a megnövekvő gyereklétszám miatt egy kis óvoda költözött be az akkor üresen álló épületbe.

Az évek során az eredeti épület szűkössége miatt ezt toldották-foldották: tornateremmel, konyhával és karbantartóházzal egészítették ki. Végül 8 évvel ezelőtt az óvodát a helyi intézmény- összevonásokra és az épület egyre romló állapotára hivatkozva bezárták. A telek ma elhagyatott, az épület falai salétromosak, helyiségkapcsolatai, tájolási viszonyai és a jelenlegi szabályozások miatt alkalmatlan egy új óvoda befogadására. A város ezen területén egy óvoda azonban hiánypótló épület lehetne. A helyhez emellett személyes élmények is fűznek, mivel annak idején Én is itt tettem meg első lépéseimet. Ezért esett a választásom az "új Polgári úti óvoda" tervezésére.





Mottó

A tervezés során egy könnyen értelmezhető, tiszta koncepció létrehozására törekedtem. A különböző munkaközi vázlatokban mindig azt kerestem, mi tesz igazán óvodává egy házat a kötelezően előírt helyiségeken túlmenően. Az alap felvetésem az volt, hogy az óvoda az a hely, ahol a gyermekek először tapasztalják meg a közösségben való viselkedés formáit, először kerülnek kapcsolatba velük egykorú társaikkal. A csoportszobákat ezért egy belső udvar köré szerveztem, ami egy nagy szabadtéri foglalkoztatóként működik, lehetővé téve a közös játékot. Egy óvoda esetén kiemelten fontosnak tartom a kert és a belső terek kapcsolatát. Arra törekedtem, hogy a váltakozó tereknek köszönhetően egyszerre legyen jelen a nyitottság és bensőségesség. A formálás közben az lebegett a szemem előtt, hogy egy befelé kibontakozó rendszernek kívülről zártnak kell lennie, de egy óvoda esetén mégis barátságosnak és könnyeddnek, akár egy felhő. Ennek megfelelően a homlokzatnak hasonlóan enyhe hajlásai vannak, mint a tetőnek. A tető mindenhol befelé lejt, kivéve a csoportszobákat, mert ott ez megfordul, mintha a három kis csoport érdeklődve kidugná a fejét.







Telepítés

Az óvodát egyetlen tömegként fogalmaztam meg, melybe a csoportoknál egy belső udvart vágtam. Ezáltal létrejött egy olyan rész, mely egy zárt és egy nyitott kert közé ékelődik. Itt kapott helyet a két kertet összekötő tornaszoba és minden kiszolgáló funkció. Mivel a szomszéd telektől három méteres eltartást kellett megvalósítanom, indokolttá vált ennek az épületrésznek a végében elhelyeznem a gazdasági bejáratot. Számottevő forgalomra innen nem lehet számítani, mert a sétáló utca- szerűen kialakított és a főtér felől lezárt Iskola utcáról autók nem várhatóak. A főbejáratot a leghosszabb oldalon a telek közepére helyeztem. Leginkább ebből az irányból várható gyalogos és biciklis forgalom. A homlokzati fal lágy behajlásából egy fedett előtér alakul ki. Jó idő esetén a főbejárat mellett innen lehetőség nyílik egy kerti ajtón való bejutásra is. A telket minden oldalról zöld védősáv veszi körül. Az utca egész hosszában a telkek előtt ez a sáv mindenhol burkolt felülettel, gépkocsi beállóval van megszakítva A szükséges parkolókat ezért a telek északi oldalán a zöld sávban, a meglévő helyzethez igazodva, több csoportban helyeztem el a kerítés mentén. A fűrészfogas osztás egyrészről a reggeli parkolás megkönnyítése miatt alakult ki, másrészt a telekhatár keleti vonalához igazodik.

