Karimás kalap alatt - szabadon formált családi ház terve, Nagykovácsi

@EMA: Talán túlzás ettől a kísérlettől valami nagyszerű lakás térszervezést várni, ezek a házak ugyanis nem erről szólnak. Egyébként ha jól nézem, a csatolt anyagban nem az itt kívülről bemutatott háznak az alaprajza látható, az ott bemutatott tojás formájú családi ház alaprajzát pedig szemmel láthatólag a szerkezethez való alkalmazkodás igyekezete szülte, ami kisebb-nagyobb zökkenőkkel talán sikerült is. Maga a kísérlet kicsit emlékeztet azokra a kísérletekre, amik házgyári panelből próbáltak családi és csoportházakat összehozni. Ezekre mondta egy statikus kollégám, hogy nagykabát anyagból nem érdemes kiskabátot csinálni. Nekem úgy tűnik, hogy ez a hasonlat itt is ül.

@zapata: Nagyon jó hasonlat! Amúgy az egyik fentebbi link a Schöner Wohnen nevű populáris, de építészeti szaklapot idézi. No, az ott mutatott ház (a jelen cikkben ismertetettel ellentétben) kifejezetten ronda, drabális, nyomasztó, darabos, pocsék. ( http://www.schoener-wohnen.de/bauen/architekten-haeuser/innovativ/92516-... ) De nem ezért említem, hanem amiatt a heroikus küzdelem miatt, amit folytatnom kellett, hogy azt a néhány nyomorult fotót végre megpillanthassam. Opel hirdetéstől önreklámig, mindent takaró, alig eltüntethető bannerek sora feküdt keresztbe, nehogy már azt lássam, amit szeretnék - ahelyett, amit nekem eladni akarnak. Ezek után Opelt pl. biztos nem veszek, már csak dacból sem. Az említett brutál reklámstílust soha nem szeretném idehaza tapasztalni.

@Pákozdi Imre: Kedves Imre,az idézett házat,bár álcázva a Schöner Wohnen hübsch újság fejléce alatt látható,de valójában egy Haeuser nevű építészeti szaklap jegyzi,amely valamilyen kiadói összefüggésben van a SCHW-nal. Azért linkeltem ide ezt a malaysiai házikót,hogy a kiskabát nagykabát hatást érzékeltessem, meg a kicsi sárga savanyú de a mienk szindrómát,ami mindig felüti a fejét kies hazánkban,tehát látunk valamit a nagyvilágban, meg is tudjuk csinálni,de a magyarra fordítás a gazdasági,technikai,szabályozási és egyéb körülmények miatt valami egészen másba,néha viccesbe torkollik, mint az eredeti(jó,szellemes,innovatív.stb.)szándék nagyon jól írta HI fentebb,valami organikusnak látszó dolog attól lesz igazi,hogy a természetben előforduló előkép MŰKÖDÉSÉT megfejtettük, mert abból lehet valami továbbgondolt szerves dolgot csinálni ezzel együtt ne vessük el a mégoly brutális tévedésnek ható új dolgokat,mert valóban kell kísérletezni Van egy kétségtelenül szimpatikus ebben az egész projektben,nevezetesen az élettartam,amiben gondolkodik. Egy paradigmaváltás készülődik építés ügyben,valószínűleg nem feltétlenül 100 évben kell gondolkodnunk a jövő házáról akkor,amikor sejtelmünk sincs vagy éppen van arról,hogy mi következik az anyagok,energiák elérhetőségében 30 éven belül. Lehet,hogy a (lakó) házról is úgy kell majd gondolkodnunk,mint egy hűtőszekrényről, azzal a felelősséggel,hogy a rövid élettartam mellett lehetőleg minden része újrahasznosítható legyen. Az élettartamnak pedig igazodnia kell a belátható fejlődés ütemeihez.

@csoka: itt tényleg csak a hozzászólások az érdekesek... székely furfang!jézusom. hát ez pont az ellentéte mindannak amit én székely furfangról( gondolkodásról, világnézetről) gondoltam. az ilyen formálású házak az ötvenes évektől ha nem tévedek rendre csődöt mondtak. Úgy emlékszem ( öreg becker: szerkezettervezés ), hogy mindig volt egy olyan aspektus, ahol megdőlt az ötlet. érzékeny és egyben lomha szerkezet az építészet, nem úgy tűnik, hogy biztonságosan lehet egyáltalán egyet és/vagy nagyot lépni

@Kühn Péter: hajaj, a székely furfang a hg-ből jött kedves Péter és abszolút ironikus felhanggal,mert arra utal,hogy az itt bemutatott ház előképét "nyúlta le" a székely atyafi, (ez benne a székely furfang) a nagyvilágból,ahol már x ideje létezik,majd fordította le magyarra ezt értsd ahogy akarod öreg Becker,meg érzékeny lomhaság ügyben amúgy igazad van

