Isztambuli megareptér ellentmondásokkal

Noha a várható negatív környezeti hatások miatt egy ideig sikerült késleltetni, idén tavasszal mégis elkezdődött a világ legnagyobb repülőterének építése Isztambulban. A Grimshaw Architects, a Haptic Architects és a Nordic Office of Architecture közös terve alapján épülő megareptér évi 150 millió utas befogadását kívánja humán léptékkel megoldani. Bán Dávid írása. 

Tavaly tavasszal mutatták be a végleges terveit, és 2019-re tervezik átadni az első ütemét a világ legnagyobb repülőterének, az isztambuli új légikikötőnek. A jó pár éve egyre szárnyaló török nemzeti légitársaság, a Turkish Airways látványosan átvette az Európát a Közel- és Távol-Kelettel összekötő légi forgalomban a vezető szerepet, ám a két kontinens határán működő, a nagyváros által egyre jobban körülölelt Atatürk repülőtér már nem képes lépést tartani a fejlődés tempójával. Fejlesztésre nincs mód, számos repülőgépet az ázsiai oldalon lévő, szintén nemzetközi forgalmat kiszolgáló Sabiha Gökçen repülőtéren kénytelenek tárolni.
 

A török megapolisz központjától 35 kilométerre északra, a Fekete-tenger partján most új, hatalmas repülőtér építésébe kezdtek a Grimshaw Architects, a Haptic Architects és a Nordic Office of Architecture közös terve alapján. Kétéves előkészítés után idén május elsején vehették birtokukba a beruházók a területet, amelynek használatára 25 évre nyert koncessziót az üzemeltető. A területre tervezetten 7 milliárd eurós költségvetéssel épül fel a maximális kapacitásában évi 150 millió utassal számoló, ezzel a világ legnagyobb forgalmú repülőtere, amelyen közel 1 millió négyzetméternyi területet építenek be. A repülőterek műszaki tervezésére szakosodott ARUP által készített építési terv 6 kifutópályával és 2019-es első átadással számol. Az ekkor tervezetten évi 90 millió utas befogadására alkalmas megaterminál fejlesztése azután több ütemben folyatódik majd.
 

A hatalmas méretei ellenére a terminálépület próbál humán léptékben megvalósulni, amelynek központi tere egy fórum lesz, ahonnan az egész térszerkezet jól átlátható. A könnyű pilléreken nyugvó ívek alkotta, csarnokszerű épület a lehető legnagyobb transzparenciára és természetes megvilágítás befogadására törekszik. A térnek egyedi arculatot a több helyen megjelenő különböző geometriai formák adnak majd, a tömbökön pedig a város és a tengerpart állandóan változó fényei tükröződnek vissza.
 

A máris késésben lévő építkezést nehezítik a vártnál lényegesen problémásabb talajviszonyok, amelyek már az első kapavágáskor kihívás elé állították az építőket, akiknek így máris számos próbafúrást kellett elrendelniük. Ugyanakkor a megaberuházás komoly ellenállásába is ütközik, hiszen a jövőbeni repülőtér 7600 hektáros területének legnagyobb része erdő, emellett kisebb tavakat is magába foglal. Az Erdészeti Minisztérium hatástanulmánya szerint több mint 600 000 fát kellene véglegesen kivágni, közel 2 millió példányt pedig áttelepíteni. A bíróság elé került ügy hatására tavaly februárban fel kellett függeszteni az előkészületeket, végül a beruházó 20 millió új fa telepítését ígérte a környékre és iskolaudvarokba, a tavakról pedig kiderítették, hogy azok mesterséges, használaton kívüli bányatavak, így nem befolyásolják a nagyváros ivóvízellátását.


Bán Dávid