Funkció

Az óvodát igyekeztem egy tiszta, könnyen átlátható alaprajzzal kialakítani. A telek közepére illesztettem egy galériás tömeget, mely két részre osztja a telket:a foglalkoztatókkal és fedett nyitott terekkel körülvett, sajátos belső kertre és a nyitott, fákkal teli változatos játszóudvarra. Ezek között kapcsolatot a nagy belmagasságú tornaszoba létesít, mely rendezvénytérként is kiválóan használható. A tornateremnek megfelelő zártságot biztosít a folyosó felől bordásfalakkal zárt kialakítás, a két tér azonban optikailag egymásba olvad a szigorú elválasztás helyett. A torna vagy rendezvény ideje alatt is lehetséges a két udvar közti zavartalan átjárás, és az emeleti helyiségek megközelítése, mind szülői, mind dolgozói oldalról. Bár a kétszintességnek köszönhetően az üzemeltetés költségesebb, a belső udvar és a csoportszobák közti intenzív kapcsolat, valamint a többcélúan felhasználható, két kertet összekötő tornaszoba és az irodáktól mentesített, oldott földszint előnyeit mérlegelve e mellett döntöttem. A kiszolgáló funkció helyiségei így a földszinti "dobozokban" kaptak helyet, az irodák pedig az emeletre kerültek.

Térszervezés

Célom egy változatos terekből és térkapcsolatokból összeálló szerves egész létrehozása volt, ahol a közösségi együttlét kiemelt módon megvalósulhat. Ennek érdekében a gyermekek által használt tereket szigorúan elválasztottam a kiszolgáló funkcióktól. A belső foglalkoztató kertre kiemelt figyelmet fordítottam, hogy ez a kis mikrovilág a foglalkoztatók változatos nyílásméreteivel, a tető vonalának billenéseivel és a mindezt körülölelő tekergő falakkal a gyermekek számára izgalmas tér legyen. A közlekedők kis osztású fabordái közé mindenhol üvegezést helyeztem, ezáltal a belső folyosón haladók is nyitott térben érezhetik magunkat.

Folyosó

Az épület teteje akár egy finom lepel, törésvonalaival egy könnyedd, hullámzó folyosót eredményez a homlokzati falak mentén. A folyosó oldottságát tovább fokozza a homlokzaton is megjelenő hajlítás, mely a nagy bevilágító felületekkel váltakozva egy kellemes sodrást hoz létre a fal külső és belső oldalán egyaránt. Itt lehetőség nyílik a gyermekek által készített kézműves tárgyak, gyermekrajzok és dekorációk elhelyezésére is. Az öltözőszekrények közvetlenül a csoportok előtt a folyosókkal összekötött zsibongókban vannak elhelyezve, így az érkezés és távozás könnyen, a folyosón való közlekedés akadályozása nélkül történhet. A zsibongók a csoportszoba térbővületeként működnek, így a harmonikaajtókat eltolva közel kétszeresére nő minden csoportnál a foglalkoztató területe.





Kert

A tervezés során kiemelt fontosságúnak tartottam, hogy a két udvar eltérő módon legyen kialakítva. A belső udvar egy sajátos közös foglalkoztató-tér, míg a játszókert lehetőséget nyújt akár az egyéni játékra is. A belső kertben a Kneipp kúrának megfelelően hidegvízzel öntjük fel a legömbölyített taposókövek közötti részeket, így a mezítláb szaladgáló és ugrándozó gyermekek egészségére is figyelünk, amellett, hogy egy számukra nagyon vonzó vízi játékteret hozunk létre. A kövek közötti víz a nagy melegben párolgásával javítja a mikroklímát, de ennek fokázására a kövek közé fúvókák is elhelyezésre kerülnek, melyeken keresztül 10-15 percenként vizet porlasztunk a levegőbe.

A Játszókertben igyekeztem a meglévő fákat megtartani és közöttük, valamint az újonnan telepített fák között egy változatos közeget létrehozni. A kertet egy stabilizált kavicsból készülő kacskaringós ösvénnyel osztottam fel. Ennek az útnak a mentén található a különböző játékterek homokozókkal, billegőkkel, csúszdával, , sportpályával és mászókákkal. A kert délkeleti árnyékos részében rajzsarkot alakítottam ki, hogy a gyerekek alkotó kedvüket a szabadban a homokozó mellett más formában is kiélhessék. A kertben színes napvitorlával fedtem az erős napsütésnek kitett homokozó és mászóka terét. A délnyugati sarokban kisméretű veteményeskertet alakítottam ki, hogy a gyermekek a játék mellett a növények gondozásával is ismerkedhessenek. A kőlap burkolatú "pára térnél" fúvókák kerülnek elhelyezésre, csakúgy mint a belső kertben. A fennmaradó részekre elszórtan padokat helyeztem el, mivel a főbejáratnál lévő kerti kapu lehetőséget kínál arra is, hogy hétvégén, amikor az épület zárva van, ez a nyitott kert játszótérként működhessen.