@sanyiahegyről: "valamint kiemelten figyelembe veszi a természeti, épített és kulturális környezet adottságait." Amit látunk az egy látványterv, egy ideális szituációban, telekméret,szomszédok és egyéb zavaró körülmények nélkül. Érdekelne, hogy miként teljesíti a fent idézett mondatot a terv(amit jelen esetben nem várunk el tőle,hiszen valami, éppen a meglévőtől különböző, újat szeretne bemutatni)mivel a nagykovácsi valóság az alábbi: http://www.ingatlannet.hu/kereses/lista.html?telepules[0]=Nagykov%C3%A1csi&order=datum%20DESC&page=17 Igen, épüljön kísérlet, nagyon szeretnénk megtapasztalni az újat,de ehhez olyan adottságok kellenek,amit nem érzékelek,hogy miként állít elő az építtető. Ehhez a házhoz min. 3000 m2 telek szükségeltetik, tapasztalatom szerint kb. ez az a telekméret, amelyik kellőképpen társul egy hasonlóan másképp gondolkodó épülethez.

@FenyvesiHK: Azt hiszem, mind mB első, mind Fenyvesi fenti hozzászólása az alapkérdéseket feszegeti; mB az épület belső terei felől, Fenyvesi pedig a tájba illeszthetőség szempontjából. Ez szerintem egy hasznos terv. Minden építésznek meg kell adasson a vad képzelődés lehetősége, amiképpen a férfiak életében nagyon sokat jelent "az őrült nő" élménye (persze csak akkor, ha elég bátor ahhoz, hogy engedje előfordulni). A vad építészeti képzelgés amúgy nem zsákutcás kaland: az elrugaszkodás, majd a lehetőségek világába történő fokozatos visszatérés során nyert felismerések életre szóló példaként nyújtják a felfedezés bátorságának és a mérnöki tervezés józan biztonságának együttes élményét.

@Pákozdi Imre: Én továbbra is szurkolok a kísérletnek, ezért mondom el, ami eszembe jut róla. Első gondom. Ez a projekt nem a szabad formálás kérdéseit feszegeti, sem technikai, sem esztétikai-etikai szinten. Én egyenlőre nem látok benne többet, mint egy szoftver fejlesztést, amire ráhúznak egy erősen megkérdőjelezhető technológiát. Pedig ebben a témában sokkal több van. A síkbeli és térbeli felületek kitöltése érdekes feladat - Penrose, spiridon, régebbi korokból ornamentikák, stb. -, de az építészeti kérdés ennél sokkal bővebb. Második gondom. Imre előzőleg a "mérnöki tervezés józan biztonságának együttes élményét" hozza fel. Igen, hol a mérnöki józan biztonság olyan formáknál, ahol az adott térlefedést a forma nem az optimális módon biztosítja. Példaként gondolok itt a nyomott ívekre, visszahajló peremekkel - sajnos nem lep meg az ilyen forma, hiszen hazaii vezető építészeink is előszeretettel alkalmazzák. A természeti forma utánzásának semmi köze az organikushoz, hanem a forma létrejöttének megértése az. A megértéshez új módszereket kell alkalmazni - szerintem ez megint azzal jár, hogy az építészeknek a természettudományi ismereteit mélyíteni kell, nem a "dizájn" az út. Csak mérnöki példánál maradva igen hasznos lenne mondjuk a diszkrét elemek módszerének legalább bevezető szinten való ismerete. (http://www.google.hu/search?q=diszkr%C3%A9t%20elemek%20m%C3%B3dszere&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&source=hp&channel=np) Harmadik gondom. Maga a technológia. Nem megyek apró részletekbe, de válaszolja meg valaki, hogy miért jó egy önmagában teherviselő zsaluszerkezetre egy szintén önhordóként is funkcionálható vb. héjat rátenni - a torkrét beton már előttem felvetett problémáiról nem beszélve -, úgy, hogy a hőtároló tömeg a kültérbe kerül, a hőszigetelés pedig belülre? (Tényleg csak zárójelben javaslom, hogy érdemes elgondolkozni a bemutatott lemezalap-támfal kapcsolatot a csúszóalap viszonylatában.) Tisztelt szerzők hozzászólásomat ne vegyétek kötekedésnek, hanem olyan kérdésfelvetéseknek, ami esetleg hasznos lehet, további sikereket. Huszti István

@HI: Nagyon jó összefoglalása ez a problémáknak én is kiváncsi lennék a válaszokra,különösen a belső hőszigetelés,mint épületfizika. vajon miért nem használja a kínálkozó felületeket napenergia hasznosításra? és igaza van EMA-nak is a nagyívű külső egy szerény házgyári kaszárnyalaprajzot takar van egy érdekes alterego jó belső terekkel: http://www.schoener-wohnen.de/bauen/architekten-haeuser/innovativ/92516-futuristisches-luxushaus.html

