Hogyan újítsunk fel régi hoteleket? – A prágai InterContinental egykori épülete

Bár a felújítás már javában folyik Prágában, a téma azért mégis aktuális, hiszen nemrég a helyszínre is kifüggesztették az egykori Atrium Hyatt, Zalaváry Lajos tervezte épületének átalakítási terveit. Ezzel szemben Prágában oly módon igyekeznek felújítani Karel Filsak művét, hogy az a későbbiekben etalon lehessen és valódi gyakorlati tapasztalatokat is átadhasson más későmodern vagy brutalista épületek felújításához. 

A prágai Hotel InterContinental egykori épületét egy nagyobb program keretében, az Old Town Gate projekt égisze alatt újítja fel az R2G. A cseh főváros központjában 1968 és 1974 között épült fel Karel Filsak műve, amely nem csupán homlokzati megoldásai, de belsőépítészete, valamint képzőművészeti alkotásai okán is az egyik legreprezentatívabb épülete volt a régióban egykor. A Fairmont Golden Prague Hotelként történő újjászületésének első üteme lassan a végéhez közeledik, ezen fázis pedig remek lehetőséget adott arra, hogy feltérképezzék egy ilyen típusú komplexum kivitelezési technológiáit, hibáit és erényeit is. A tanulságokat később át is kívánják adni mindenki számára, aki ehhez hasonló ingatlant szeretne felújítani. Egyre több fejlesztő ébred rá ugyanis: a 20. század második felének értékei bizony a jövő műemlékei. 

Műszaki szempontból az épület teljesen megújul, valamint az elmúlt évtizedek nem éppen minőségi hozzáépítései, technikai hibái is orvosolva lesznek. A régi „lerakódások" eltüntetésével az épület eredeti karaktere is visszatér, de már a 21. század gépészeti és környezetvédelmi igényeivel. Ezzel együtt az épület körül régen megtört városi kapcsolatokat is helyreállítják, és a hotelt újra feltennék a város kulturális térképére leendő eseményeivel, új funkcióival.

A szocializmus időszakában elkövetett kivitelezési problémák, valamint az 1990-es évek érzéketlen beavatkozásai miatt a szálloda mind statikailag, mind vizuálisan nagyon rossz állapotba került napjainkra. Több szakértővel történt konzultáció után a tervező TaK Architects a projekt befektetőinek támogatásával döntött úgy, hogy olyan módszereket keresnek a 20. század második felének anyagai, szerkezetei helyreállítására, hogy azokkal az épület eredeti karaktere 1:1-ben megjeleníthető legyen 2023-ra.

Ezek a helyreállítási eljárások tananyaggá válhatnak a háború utáni építészeti állomány felfedezéséhez és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több befektető döntsön hasonló épületek felújításáról drasztikus átalakítások és bontások helyett. Az egyik legfontosabb karakterjegye az épületnek a beton- és üvegelemekkel átszőtt, de lényegében kerámiaelemekből álló vertikális díszítése, melyet leválasztottak a homlokzatról, majd alaposan átvizsgálták és restaurálták őket. Ezek a díszítősávok nyújtották az épület különlegességét, ez különböztette meg Európa hasonló szállodaépületeitől, terveit Zbyněk Sekal szobrászművész készítette el.

A betonszerkezetek állapotának megvizsgálását a Cseh Műszaki Egyetem  František Klokner – Kutatási és Kísérleti Intézete vállalta. A kutatók a hibák után elvégzett helyreállítási munkákat is visszatáplálják az általuk készített modellbe, így a jövőbeli karbantartáshoz, későbbi felújításokhoz elengedhetetlen adatbázis van születőben. Viszont tény, hogy a rehabilitációk mellett egyes elemeket így is teljesen ki kellett cserélni, például a konferenciaterem mennyezete sem volt már menthető állapotban. A majd 25 méter fesztávú, huszonnégy blokkból álló struktúrát feszített betonból építették teljesen újjá, amely geometriailag pontos mása a Jan Šrámek által tervezett eredeti változatnak.

Számos technikát kellett kidolgozni arra vonatkozóan is, hogy az épület teljes egészében a régi textúrákat prezentálhassa. Kihívás volt éppen ezért a hajdani kivitelezési esetlegességek esztétikai megidézése, a zsaludeszkák lenyomatának megőrzése. A felújítás eredménye ezekkel az apró odafigyelésekkel távolról szinte nem is lesz azonnal realizálható a néző számára.

A betonnal üveg és fa kommunikált a belsőépítészetben. A Gesamtkunstwerk eszméjét életben tartva minden megőrződött eredeti részletet restaurálnak, ám így is rengeteg iparművészeti érték odaveszett korábban a hajdani szálloda világából. Itt kapott anno lehetőséget René Roubíček művész is, akinek  a szálloda az ikonikus csilláralkotásait köszönhette. Ezeket ma a Bejvl üvegstúdió alkotja újra meg, de ez nem egy egyszerű feladat: a rekonstrukciókat kizárólag a művész műterméből megmentett eredeti vázlatok, modellek, feljegyzések teszik lehetővé, valamint a volt kollégákkal és családtagokkal készített interjúk segítik a szakembereket. A 24 lámpatestből álló sorozat a konferenciaterem betonmennyezetét díszítette hajdan.

A fa is visszatér az új terekbe, Miroslav Hejný szobrászművész Elvarázsolt erdő című oszlopszobor-kompozíciója és Čestmír Kafka mennyezeti faragványai ismét a design részét képezik majd. Az újranyitott tetőtéri étterembe visszatérnek Hugo Demartini cseh szobrászművész aranybuborékokból álló lámpái is.

Az átépítés azonban eredeti változatánál több zöldterülettel szeretne operálni, a homlokzaton és a tetőkerten kívül az épületet körülvevő köztereken is több parkot alapítanak burkolatok helyett, ám az is igaz, hogy maga az Old Town Gate sajnos új beépítésekkel is számol a területen. Az új fejlesztések mellett azonban tény, hogy legalább felmerült a 20. századi örökségi állomány is mint aktív és akár hasznot is hozó értékes tényező.

 "Ez minden bizonnyal a korszak egyik legnagyobb ilyen jellegű felújítása, és áttörés a korabeli igények, technológiai és üzemeltetési követelmények megismerésében egy hiteles  felújítás céljából. Egy sor kérdést és kihívást vet fel az építészek és mérnökök számára, ugyanakkor a rendkívüli fejlesztői támogatottságnak köszönhetően számos megoldást, javaslatot és ötletet is kínál majd a modern építészeti emlékek profi helyreállításához " - nyilatkozta tavaly Marek Tichý, a felújítás vezető tervezője.

Szerk.: Pleskovics Viola