Anyagok

Az anyagválasztás tekintetében hasonlóan a térszervezéshez a tisztaságra törekedtem. A belső térben fehérre vakolt felületeket és világos műgyanta burkolatot használtam. A külső tér felé üveget és színes lukakkal felkönnyített táblás burkolatot képzeltem el. A tornaterem galériájánál a táblás burkolat elé színezett üvegezésű függönyfalakat helyeztem, ami belsőnek egy állandóan változó, érdekes fény-játékot kölcsönöz. A foglalkoztató-kert belső homlokzatát, mint "fa-bélést" függőleges osztású átszellőztetett faburkolattal fedtem.

Színek

A formálás egységét úgy próbáltam fokozni, hogy az épület színeit egységesítettem. Így a fehér tetőlemezzel és a fehér külső homlokzatokkal, olyan az épület, mintha egy tömbből lenne kifaragva. A teljes fehérséget azonban túl sterilnek tartottam egy óvoda esetében, ezért a homlokzatot a 12 színű színkörnek megfelelően lyukasztott táblák mögé helyezett színes táblákkal és üvegekkel könnyítettem. A terv ezen részét különösen fontosnak tartom, mivel az óvoda az az épület, amit a gyermekek először "vesznek birtokukba". Egy kisgyermek számára maradandó élményt jelenthet az első találkozás az óvoda játékos falával és otthonosságot árasztó anyagaival. Célom az volt, hogy az intézmény aktív cselekvési színtér legyen, az óvodába élmény legyen járni és a kialakított tereknek serkentő hatása legyen a gyermekek fejlődésére.



Erdős Imre

II. Opponencia
Opponencia Erdős Imre diplomatervéhez

Háromcsoportos óvoda, Hajdúböszörmény

Kihívások

„Mi tesz igazán óvodává egy házat a kötelezően előírt helyiségeken túlmenően?“ teszi fel a kérdést Erdős Imre saját magának, az építészeti koncepciót bemutató nyitó tervlapon. Hasonló kérdés sok építészt és filozófust foglalkoztat és foglalkoztatott mióta az első gyermekekkel foglalkozó intézmény megnyitotta kapuit. A magyar szó óvoda egyértelműen utal az elsődleges funkcióra. Hely, ahol gyermekeiket családi felügyelet nélkül is óvó kezek között, biztonságban tudhatják szüleik. Az elsődleges funkció kiterjesztése már a 18. század végén a svájci Johannes Heinrich Pestalozzi, és kollégája Friedrich Fröbel hatására megindult. A germán nyelvterületeken használt Kindergarten elnevezés nagy mértékben kettejük óvodáról alkotott víziójának hatására terjedt el. A gyermekek kertje szóösszetétel messzebb mutat a magyar óvoda szónál. Egyfelől a gyermek, másfelől a kert, a természet, mint a gyermekek nevelésének ideális helyszíne kerül a középpontba. A 19. század első felében, elsősorban az olasz orvos és pszichológus Maria Montessori tanulmányainak hatására új alapokra helyeződött a gyermekek iskoláskor előtti nevelése körüli diskurzus. Míg Montessori előtt az óvoda elsősorban gyermekmegőrző szerepét töltötte be, háttérbázist biztosítva a dolgozó szülőknek, módszerei hatására a gyermeki időszak a társadalmi integráció, a közösségi létre nevelés első lehetséges színterévé vált, mind szellemi, mind fizikai téren. Az építészeti stratégiák rendre adott pedagógiai módszernek megfelelő téri rendszer kialakítására irányulnak, amely téri rendszer képes segíteni bizonyos képességek fejlesztését, átadását. A kísérletezések mellett az óvodatervezés felelősség is, mert abban a környezetben, ahol a gyerekek először tapasztalják meg a körülöttük lévő világot, minden mozzanat komoly jelentőséggel bír.