@Martinkó József: Nem rossz! :-) Ezekben az épületekben pont az van meg amire fentebb rákérdeztem: a tér tudatos alakítása, a zárt forma és lehetőségeinek felismerése és nem-torzítása, nagyvonalúság - és egy kis vidámság. :-)

@mB: Az íves felületek egy ilyen kis léptékű épületben, sajnos(?) törvényszerűen hozzák a külső és a belső kettősségét, szerintem ez a lépték egyszerűen túl kicsi, hogy a külsőre jellemző formálásmód a belső tereket is alakítsa. Kérdéses persze az itt nem tisztázott szerkezeti kapcsolat a válaszfalak és a szerkezet kapcsolata. Örülök, hogy déli(?) oldalon a ház jókora túllógással árnyékolja nyáron az ablakokat (bár az kérdés számomra pontos méreteket nem ismerve, hogy ilyen magas nyílászárót valóban leárnyékol-e?), ez egy számomra sajnálatosan ritkán alkalmazott megoldás ami roppant elegánsan és egyszerűen oldja meg a nyári árnyék/téli hőnyereség kettős igényét. Épp ezért kevésbé örülök a másik nagyméretű ablakcsoportnak az épület másik homlokzatán. Viszont ami igazából zavar, hogy a látványokon látható vakolat alapvetően nyilván nem alkalmas tetőre való alkalmazáshoz ,esetleg valami csodaműgyanta belekeverésével valószínűleg alkalmassá tehető rá, de ez szerintem nem kéne a megoldás legyen egy környezettudatosságot a zászlajára tűző háznak). Egy rejtély, hogy miért a falszerkezet tetőfedésre alapvetően alkalmatlan anyagát akarják sok esetben (gondolok napjaink legtöbbször kongó manírjára, a burkolatátfordításra) a tetőre felvinni, ahelyett, hogy a falburkolatnak értelemszerűen megfelelő tetőfedést vinnénk le a talajszintig. Kiváncsi lennék egy akár vízállóvá tett vakolattal hogyan öregedne a ház, és hogy bírnák a csomópontok.

@M_András: "a látványokon látható vakolat alapvetően nyilván nem alkalmas tetőre való alkalmazáshoz" - nem bizony, viszont nem is vakolat: - "A szabad formájú kupolaszerkezet külső burkolata anyagában színezett látszóbeton, amelyet lőttbetonként viszünk fel a héjra, majd simítjuk és kötés után részben csiszoljuk." - - érdekelne a tervezők válasza az itt felvetett problémákra, elég sok aggály/kérdés fogalmazódott meg...

@másik: ohh, elnézést, efelett elsiklottam úgy néz ki, mert a cikket még régebb olvastam. Azért a fenti aggályok némileg a betonra is igazak, kiváncsi vagyok hogy öregedne a ház, nem mellesleg hogy egy nagyon szuper vízzáró betont készíteni a tetőre mennyire költséghatékony megoldás. Illetve, mivel itt a beton csak burkolatként kerül alkalmazásra, az milyen vastagságban lehet felhordani a szerkezetre, és az a vastagság elegendő-e a szinte tökéletes vízzáráshoz (ugye tetőnél nem igazán megengedhető, hogy szivárogjon akármennyi nedvesség is befele). http://www.rheinzink.com/en/products/roof-systems/roof-covering-systems/tiles/ Szerintem valami ehhez hasonló megoldás logikusabb lenne.

@mB: ezen továbbmenve: érdekes az új technológia, a térlefedési lehetőségek keresése, de az a kommunikációs irány furcsa amit a tervezők hozzákapcsolnak -- most konkrétan a 'szabad formálásra' gondolok. ennek a viselkedésnek megvannak a szabályai, amik sok szempontból sokkal kötöttebbek mint egy 'hagyományos' épületnél: minden íves, a felület csak konkáv lehet (ha 'behorpad', már nem működik a statika), a folyamatosan görbülő felület sok csatlakozási, szerkezeti problémát hoz elő... de mondom, ez csak azért furcsa mert más irányba tereli a befogadó figyelmét arról, amit a szerkezet valóban tud(hatna). egy ilyen szerkezethez _én_ nem a szabadságot, az olcsóságot, a kis méretet társítanám, hanem a nagyvonalúságot, a meglepetést, a téri izgalmakat. és mintaépületnek is ilyent építenék :).

@mB: "Miért kell hát azt az újszerű szerkesztést pont egy családi házra ráfeszíteni? Miért nem pavilonok, kisebb kiállítótermek azok, ahol a kísérlet beindul - és ahol nagyobb sikere is lehetne a dolognak." Nem csak családi házra lesz ráfeszítve: http://portikadorjan.com/main.php?m=7&p=77&v=1

@mB: osztom a felvetéseidet-kételyeidet, amelyek nagy részében a válasz is benne van.nem tudok hozzátenni