II. Rákóczi Ferenc Gimnázium bővítése - I. díj
A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium bővítésére kiírt tervpályázat első helyezettjének, Cságoly Ferencnek, Keller Ferencnek és Sólyom Benedeknek (Építész Stúdió) terve.
Építészeti műszaki leírás
A Rákóczi - mint minden jó iskola - nem pusztán egy épület, hanem szellem. Öreg tanárok és diákok történeteiben megőrzött, lassan legendákká szépülő múlt, a maiak vágyaiban és küzdelmeiben alakuló jövő. A folyosói tízpercek vidámsága, az osztályzó konferenciák feszültsége, az egymásba folyó hétköznapok és a felcsillanó ünnepek. Emlékek, vágyak, sikerek és kudarcok. Szavakkal éppen csak megérinthető, mert inkább a szívhez szól, mint az értelemhez. De ez a szellem a lényeg. Benne sűrűsödik minden, ami fontos volt, vagy fontos ma, és valami titokzatos módon benne csillog a jövő is. Az iskola szelleme több, mint szép szimbólum, valóságában diákok és tanárok, életek, gondolatok, elképzelések egyesülnek.
Két lehetőség állt előttünk; a lehetőségek határáig feljavítani a meglévőségeket, vagy újat teremteni. Az első lehetőség feltétlenül súlyos kompromisszumokkal terhelődik. A legsúlyosabb ezek közül, hogy hibákat és megfelelőtlenségeket konzervál. A második viszonylag kompromisszum-mentes alaphelyzetet teremt, viszont felszámol valamit, ami a közös emlékezet része, amihez élmények tapadnak, ami a szellem része. Az, hogy az új mellett döntöttünk, az biztosan köszönhető a tiszta, maszatmentes alaphelyzet vonzó voltának. Az új pedig a régi szerves folytatása. A teljes utcai szárny megmarad, ezáltal az épület építészetileg és érzelmileg legfontosabb része őrződik meg. Az új épületszárnyak pedig ugyanabban az építési szituációban létesülnek, mint a jelenlegiek, csakhogy...
Csakhogy az új épületszárnyak megfelelő tájolás felé fordulnak minden esetben. Csakhogy a beépítés észak felé nem záródik le, a domboldal mintegy befolyik a nyitott iskolaudvarba. Csakhogy egyszerű, átlátható közlekedési helyzet alakul ki, minden szinten körbejárhatóan. A fénytelenség, zártság, bonyolultság helyett, a világosság, a nyitottság és az egyszerűség alternatíváját kínálva.
A beépítés, a helyfoglalás másik fő kérdése, hogy hova kerül a nagyméretű tornaterem. Az adott foghíjteken, csak utcai sávot építettük be, s hogy a tornaterem nem oda került, a beállt zöldterület, a kert megmaradhatott. Az egész telek, domboldal tekintetében fontosnak tartottuk, hogy a bővítés miatt durva terepváltozásra ne legyen szükség: sem az udvari szárnyak, sem a köztük elhelyezett tornaterem a régi iskolaépület mögötti rézsűbe nem metsz bele.
Funkcionális ismertetés
A tervezésnél arra törekedtünk, hogy a programban megadott rendeltetési egységek elhelyezése az iskola optimális működését biztosítsa. A régi és az új részek között minden szinten szerves kapcsolatot alakítottunk ki. A vertikális közlekedést az akadálymentesen használható lift mellett négy lépcsőház biztosítja. Kettő közülük a régi épületben, az eredeti helyükön található hagyományos lépcsőház, kettő pedig az új szárnyakban kialakított füstmentes menekülőlépcső. Az iskola továbbra is a régi épület bejáratain közelíthető meg a Keleti Károly utca felől. Az átalakított régi tornaterem mintegy előcsarnokként fogadja az érkezőt. Ehhez kapcsolódik az aula további, átriumszerű, épületmagasságú tere, melyből átlátható az iskola egész téri-közlekedési rendszere.
Biztosítottuk az aula és a tornaterem összenyitását, mely lehetővé teszi nagyobb rendezvények lebonyolítását is. A körülbelül 30x18 méteres, osztható terű tornatermet a szokásos sporteszközökön kívül felszereltük mobil lelátókkal. A tornatelem hosszoldalai mentén, a földszinten van a tornaszoba (körülbelül 10x16 méter) és az öltözők. A két szárny között a tornaterem végfalánál található konzolos hidak is összeköttetést teremtenek. Az első emeleten és feljebb, a jó tájolású déli- és keleti épületszárnyakba telepítettük az osztálytermeket.
A nyugati szárny első emeleti szintjén van a könyvtár és a hozzá kapcsolódó számítógépes termek, ahol a tanulók Internet hozzáférése egész nap biztosított. A második emeleten a nyugati szárnyban vannak a tantestületi helyiségek és az igazgatási irodablokk, a harmadikon és a negyediken pedig a természettudományi előadók, laborok és szertárak. Az új szárnyak legfelső szintjeit tetőtérként alakítottuk ki, ahol a kistermek mellett a művészeti tantermek kaptak helyet: a filmesztétika előadó és a dupla légterű rajzterem. A régi utcai szárnyban megtartottuk a dísztermet, mely ének szaktanteremként is működik majd. A legfelső szinten pedig megmaradhatott a padlás, és a fedélszerkezet nagy része.
Cságoly Ferenc, Keller Ferenc, Sólyom Benedek