Kötöttségek

Az óvodatervezés több szempontból kötött pálya. Kötöttség egyfelől a funkciót szabályozó több szabvány, kormányrendelet, mely a helyiségek méretétől, a szükséges funkcióktól kezdve a helyiségek burkolatain át, a kertben és foglalkoztatókban elhelyezendő berendezésekig mindent meghatároz, de éppúgy kötöttség, hogy az elmúlt fél évszázadban kialakult sémákat, berögződéseket nehezen hagyjuk hátra. A Montessori által fontosnak tartott társadalmi integráció gyermeki lépéseinek építészeti rendszerét a kitalált séma kényelmében keveset kutatjuk. Pedig a frissesség, modernitás mozgatójaként emlegetett Mies-i „korakarat“, napjainkban egészen más irányokba is kacsintgathat. A sokat idézett tokiói Fuji óvoda tervezői a japán házaspár Takahari és Yui Tezuka egy interjúban a kisgyermekkori nevelés legfontosabb eszközeit a virtualitás helyett a kézzelfogható valóságban, az otthoni egyedüllét, magány helyett az interakcióban látják. Épületükben nem a kényelem a cél, hanem az intenzív és sokszínű tapasztalás. Összhangban van mindez Erdős Imre szándékával, aki az óvoda tereit műleírása tanulsága szerint a „Közösségben való viselkedés“ elsajátításának helyszíneként értelmezi.

Párhuzamok

A tervet nézve több inspiráló építészeti párhuzam járt a fejemben. A zárt udvar körül keretbe rendeződő foglalkoztatókat látva Rudolf Schwarz ‚ VomBau der Kirche‘című írásának egyik részlete jut eszembe:
„A kör alakú forma idegen az embertől, mert az ember nem kerek. Természetétől fogva irányított. Tér van előtte, mögötte semmi. Az egyén nem képes kör alakú formációt létrehozni, de az rögtön létrejön, ha több ember van jelen, s kinyújtják kezüket egymás felé, akár ebédlőasztal körül ülnek, akár táncolnak. Mihelyt létrejön ez a titokzatos közösség, azonnal kör alakban rendeződnek el.“

A hosszú, foglalkoztatókat összekötő közlekedő, ahol a gyermekek körbe-körbe futhatnak, a korábban említett japán‚Tezuka‘ óvoda gyűrűvé záródó játszótér-tetőjét idézi.

A szerkesztés és a tömeg komponáltsága, udvar és tömeg dialógusa pedig szépen rímel Campo Baeza Benetton óvodájának formailag lebilincselő, szerkesztésében merész, szikár,fehér tömegére. E párhuzamok a tervet szememben az útkereső kortárs építészeti törekvések, az óvoda közösségépítő szerepéről szóló diskurzus aktív részesévé emelik.

Rétegek

A szerkesztés erős alapot teremt, olyan összetett cselekvési színtér, ami már önmagában dícséretes eredmény a diplomafélév feszes menetelése végén. Erre az alapra újabb és újabb rétegek tevődnek. A homlokzatok és a játszóudvar kidolgozásánál érződik a gondosság. A kiegészítő funkciók, vízfelület, kneip, rajzsarok, veteményes, alternatív játszótéri használat a téma iránti érdeklődésről és alaposságról tanuskodnak. A terv rajzi feldolgozása, látványvilága biztos technikai tudásról tesz tanubizonyságot. Az erősítő rétegek mellett néhány kérédés még tisztázásra szorul.

A tisztaság az alaprajzi rendszer tekintetében egy helyen bicsaklik. A kiszolgáló-iroda tömb helye érzésem szerint az utcai fronton van. Nemcsak a szerkesztés logikaja, hanem a mindennapi használat is ezt kívánja. Kikerülve a középpontból, nem kellene kerülgetni a háttérbázisnak helyt adó dobozt. A tömeg, illetve a homlokzatok formálásánál a felhő analógia kiüresedett. A bebillenő falak nem adnak hozzá a tervhez, inkább szépészkedésnek tűnnek. Dönteni kellett volna a lebegő tető, vagy a földre leálló épület tömeg között. Hogy maradjunk a már említett két példánál,Tezuka, vagy Baeza. Én az utóbbira voksolnék. A szerkezeti rendszer, a belső tér eleganciája, és a használat szempontjából egyaránt indokolatlannak érzem a térben álló pilléreket. Leginkább a közlekedőnél és annak bővületeinél.

Észrevételeim, kérdéseim nem a terv alapdöntéseit érintik. Párbeszédet kezdeményeznek e szerteágazó témában egy ambíciózus fiatal építésszel. Imrének őszintén gartulálok diplomatervéhez, melyet szívből ajánlok a tisztelt bizottság figyelmébe.

Nagy Márton DLA

A tervek pdf-ként letölthetőek a fileok menüpont alatt.