Programok

Ipar–Infrastruktúra–Építészet / Győr-Moson-Sopron megyében 1925–1990

1/8

Forrás: Hartmann Gergely

A győri Gabonatárház a Mosoni-Duna partján az ötvenes években. (Fortepan / Szalay Zoltán)

A sopronhorpácsi Növénynemesítési Intézet körmagtárja. (Fortepan / Botár Angéla)

A győri ÁTI Közraktár a hetvenes évek végén (Horváth Andor hagyatéka)

A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 67 ezer m²-es futóműgyártó csarnoka és irodaépülete a nyolcvanas évek elején. (Lőrincz József hagyatéka)

A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár új acélöntödéje a hetvenes években. (Lőrincz József hagyatéka)

A Magyar Államvasutak Kimlei Villamos Vonalfelügyelősége (és transzformátorháza) Pretsch János, 1932 (© Schmal Fülöp, Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara)

Sopronhorpács, a Növénynemesítési Intézet ”körmagtára” Novák Ede, 1951 (© Schmal Fülöp, Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara)

?>
Forrás: Hartmann Gergely
?>
A győri Gabonatárház a Mosoni-Duna partján az ötvenes években. (Fortepan / Szalay Zoltán)
?>
A sopronhorpácsi Növénynemesítési Intézet körmagtárja. (Fortepan / Botár Angéla)
?>
A győri ÁTI Közraktár a hetvenes évek végén (Horváth Andor hagyatéka)
?>
A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 67 ezer m²-es futóműgyártó csarnoka és irodaépülete a nyolcvanas évek elején. (Lőrincz József hagyatéka)
?>
A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár új acélöntödéje a hetvenes években. (Lőrincz József hagyatéka)
?>
A Magyar Államvasutak Kimlei Villamos Vonalfelügyelősége (és transzformátorháza) Pretsch János, 1932 (© Schmal Fülöp, Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara)
?>
Sopronhorpács, a Növénynemesítési Intézet ”körmagtára” Novák Ede, 1951 (© Schmal Fülöp, Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara)
1/8

Forrás: Hartmann Gergely

A győri Gabonatárház a Mosoni-Duna partján az ötvenes években. (Fortepan / Szalay Zoltán)

A sopronhorpácsi Növénynemesítési Intézet körmagtárja. (Fortepan / Botár Angéla)

A győri ÁTI Közraktár a hetvenes évek végén (Horváth Andor hagyatéka)

A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 67 ezer m²-es futóműgyártó csarnoka és irodaépülete a nyolcvanas évek elején. (Lőrincz József hagyatéka)

A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár új acélöntödéje a hetvenes években. (Lőrincz József hagyatéka)

A Magyar Államvasutak Kimlei Villamos Vonalfelügyelősége (és transzformátorháza) Pretsch János, 1932 (© Schmal Fülöp, Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara)

Sopronhorpács, a Növénynemesítési Intézet ”körmagtára” Novák Ede, 1951 (© Schmal Fülöp, Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara)

Ipar–Infrastruktúra–Építészet / Győr-Moson-Sopron megyében 1925–1990
Programok

Ipar–Infrastruktúra–Építészet / Győr-Moson-Sopron megyében 1925–1990

2021.11.16. 11:32

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége

Esemény kezdete:
2021.11.16. 18:00
Esemény vége:
2021.11.30. 18:00

A Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara folytatja 2014 óta tartó építészeti kiállítás-sorozatát, amelyben a megye 20. századi építészeti örökségét dolgozza fel és mutatja be. A templomok, lakó- és középületek után idén az ipari épületek kerülnek sorra.

A mai megye a 20. század során többször volt országosan is kiemelt ipari fejlesztések színtere, amelyek maradandó építészeti alkotásokat hagytak maguk után. A két világháború között például Füredi Oszkár és Winkler Oszkár ipari épületei tették le először a régió modern formálású építészetének alapjait. A II. világháború után a mosonmagyaróvári Timföldgyár és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár fejlesztése volt számottevő beruházás. A hatvanas évektől a Győri Tervező Vállalat és a Rába-gyár évtizedeken át tartó közös munkával az ország legnagyobb és építészetileg is érdekes acélszerkezetű üzemeit hozta létre, először Győrben, majd a megyében és végül országszerte. Olykor kisebb falvakban, például Sopronhorpácson vagy Bakonyszentlászlón is épültek kivételes alkotások. Többek között ezek is szerepelnek a bemutatott mintegy ötvenöt épület, épületegyüttes között.

A győri Gabonatárház a Mosoni-Duna partján az ötvenes években. (Fortepan / Szalay Zoltán)
2/8
A győri Gabonatárház a Mosoni-Duna partján az ötvenes években. (Fortepan / Szalay Zoltán)

A tárlatnak van két különleges egysége is. Összegyűjtöttünk néhányat a legjelentősebb közlekedési és közmű-infrastruktúrát szolgáló építmények közül. Látható többek között az ország legnagyobb víztornya, valamint az 1932-es átadásakor világ leghosszabb hegesztett közúti acél hídja is. Mintha ezek a gyárépületeknél tartósabban őriznék eredeti formájukat és méltóságukat. Ugyanakkor az ipari épületek különösen veszélyeztetettek: sok esetben akár komplett gyárak ürülnek ki, ami rohamos pusztuláshoz és bontásokhoz vezet. A funkcióváltásra és az ily módon való újjászületésre sajnos gyakorlatilag nem találunk példát, lebontott együttesre viszont annál többet.

Reméljük, hogy a tárlat hozzájárul ahhoz, hogy felismerjük a még meglévő építmények értékeit, hogy azokat ne elpusztítsuk, hanem újrahasználjuk, hiszen nem csak jelentős anyagi értéket képviselnek, de a régió önazonosságának is szerves részei.

Forrás: Hartmann Gergely
1/8
Forrás: Hartmann Gergely

szervező: Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara
kurátor, szövegek: Hartmann Gergely
grafika: Manninger Dániel
fotók, fotóarculat: Schmal Fülöp

megnyitó:
2021. november 16., 18:00
MÉSZ-székház, Kós Károly terem
1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.
web: https://fb.me/e/1wjySkes8

A kiállítás november 30-áig látogatható.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.